Diszkosz-kaja

- főzni a természet lágy ölén -

Zsidek László, a magát Ízvadásznak nevező önjelölt gourmand azt mondja honlapján: „A diszkosz tál egy igen régi vas edény, amit majd hogy nem lelakatolunk, így biztosítjuk a zárt teret benne. Ma már nem igen gyártják, ezért a tálat lefedett jénai edénnyel, vagy római tállal is helyettesíthetjük…” Csak hogy megcáfoljam, vásároltam egy acéldiszkoszt…

Kirándulni készülünk, és mivel nem vezető beosztásban vagyunk, természetesen iszunk egy jéghideg sert. Ma brit hangulatban vagyok…


























A kamrából előkeresünk némi zöldséget: hagymát, cukkínit, karalábét, paradicsomot, krumplit. Vagy amink van otthon, és szeretjük. A padlizsánt hosszas morfondírozás után visszarakjuk, mert a tesója keserű volt, hiába sóztuk be előtte… Alaposan megmossuk őket, és belerakjuk egy zacsiba, azt meg a diszkoszba, azt meg a hátizsákba.

Elővesszük a hűtőből a pácolt szűzszeleteket, amiket mustáros-borsos-fokhagymás pácban pihentettünk tegnap óta a hűtőben. Hátizsákba vele! És elmegyünk kirándulni…

Először is kell egy tűzrakóhely, meg egy olyan ág, amivel biztonságosan meg tudjuk emelni a diszkoszt a tetején található karika segítségével…

Gyújtunk egy emberes tábortüzet, és amíg ég, megpakoljuk a diszkoszt. Először jól megdörzsöljük szalonnával, aztán kibéleljük vele. Itt a képen ez még csak a fele…

Ezután rakunk bele réteg húsokat, krumplit, meg a többieket… Rétegenként, és ízlés szerint sózzuk.

Amikor a cucc fele benne van, jöhet a paradicsom.

Most továbbrakjuk ugyanígy, csak ügyelünk arra, hogy a diszkosz fedelét rá tudjuk zárni… Eddigre kész a parazsunk…


























A parazsat szétterítjük, a diszkoszt a közepére tesszük, és beborítjuk parázzsal. Elmegyünk sétálni egyet a szerelmünkkel, és csókolózunk a naplementében…

Mire visszaérünk, a kaja kész. Kiemeljük a fáradt parázsból, és miénk a pálya…

Iszunk még egy sert, és nem mutatjuk meg a végeredményt, mert lemerült a fényképezőgép aksija…

Amit még tudni kell:

Az új diszkoszt ki kell égetni nyílt tűzön, üresen. Sütéshez alufóliával szoktuk kibélelni, így könnyen takarítható, de a klasszikus a zsírral kikenés, én is erre szavazok. Rétegekbe pakoljuk tele a diszkosz két felét a vékonyra szeletelt alapanyagokkal. Lehet az egyiket zöldségesre, a másikat húsban gazdagra rakni. Érdemes szalonnával kezdeni az alján, utána hús, zöldség, krumpli, fűszer, hús, zöldség, krumpli, szalonna, fűszer stb., stb., ami csak belefér. Az összezárásnál ügyeljünk, hogy jól illeszkedjenek a diszkosz-felek egymáshoz, így belül reked a sok finom fűszeres gőz, ami összepárolja az ételeket. Sütéshez sok izzó parázs kell, hogy legalább 5 cm-re ellepje a diszkoszokat. A sütési idő 15–30 perc, a rétegek mennyiségétől és milyenségétől függően, de érdemes a burgonyát előre főzni, a húst pedig pácolni. Egy diszkosz 5–6 főnek kiadós élelem, és ésszerű piknik előtt otthon megrakni, bár frissen minden jobb…

Rovat: