A múlt évben született meg a döntés, milyen állatok is foglalhatják el Suzy, az elefánt, megüresedett kifutóját. A nyílttá tett vita nyertese az összes szempont – köztük nem utolsósorban az anyagi és időbeli – figyelembe vételével a tapír lett. Pontosabban egy dél-amerikai jellegű kifutó épül a régi helyén, amelybe a páratlanujjú patások mellett kisebb rágcsálók, agutik, valamint csuklyásmajmok költözhetnek.

Ahogy a ház átalakítása a fenti célokra befejeződött, múlt hét pénteken meg is érkezett a két fiatal tapírhím, az egyikük a lengyelországi Gdanski, a másik a cseh Prágai Állatkertből.

A Török László által véghezvitt többállomásos állatszállítás nem volt kockázatmentes, folyamatosan kellett ellenőrizni az időjárás-jelentéseket, hiszen a héten tapasztalt kánikula akár végzetes is lehetett volna a szállított állatokra nézve. Szerencsére, a két országban éppen a szállítás napjain ért véget a szaharai meleg, míg Magyarországon csak este utaztak, elkerülve a nappali forróságot.

A tapírok az elkövetkező napokat az új házzal, valamint az egymással való ismerkedéssel töltik. Amint a külső kifutó építése is rövidesen befejeződik – párhuzamosan a tapírok belső házhoz való szoktatásával –, a látogatók is láthatják majd az új jövevényeket.

A fiatalabbik, a Prágában tavaly született egyed már „hozott” magával nevet, így Hermaneknek hívják nálunk is, a két éves lengyel tapír azonban csak Veszprémben kapott nevet. Miután a lengyelországi állatkertben a befogás során egy kisebb balesetet szenvedett, amely némi karcolást eredményezett a pofáján, az Al Capone (a „Sebhelyes arcú”) névre keresztelték el.

Nem csak tapírok, hanem egy kardszarvú antilop bika is érkezett a szállítmánnyal a Varsói Állatkertből, azért, hogy átvegye a jelenlegi idős hím helyét. Ugyanis a fajmegmentési program angol koordinátora (egy vadon már kipusztult fajról van szó!) egy a jelenleginél értékesebb genetikai állományú csapat létrehozását tűzte ki célul a Veszprémi Állatkertben, a jelenlegi egyedek fokozatos leváltásával. Az idős bika és az egyik tehén helye is elrendeződött, szeptembertől a Szófiai Állatkert biztosít számukra nyugodt „nyugdíjas” éveket.

Szaharai meleg az állatkertben

Most talán egyedül csak a sivatagi rókák érzik jól magukat a Veszprémi Állatkertben. Az üveg mögött felforrósodó, vitrinszerű kifutójukban pihennek, még a külső kifutójukba sem mennek ki, talán még fáznak is. Azonban az állatkert többi lakóját, valamint az itt dolgozó és idelátogató embereket egyaránt megviseli a rendkívüli hőség, amely hazánkat sújtja ezen a héten. Mindegyikük árnyas helyet keres magának, ahol megpihenhet, köztük még a trópusokon élő állatok is.

Természetesen a legnehezebb a hűvösebb éghajlathoz szokott állatoknak, köztük az alaszkai farkasoknak és a kamcsatkai medvéknek. Az előbbiek vedléssel védekeznek, ilyenkor nem is emlékeztetnek a téli hónapok dús bundájú ordasaira, az utóbbiak sajnos nem tudnak ezzel az eszközzel élni. Kata ilyenkor a vizet választja, láthatóan élvezi is a fürdőzést, Bodza azonban valamilyen oknál fogva fél a medencétől. Csak a gondozója tudja kisegíteni – ha nem megy el a vízhez, ő hozza el számára a vizet. A locsolást Bodza nagyon élvezi, láthatóan jólesik neki.

Pabló első lépései a veszprémi ég alatt

Pablo – az első istállóban töltött hét után – láthatóan érdeklődve figyelt az ajtóra, mikor léphet ki új kifutójába. A várva várt nap elérkezett, igaz, egyelőre csak a szoktató karám nyílt meg előtte. A két és fél tonnás súlyú állat a méretéhez képest rendkívül félénken tekintett ki a kitárult ajtóból, ki-kilépve, majd visszabújva a már megszokott házába. A kíváncsiság – és persze pár csábos alma – végül meghozta az eredményt, és Pabló hirtelen kint is találta magát a kifutó közepén, a kék veszprémi ég alatt.

Ma már láthatóan biztonságban érzi magát a kifutóban, folyamatosan szokja új környezetének hangjait, szagait. Egyszer, minden óvatossága dacára, a villanypásztorral is találkozott, ettől úgy megsértődött, hogy egy napig elő sem jött. De fontos, hogy megismerje a területének határait, amely nemcsak a környezetet védi tőle, hanem számára is biztonságot nyújt.

A következő lépcső a nagy kifutóra vezető folyosó megismerése, valamint a magának a nagy szavanna-kifutónak a megszokása. Minden bizonnyal ezek a lépések is le fognak játszódni az elkövetkező hét folyamán, így végre a látogatók nemcsak messziről, hanem közelebbről is megszemlélhetik Veszprém új kedvencét.