A Veszprémi gimnáziumot 1711-ben alapította Volkra Ottó János veszprémi püspök. A művelt ifjak hiányából származó következményeket fölmérve hívta meg a városba a Felvidéken már sikeresen működő piarista atyákat, rájuk bízva az ifjúság nevelését. Az iskola az első évtizedekben ún. kisgimnázium volt négy grammatikai osztállyal, majd 1753-tól hatosztályos nagygimnáziummá vált. Az oktatás nyelve a latin volt, de a latinon kívül már a korai időszakban is tanították a magyar nyelvet és a magyar történelmet. 1773-ban kezdték meg a Várban a későbbi iskola építését.

Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis értelmében, amely az egész közoktatásügyet egységesen rendezte, a középiskolák tanítási anyagában a természettudományos ismeretek nagyobb jelentőséget kaptak. Az új tartalmú tananyag és a gyakorlatiasabb oktatási módszerek bevezetése megfelelt a veszprémi iskola szellemének, a német nyelvi oktatás előtérbe helyezése azonban sértette a legszebb piarista hagyományokat. A Ratio Educationist az 1806-ban kiadott Nova Ratio váltotta fel. Ez csökkentette a természettudományos tárgyak anyagát, ismét nagyobb helyet adott a latin oktatásának, s egyúttal visszahelyezte jogaiba a magyar nyelvet. A tanügyi változásokkal párhuzamosan az iskolaépület egy emelet ráépítésével bővült, s 1836-ban elkészült a piarista rend veszprémi temploma is.

Az iskolát 237 éven át piarista paptanárok vezették, akik hivatásuknak megfelelően növendékeiket vallásos és nemzeti érzésű szellemben nevelték. Dugonits András, Révay Miklós, Benyák Bernát, Pállya István, Simay Kristóf, Horányi Elek és sok más társuk szívós és eredményes harcot folytattak tanári és tudományos működésükkel a magyar nemzeti eszméért. Számos olyan vizsgálat is volt, amelyet azért indítottak a piarista gimnáziumok tanárai ellen, mert az iskolai előadásokat nem latinul s főleg nem németül, hanem magyar nyelven tartották. Sokat elárulhat a piarista iskolák nemzeti jellegéről az is, hogy a reformkor, a szabadságharc és az azt követő nemzeti ellenállás vezéralakjai közül Batsányi, Katona József, Vörösmarty, Kossuth, Széchenyi, Deák, Petőfi, Vajda János, Madách, Klapka, Vasvári, Klauzál Gábor, Perczel, Török Ignác és még sokan mások piarista diákok voltak. A veszprémiek büszkék lehetnek arra, hogy Batsányi János a veszprémi piarista gimnáziumban nevelkedett.

Az 1848. évi forradalmi események napjaiban a veszprémi gimnázium tanárai is példaadóan viselkedtek. A veszprémi nemzetőrség zászlószentelési ünnepélyén Csákós Elek tanár mutatta be a tábori szentmisét, tanártársa Horváth Piusz pedig szentbeszédet mondott, melyben ünnepelte a nemzeti zászlót, a nemes és jobbágy közti válaszfal ledőlését. Amikor pedig tettekre került sor, beálltak nemzetőrnek; Horváth a veszprémi, Csákós pedig a pápai zászlóaljhoz vonult be tábori lelkésznek. Nem csoda, ha a tanárok példája a diákokra is hatott. 1848 májusában az iskola hatodik osztályának mind a 27 tanulója honvédnak jelentkezett. A szokottnál korábban levizsgáztatták őket, hogy minél hamarabb bevonulhassanak. Csákós Eleket és Horváth Piuszt a bukás után börtön, az iskola épületét pedig a kaszárnyává való lefokozás várta. 1849-et követően az Entwurf Organization néven ismert rossz emlékű tanügyi rendelet pedig egészen a kiegyezésig mérgezte a hazai iskolák légkörét. A veszprémi gimnáziumot visszaminősítették négyosztályos algimnáziummá, amely intézményben így érettségi vizsgát sem lehetett tenni.

