Az észak-déli irányú közlekedési kapcsolatok fejlesztését javasolja Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország – ebben állapodtak meg a négy ország régióinak képviselői a Székesfehérváron megrendezett Visegrádi Országok Régióinak 4. Fórumán, szeptember 22-én. A találkozó ajánlását ünnepélyes keretek között írták alá vasárnap délelőtt.

„Országaink Európa gyöngyszemei, meggyőződésem, hogy mind a négy ország területének fejlesztéséhez hozzájárul, amennyiben közös álláspontot képviselünk az Európai Unióban” –hangsúlyozta Adam Struzik, a legnagyobb lengyel régió, Mazóvia elnöke.

Kvarda József, a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat alelnöke az M 15-ös megépítésének jelentőségét hangsúlyozta, és ígéretet tett arra, hogy minden a közlekedés-fejlesztésről szóló találkozón a Székesfehérváron körvonalazódott álláspontot képviselik.

Pál Béla a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ezek a megvalósuló fejlesztések ne különálló, hanem régiókat, országokat összekapcsoló fejlesztések legyenek. Hozzátette: a Közép-dunántúli régióban jelentős útfejlesztések kezdődtek uniós forrásból, mint például az M7-es és a 8-as út összekötése, a perkátai, komáromi elkerülő út, és jó néhány olyan kisebb, 3–4 számjegyű útszakasz fejlesztése, amely a régión, a megyéken belüli kapcsolatot, a települések közötti kapcsolatot erősítheti. „A következő időszakban is hasonló mértékű fejlesztési forrásokra számíthat a régió, éppen ezért fontos, hogy ezek az utak a régió határain túl is összekapcsoljanak minket, határ-menti régiókkal, és más országok régióival, annak érdekében, hogy hozzájárulhassunk a gazdaság, a társadalom, a települések fejlődéséhez” –hangsúlyozta Pál Béla.

A háromnapos szakmai konferencián a négy ország 44 régiójának az elérhetőség-javítását célzó fejlesztéseiről hallhattak a résztvevők előadásokat szlovák, cseh, lengyel és magyar szakértőktől.

DOKUMENTUM:
A V4 országok régióinak IV. fórumának ajánlásai

Mind a négy országban (lengyel, cseh, szlovák, magyar) megjelennek ugyanazon infrastruktúrafejlesztési problémák. A TEN-T hálózati elemek (közút, vasút) közül első helyen még mindig a K-Ny-i kapcsolatok kiépítése szerepel a legfontosabb feladatok között, és legtöbb esetben csak ezt követi az É-D-i irány. A hatékony fejlesztések érdekében egyeztetések szükségesek az érintett országok, régiók között az akaratok, koncepciók, elképzelések közelítése érdekében. A „vasfüggöny” és az EU gazdaságpolitikája a csatlakozásig a kelet-európai országokban nem tette lehetővé a TEN-T hálózatok megfelelő kiépítését, főként É-D-i irányban. Ebben a térségben eddig tervezett hálózatok nem igen voltak, inkább csak ötletszerűen kerültek összeállításra, de még így sem valósultak meg. Ennek megfelelően most az egyik legfontosabb feladat kell hogy legyen ezek kiépítése. Az egyik ilyen hiányzó elem – amely a „tengeri autópályákon” érkező áruk kontinens belsejébe juttatását segítheti elő, és kapcsolatot teremthet a Balti és Adriai-tenger között – a VI. és V/C. Helsinki folyosók kedvező nyomvonalon történő összekötésével valósulhat meg. Ebbe a tengelybe kapcsolódhat a Kelet-Európán Törökországtól átvezető folyosó, amely biztosíthatja a kapcsolatot Ázsia felől.

A másik – V4 országokra háruló – nagy közlekedésfejlesztési feladat az eddig elszigetelt határ-menti térségek megközelítésének biztosítása, az ennek érdekében történő együttműködés, gondolkodás. Nagyon fontos a térségi ráhordás megoldása úgy, hogy a párhuzamos fejlesztések az egyes közlekedési ágazatok között ne történjenek meg. Ehhez a nemzeti kérdések oldása, a térségek fejlődésének szem előtt tartása kell hogy mind a négy országnak célja legyen. Egységes fellépéssel, ezt igazoló közös térségi koncepcióval eredményesebbek lehetünk érdekeink érvényesítésében.

1. Nemzetközi együttműködést, közös hálózattervezést kell kezdeményezni, elsődlegesen a visegrádi országok, másodrészt Románia és a balti országok részvételével. (A keleti és déli szomszédokkal pedig egyeztetni kell a kapcsolódási pontokat.)

2. A hálózat vázlatos kialakítása után célszerű javasolni az EU illetékes fórumain, hogy nyújtsanak szakmai és anyagi támogatást a tervezés részletfeladatainak kidolgozásához, azzal a kinyilvánított szándékkal, hogy a megtervezendő hálózatot be fogják építeni a TEN-T hálózatába.

3. Az EU támogatásával ki kell dolgozni a hálózat (Trans-European Network – Transport – East and Middle-East, röviden TEN-T EME) komplex hatáselemzését, kitérve a topográfiai, a környezeti, a társadalmi, a települési, a gazdasági, stb. szempontokra.

4. A hatásvizsgálat tanulságai alapján és az EU anyagi támogatási lehetőségeinek figyelembe vételével ütemterveket kell készíteni a főhálózat fejlesztésére, különös tekintettel az államhatárokon átnyúló elemekre.

5. A transz-európai hálózatok mellett a regionális főhálózat fejlesztési programjához igazodva ki kell dolgozni a komplex regionális – térségi kapcsolatokat is biztosító – közlekedés-fejlesztési terveket. (A határ-térségekben, a határon átnyúló eurorégiók esetében ez is nemzetközi együttműködést igényel!) Ennek érdekében a fórum javasoja a magyar és a szlovák félnek, hogy folytasson tárgyalásokat az M15 út mielőbbi befejezése érdekében. Ezzel összekötődne a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság autópályahálózata.

6. Célszerű közösen áttekinteni azokat a közlekedéssel kapcsolatos és minden régióban felmerülő kérdéseket: a hálózati (alágazatonként) hiányosságokat, a mellékvonali kérdéseket, a párhuzamos fejlesztéseket, elérhetőséget, a járműállomány állapotát, a támogatási lehetőségeket, az együttműködési pontokat stb., amelyek megoldása minden V4 országban aktuális, megoldandó feladatot jelent. Javasolt – egységes szempontok szerint, forgalomszámlálással és kikérdezéssel – megvizsgálni a V4 országok államhatárain be- és kilépő nehézgépjármű-tranzit nagyságát és áramlási irányait.

Székesfehérvár, 2007. szeptember 22.