Ha nagyobb mennyiséget főzhet az ember fia, mindig egy kellemes bizsergés veszi birtokába, az elqrás izgalmatos veszélye mindig feldobja a szakácsot! Ezért kellenek a nyugtatók… Használjunk természetes anyagokat!

Egyszer már főztem 150 főre marhapörit, ehhez képest ez a szerény negyvenfős trakta még szerénynek is mondható. Ama ominózus 150 fős főzést a rendező Bor Józseffel követtük el anno a Hegedűs a háztetőn veszprémi bemutatójára, ő mutatott oly huncutságokat akkor, amelyeket most is bevetek, ezért neveztem el a bivalypörköltet róla.

A bivalyhússal egy alapvető probléma van. Nehéz beszerezni. De akinek jó hentese van – és nekem a legjobb van –, az nem ismer lehetetlent: Bozsó barátom, az almádiak nagyhírű husológusa rendelkezésemre bocsátott 10 kg tökéletesre kockázott fiatal bivalycombot és lábszárat… Ezt készülünk most a II. Zalavölgyi Kultúrtivornyán elővezetni…

A kezdés az klasszikus: felkockázunk vagy másfél kiló szalonnát.

Belehelyezzük a bográcsba, ellátjuk szalonna-őrző-védő ebbel, mert sok az erre kolbászoló kutya. A security gard egy számító dög, nem ingyen csinálja, a szalonnabőrre gyúr…

A másik asztalnál Módri Györgyi színművésznő birkózik a tanyasi tyúkokkal… Ott zalai tyúkgulyás készül Kricsár Kamill kollégám felvezetésében. Ők késésben vannak, he-he-he…

Úgyhogy meghúzom a flaskát, amit Bozsó barátomtól kaptam a főzéshez. A bor veres, Zweigelt, és a Bozsó-Lé nevet kapta…

Megizzaszthatjuk a szalonnát, mert váratlan ám felbecsülhetetlen segítség érkezett a hagymapucolást illetően. Áldja meg az Isten az ő kicsi kacsóját!

A szalonna izzad, szemrevételezzük a hozzávalókat:

10 kg bivaly, 15 apróra vágott vöröshagyma, egy fej fokhagyma, 2 dl vodka, paradicsom, paprika, só, durvára őrölt színesbors, őrölt kömény, pirospaprika, és sok bor a szakácsnak, kevés a pörinek…

Ha a szalonna kiizzadt, felhevítjük a bográcsot, és beleöntjük a húst. Megpörköljük. Mielőtt levet eresztene, meglocsoljuk a vodkával. Ez lezárja a húst, funkciója olyan, mint a pörkölésnek, csak biztonságosabbá teszi a folyamatot. Porhanyósabb lesz a hús.

Rázogatjuk, rázogatjuk. Megszórjuk egy kis őrölt köménnyel, borssal.

Amikor levet ereszt, hozzáadjuk a hagymát, meg a fokhagymát.

Meg a paprikát és paradicsomot, óvatosan sózzuk.

És főzzük kicsi lángon, miután pirospaprikával jól megszórtuk – ízlés szerint édesnemessel, vagy csípőssel –, időnként egy kis vörösborral meglocsoljuk, meg magunkat is…

És tálaljuk a népnek.

A tyúk késésben… Mire elkészül, a bivalynak annyi…

Forrás: gasztronauta.blogter.hu