A kiegyezés után báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter nemcsak az Entwurf Organizationt helyezte hatályon kívül, hanem intézkedése nyomán 1868-tól már ismét hatosztályos nagygimnáziuma lett Veszprémnek, 1884-től pedig nyolcosztályos főgimnáziummá válását ünnepelhette az iskola. A nyolcosztályos képzés meg is maradt egészen az iskola államosításáig.

A millenniumi eufória és az első világháború előszele idején állt az iskola élén Laczkó Dezső, akiben a tudós, a tanár és a piarista pap világos és tiszta értékrendje az iskolát is megtartó elhivatássá vált. A két világháború között a Veszprémi Piarista Gimnázium az ország egyik legelismertebb oktatási intézménye volt. Igaz, a kor levegője, a történelmi tragédiák, az ország területét megcsonkító trianoni béke hatására néha szélsőséges indulatok is át-átcsaptak a gimnázium falain, végeredményben azonban értékrendjét nem tudták kikezdeni. Az iskola folytatta saját értékrendje szerinti munkáját, és még a háború legnehezebb éveiben sem hangzott el háborús uszítás, gyűlöletet szító szó a piaristák veszprémi iskolájában.

A második világháború pusztításait a Veszprémi Piarista Gimnázium is nagyon megszenvedte. Tantermek, szertári berendezések mentek tönkre, vagy tűntek el nyomtalanul. A gimnázium gazdag könyvtárából több mint hatezer kötet pusztult el néhány hónap alatt. Az iskola háború utáni története a romeltakarítással és a minimális feltételek megteremtésével kezdődött. 1948. júniusában aztán az országgyűlés megszavazta a XXXIII. törvényt, amely rendelkezett a nem állami iskolák és a hozzájuk tartozó felszerelések államosításáról. Az 1948/49-es tanévet Veszprémi Állami Gimnáziumként kezdte az iskola. Nehéz helyzetben indult a munka, még nem fejeződött be a háborús károk helyreállítása, hiányos volt a felszerelés, kevés volt a szaktanár és a tankönyv. A piarista szerzetes tanárok nem vállaltak, nem vállalhattak tanítást. A volt iskola örökségeként megmaradt világi tanárok Mihályi Károly megbízott igazgató vezetésével mindössze hárman voltak. A város más iskoláiból, illetve más városokból ide irányított tanárokkal az oktatás feltételeit gyorsan javították. Korántsem volt azonban zökkenőmentes a váltás időszaka, s ezt a diákok is megszenvedték: a korábban hét évig piaristáknál tanuló, kiemelkedő képességűnek tartott osztályból hat tanulót javító érettségi vizsgára utasítottak.

Az iskola 1950 óta Lovassy László nevét viseli. Az új berendezkedéshez a gimnáziumnak is alkalmazkodni kellett. Tömegesedett a gimnáziumi oktatás – az 1948/49-es tanév 195 tanulójához képest 1954/55-ben már 544 nappali tagozatos tanulója volt a Lovassynak. Növekedett a munkás- és parasztszármazásúak aránya a tanulók között, megindult a felnőttek számára szervezett esti és levelező oktatás is. Módosult a gimnázium szerkezete is: humán- és reálosztályokban folyt a tanítás, az új tanterv növelte a természettudományos tantárgyak óraszámát. Az 1949/50-es tanévtől kezdve kötelező nyelvként az oroszt vezették be, a második idegen nyelv kötelező jellegét pedig megszüntették.

Ilyen körülmények között köszöntött az iskolára a kor nagy eseménye, az 1956-os forradalom. A megtorlás a Lovassy Gimnáziumból is szólított áldozatot: Brusznyai Árpádot, az iskola tanárát egy bírói ítélet az akasztófára küldte. Ezt követően erős tanulói ellenérzések közepette alakult meg 1957 áprilisában az iskolai KISZ-szervezet. Az élet azonban ment tovább, reformok és ellenreformok, megváltónak hitt s azután csendesen elsorvadt kísérletek évei következtek. Új irányt jelentett az 1958/59-es tanévben kísérletként bevezetett 5+1-es oktatás, amellyel a szakmai képzés jelentősége növekedett iskolában. Ezt követően az 1963/64-es tanévtől a gimnáziumi oktatás mellett helyet kapott szakközépiskolai képzés is. Először mezőgazdasági gépszerelő, majd 1966-tól 1981-ig közlekedésgépészeti szakközépiskola, működött, valamint 1981-től 1985-ig zeneművészeti szakközépiskolai képzés is folyt az intézményben. A gimnázium új épülete 1968-tól a jelenlegi cserháti iskola. A hosszú szakközépiskolai kényszerkorszak után ma ismét tiszta profilú gimnáziumként működik a Lovassy.

