A betegjogról – I. rész

A betegjogi rendszer nem az orvosok ellen dolgozik

„A betegek leginkább az információkban szenvednek hiányt. A legtöbb beteg csak akkor panaszkodik a tájékoztatáshoz való jog megsértéséről, ha ebből egyéb hátránya is származott. Nagyon fontos lenne, hogy a betegjog beépüljön az oktatási rendszerünkbe” – véli Dr. Antal Géza betegjogi képviselő.

Index: – Mi a betegjogi képviselő feladata?

Dr. Antal Géza: – A betegjogi képviselőnek igen fontos szerepe van a különböző problémák egészségügyi intézményen belüli megoldásában, illetve a peres ügyek megelőzésében. Mediátori (közvetítői) tevékenysége meghatározó az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények esetében. A betegjogi képviselő ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket a jogaik megismerésében és érvényesítésében. Segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében, az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, közreműködik a beteg panaszának megfogalmazásában és kezdeményezheti annak kivizsgálását, írásbeli meghatalmazása esetén ő tesz panaszt, illetve rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokról és azok érvényesüléséről az adott intézményben.

A betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás eredménytelensége esetén ő jogosult az illetékes szervhez, illetve személyhez fordulni. A betegjogi képviselő kiemelten kezeli az életkoruk, testi vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmét. Köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. A képviselő nem állhat azzal az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az általa képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.

Index: – Mióta vannak betegjogi képviselők Magyarországon?

AG: – A magyar országgyűlés 1997-ben fogadta el az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényt, amely a következő évben lépett hatályba. A törvény megalkotását az európai jogrendszerekben történt változások tették szükségessé, a jogszabály megalkotói az európai normákhoz való igazodást tartották szem előtt. Az Amszterdami Deklarációval és a Bioetikai Konvencióval összhangban a törvény kinyilvánítja a betegek önrendelkezéshez való jogát és az ehhez fűződő többi betegjogot is. A betegjogok külön fejezetként kerültek bele a törvénybe, és a jogszabály megteremti a betegjogi képviselő intézményét. 1996-ban, a Szószóló Alapítvány megalapítását követően, a jogszabály előkészítése során a jogalkotók részéről felmerült az igény, hogy a hasznosítsák az alapítvány addigi tapasztalatait is a törvény megalkotásánál.

A betegjogi képviselői intézmény hivatalosan 2000. július 1-jén indult meg, amikor is 54 képviselő kezdte el működését, akkor még az ÁNTSZ égisze alatt. Jelenleg 52 képviselő tevékenykedik az országban (13 Budapesten, 39 vidéken), beosztásuknál a területi elv érvényesül, munkájukat a Betegjogi Koordinátori Tanács koordinálta. A Koordinátori Tanács részt vett a képviselők tevékenységének irányításában, képzésük és továbbképzésük megszervezésében, nyilvántartást vezetett róluk és összehangolta munkájukat 2004 áprilisáig. Jelenleg új rendszerben végzik a betegjogi képviselők a tevékenységüket, kiegészülve az ellátottjogi (szociális otthonok, idősek otthonában lévők esetében) és gyermekjogi képviselettel – a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány irányítása mellett.

Index: – Ön szerint milyen a társadalom viszonya a munkájukhoz?

AG: – A magyar betegjogi képviseleti modell alapvetően jogokon alapuló képviselet. Az egészségügyi rendszerünk sajnálatos módon számtalan súlyos problémával küszködik, és ez természetesen kihat a betegjogi képviseleti rendszerre is. Korábban akadtak olyan vélemények is, hogy a magyar társadalom még nincs felkészülve ilyen modern intézményre, a nagyközönség nem is igazán tudja, miről van szó egyáltalán. Azt azonban senki sem vitathatja, hogy a betegeknek feltétlenül szükségük van egy személyre, egy intézményre, aki képviseli a törvény adta jogaikat, aki tájékoztatja őket, és fellép érdekükben.

Index: – És az orvos társadalom hogyan fogadja a munkáját?

AG: – A betegjogi képviselő, a betegjogi rendszer nem az orvosok ellen dolgozik, éppen ellenkezőleg, az egészségügyi szolgáltatást nyújtók segítésére és védelmük megvalósításában van igen nagy jelentősége munkájuknak. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a képviselő nagyon hasznos munkát tud végezni a kórházakban, egészségügyi intézményekben, számtalan konfliktust meg tud előzni és oldani, és segítséget tud nyújtani orvosoknak, nővéreknek és más egészségügyi dolgozóknak ügyes-bajos dolgaikban, valóban mediátori szerepet tölt be.

Nem csak a konfliktusok feloldására képesek, de az egészségügyi személyzetnek is segítenek problémáik megoldásában, az egészségügyi alkalmazottakat is tájékoztatják a betegjogokra vonatkozó szabályokról.

Index: – De azért a betegek jogainak a védelme a legfőbb feladatuk?

AG: – Természetesen, a képviselő szerepének egyik fő aspektusa a betegek tájékoztatása jogaikról. Általános jelenség ugyanis, hogy a betegek számottevő része egyáltalán nincs tisztában azzal, mi van az egészségügyi törvényben lefektetve, gyakran fogalmuk sincs arról, hogy nekik is vannak törvényben szabályozott jogaik. Jól érzékelhető napjainkban is, hogy Magyarországon – kultúrától és etnikumtól függően – nagy területi eltérést mutat az emberek betegségérzékelése és ahhoz való hozzáállásuk is. A populációnak kialakult véleménye van az egyes egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekről, az intézmények ellátórendszerének működéséről, az intézményben dolgozók szakmai felkészültségéről, diagnosztikai lehetőségek elérhetőségéről.

Folyt. köv.: a cikk második része holnap olvasható újságunkban.


Az megyei kórház betegjogi képviselője:
Dr. Antal Géza
Közép-dunántúli régió, Veszprém megye, Veszprém

Elérhetősége: 20/366-8721

Fogadónap az intézményekben feltüntetettek szerint

Levelezési cím:
8230 Balatonfüred,
Kossuth u. 28.

Rovat: