A Touirnform Veszprém megbízásából 2006 májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém város ismertségének és imázsának feltérképezésére. A kutatás során választ kerestek arra, hogy milyen kép él a városról a hazai lakosság körében, hogyan alakul a városlátogatás keresleti oldala, s a napjainkban zajló turisztikai (város)versenyben milyen kínálattal, kapcsolati rendszerrel rendelkezik a királynék városa. Az erről készült jelentésből válogattuk ki a Veszprémi Állatkertre vonatkozó adatokat.

„A kutatás eredményei: keresleti oldal.
Az említési gyakoriság alapján Veszprém három legfőbb nevezetessége az állatkert, a Vár és a Viadukt. E három nevezetesség mellett a sétálóutcát keresik fel a legtöbben.”

„Nevezetességek, látnivalók népszerűsége százalékban kifejezve: Sétálóutca 55%, Vár 54%, állatkert 51%, Belváros-Óváros 49%, Viadukt 45%, Székesegyház 28%, Érseki palota 24%, Tűztorony 22%, egyetem 17%, színház 12%, egyéb 9%.”

„Asszociációk a várossal kapcsolatban: A spontán válaszokból kiderült, hogy a meghívottak egyértelműen kedvezően vélekednek Veszprémről. A legtöbben Veszprém egy-egy nevezetességét, ezen belül is elsősorban a Várat és az állatkertet említették. Veszprémet a turisztikai vonzerők közül jobban kötik össze az épített örökséggel, mint a fesztiválokkal, kulturális rendezvényekkel.”

„Veszprém erősségei és gyengeségei: Veszprém erős pontjai között a Várat, az állatkertet és a fesztiválokat emelték ki, „aminek túlnő a kerete Magyarországon”. Emellett erősségként említették a sétálóutcát, a színházat, a Balaton közelségét, a város kedvező fekvését és a Bakonyt.
Veszprém gyenge pontjai között a legneuralgikusabb terület a közlekedés, amely a dugókat, a parkolási viszonyokat, az utak minőségét egyaránt magában foglalja. Ezen tényezőhöz képest sokkal kevesebben – csak néhányan – említették a kevés propagandát, a szórakozási lehetőségek, a hétvégi programok hiányát, a színházi előadások nyári szünetét és a vendéglátóhelyek hétvégi nyitva tartási idejét, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy „semmi élet nincs hétvégén”.”

„A legellentételesebb vélemények a gyermekprogramok kínálatának megítélésénél születtek. A szakemberek mintegy fele elégségesnek, színvonalasnak, sokszínűnek tartja azokat, szerintük a bábszínház, az állatkert, a Tourinform iroda különböző foglalkozásai, a Művelődési Ház gazdag programot kínálnak. Elsősorban a témában érintettek érzik a gyermekprogramok választékát, számát „csapnivalónak”, a „nullával egyenlőnek”, „katasztrofálisnak”, „tragikusnak”, s számukra „szinte szenvedést okoz egy hétvégi gyermekprogram megszervezése”. Külön gond, hogy egy színvonalas játszótér sincs a városban; van, aki a tihanyi Belső-tóhoz, mások egy fizetős szombathelyi játszótérre járnak rendszeresen. A bábszínházzal kapcsolatban ketten is nehezményezték, hogy a parkolás nem megoldott, nehézkes a kisgyermekekkel az átkelés, s érthetetlennek tartják azt is, hogy a színház egy bérleményben és nem az önkormányzati saját tulajdonú ingatlanjában működik.”

„A Balaton közelségének hatása Veszprém turizmusára: A Balaton vendégforgalmának alakulása nagymértékben kihat a régióra és így Veszprémre is, ha nem jó a Balaton, akkor az a többi terület turizmusát is húzza vissza. A szakemberek kivétel nélkül homogén véleményt alkottak arról, hogy a Balaton közelségéből a város egyértelműen profitál, különösen az északi part hoz sok-sok érdeklődőt és vendéget Veszprémbe, még akkor is, ha az utóbbi években egy kicsit megcsappant a tó turisztikai forgalma. A megkérdezettek szerint a balatoni turisták számára a város felkeresése standard menüpont, különösen esős időben kedvelt úti cél, de a kisgyerekesek még ragyogó időben is szívesen keresik fel az állatkertet.
A tónál nyaralók több ok miatt is Veszprémbe csábíthatók. Bár a különböző rendezvények, fesztiválok száma az utóbbi években a Balatonnál is nőtt, a programlehetőségek elég egysíkúak, az alternatív programok köre szűk.”

„A veszprémi látogatás ajánlása: A várost úticélként kivétel nélkül ajánlanák barátaiknak, rokonaiknak. Ajánlásaikban elsősorban a város történelmi múltját, történelmi nevezetességeit, a város gyönyörű természetét, az állatkertet hangsúlyoznák ki. Ajánlásaikban többen kiemelnék, hogy egy napra érdemes a várost felkeresni, illetve célszerű a veszprémi utat egy a balatoni nyaralással összekötni.”

„Turizmus alakulására ható pozitív tényezők: Jelentős beruházásokkal vonzóbbá tették a várost, elkészült a kerékpárút, javult a szolgáltatások színvonala, felújították és megnyitották a vár egyes látnivalóit, a turisztikai információs iroda hatékonysága, a városi vezetés nyitott volt, az állatkert folyamatosan fejlődött, kulturális turizmus szerepe erősödött.
Turizmus alakulására ható negatív tényezők: a Balaton vonzereje csökkent, a turizmusban érintett szereplők munkája nem volt elég összehangolt, a város valódi központja nehezen értelmezhető, a közlekedési viszonyok területén nem történt előrelépés, a kidolgozott marketingstratégia nem volt elég átgondolt, folyamatosan átdolgozták, a kommunikáció hiánya.”

„A jövő legfontosabb feladatai: Veszprém turisztikai potenciálját nagymértékben behatárolhatják a városra jellemző infrastrukturális gondok, a közúti közlekedés és parkolás problémáját sürgősen meg kell oldani. Hasonlóan elodázhatatlan az állatkert megközelíthetőségének megoldása is.”

„A Tourinform iroda tervei, céljai 2007-re: Stratégiai célunk a főiroda átköltöztetése az Óváros térre, és ott egy utcafronti megjelenéssel, nagy kirakattal az információs tevékenység megjelenésbeli javítása. Emellett a nyári hónapokban – júliusban és augusztusban – a Kossuth utcán (a Rendőrséggel) és az állatkert főbejáratánál (az Állatkerttel) szezonális információs pontot létesítünk. Az iroda továbbra is megszervezi a jeles napokhoz (húsvét, pünkösd, új kenyér ünnepe) köthető kézműves bemutatókat, valamint rendszeresen működteti (takarítás, informatikai felügyelet, adatfrissítés) a város három pontján működő információs terminálokat.”

A forrásul használt elektronikus dokumentumok elolvashatók ITT .