A jelenlegi iskolaszerkezetben a Lovassy László Gimnázium nevével szinte összenőttek a köztudatban a különböző tagozatok. Ezek közül legnagyobb hagyománnyal a matematika tagozat rendelkezik, de hasonlóan büszke az iskola a nemzetiségi német és az informatika tagozatra, illetve a haladó angol specializációra. 1995-ben hatosztályos képzés is indult gimnáziumban. Az első kimenő évjárat eredményei – előkelő OKTV helyezések, érettségi és felvételi adatok – bizonyítják az igényes iskolai munkát, az évente ismétlődő többszörös túljelentkezés pedig igazolja, hogy jelentős társadalmi igényt elégít ki Veszprémben és környékén a Lovassy hatosztályos gimnáziumi képzése. Az iskolai oktatásba a 2000/2001-es tanévben legutolsóként épült be az Arany János Tehetséggondozó osztály. Ezt a programot az Oktatási Minisztérium indította a kistelepüléseken élő, több tekintetben hátrányos, de jó képességű fiatalok számára. Azok a diákok, akik az Arany János Tehetséggondozó osztályba kerülnek, a program alapján öt évig járnak az iskolába. Az úgynevezett 0. évnek előkészítő, szintre hozó funkciója van. A tehetséggondozó programban dolgozó tanárok igyekezete alapján remélhető, hogy ezek az osztályok is méltó folytatói lesznek a lovassys hagyományoknak.

A gimnázium hírnevét a már említetteken kívül mások is öregbítették. 2000-ben Mádl Ferencet az országgyűlés a legmagasabb közjogi méltóságba, a Magyar Köztársaság Elnökének választotta, aki a veszprémi piaristáknál kezdte tanulmányait, 1951-ben azonban már az államosított gimnáziumban érettségizett. Ugyancsak büszke a gimnázium az 1978-ban érettségizett Freund Tamás akadémikusra, aki 2000-ben elsőként kapta meg a Bolyai-díjat. Kiss Balázs 1990-ben érettségizett az iskola matematika tagozatos osztályában és 1996-ban Atlantában szerzett aranyérmével Veszprém város első olimpiai bajnoka. Fontos megemlíteni még a volt lovassysok közül a teljesség igénye nélkül Ányos Pált, Békefi Remiget, Cholnoky Jenőt, Cholnoky Viktort, Csikász Imrét, Endrődi Sándort, Kopácsy Sándort, Lékai Lászlót, Óvári Ferencet, Óvári Lipótot valamint Sziklay Jánost.

Az iskola tanulói a legkiválóbb szereplői voltak az 1987-ben régi formájában felújított keszthelyi Helikon ünnepségnek is. 2000-ben egyedüli iskolaként nyerte el másodszor is a legeredményesebben szereplő iskolának járó vándorserleget, ezúttal 144 résztvevő dunántúli középiskola közül. Színvonalas emlékhangversennyel ünnepelte ugyancsak 2000-ben a Lovassy-kórus alapításának 50. évfordulóját.

Több külföldi iskolával folyamatos, élő kapcsolata van a gimnáziumnak, rendszeresek a cserelátogatások, tanulmányi, művészeti és sportkapcsolatok. A hivatalos partnerkapcsolatokon túl nemzetközi szervezetek közreműködésével diákokat fogadnak különböző országokból, és rendszeresen 8–10 lovassys diák tanul egy-egy tanévet külföldön, szerez ezáltal olyan ismereteket, amelyek hosszú távon az országnak is hasznára lesznek.

Forrás: www.lovassy.hu