„A formálódó, változó egészségügyi szabályozás természetesen a betegjogi képviseletet is igen nagymértékben érintette, és elmondható, hogy jelenleg is folyamatosan érinti, hiszen a gyakorlatban még most is találkozunk olyan problémákkal, amelyek eddig még nem jelentkeztek. A panaszok, megkeresések száma legalább 30%-ban nőtt.”– nyilatkozta lapunknak Dr. Antal Géza betegjogi képviselő.

Index: – Melyek a leggyakoribb problémák?

Dr. Antal Géza: – A beteg az emberi méltósághoz való joga alapján soha nem tekinthető a gyógyítás puszta tárgyának az ellátás során. Azonnal sérül az emberi méltósághoz való jog, ha a beteg vizsgálata a kórteremben történik mindenki szeme, füle hallatára. Arról már nem is beszélek, ha még fizikális vizsgálatra is sor kerül, derékig meztelenre vetkőztetve. (Gondoljuk végig a nyolcágyas kórteremben eltöltött betegsorsot, mindenki szeme, füle hallatára vizsgálja az orvos, beszélnek felette, mellette stb.) Vizsgáljuk meg például azt a helyzetet, amikor a szakrendelésen 7 órában 100 beteget kell ellátni: a 420 percből 4,2 perc áll rendelkezésre egy-egy orvos-beteg találkozásra, kommunikációra, vizsgálatra és tájékoztatásra. Vajon mennyire türelmes az aznap századik betegét fogadó orvos és asszisztensnője? Mennyi energiája maradt arra, hogy betegeit kifinomult kedvességgel kezelje? Milyen minőség jár itt együtt az emberi élettel? Ebből következik, hogy az emberi méltósághoz való jog sérül.

A betegek leginkább az információkban szenvednek hiányt. A legtöbb beteg csak akkor panaszkodik a tájékoztatáshoz való jog megsértéséről, ha ebből egyéb hátránya is származott, pedig ez önmagában is jogsérelmet eredményez. A tájékoztatáshoz való jog kimondja: „a beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.”(13.§). Az orvos és a beteg rendszeres és őszinte beszélgetései alatt végül is el kell hangoznia mindennek, ami a beteget érdekli, vagy amit tudnia kell, hogy aktív módon részt vehessen saját kezelésében. A tájékoztatásnak a beteg számára érthető nyelven kell elhangoznia, kerülve a csak szakemberek számára érthető orvosi terminológiát. Meg tud valósulni a tájékoztatáshoz való jog akkor, amikor idejük sincs az érintetteknek, hogy egymással szót váltsanak?

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatokat. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. A beteg egészségügyi dokumentációiba az ellátás befejezését követően csak a beteg által felhatalmazott személy jogosult betekintésre, másolat készítésére. A dokumentációhoz való hozzáférés, másolatkészítés saját költségen valósítható meg, tételes írásbeli kikérés alapján. Ezt szokták leginkább elmulasztani az állampolgárok, noha a törvény erről is a fentiekben említettek szerint rendeli el, hogy milyen módon lehet hozzájutni az egészségügyi dokumentációkhoz.

Index: – Mennyire megalapozottak azok a panaszok, amivel felkeresik?

AG: – A betegpanaszok megalapozottságát nem lehet általánosan meghatározni, ugyanis azok összetettek, a jogsérelmek vélt vagy valódi tartalma alapján lehetne állást foglalni. Személyes tapasztalataim alapján elmondható, hogy a tájékoztatás elmaradása esetében a betegnek minden esetben igaza van, hiszen alapvető jogai sérülnek. Orvos-szakmai kérdéseket a betegjogi képviselet nem jogosult vizsgálni, kompetencia hiányában nem lehet a jogosságról véleményt alkotni. A napi gyakorlatban elmondható, hogy a hangnem, a modor, a stílus, a kommunikáció esetében vannak még tennivalóink. Ugyanakkor az is tény, hogy több esetben az állampolgári „jogtudatosság” is néha okoz konfliktushelyzetet.

Index: – Az elmúlt hónapok változásai mennyire érintik a betegjogi képviselőt? A vizitdíj miatt tettek feljelentést?

AG: – A formálódó, változó egészségügyi szabályozás természetesen a betegjogi képviseletet, a jogvédőket igen nagymértékben érintette, és elmondható, hogy jelenleg is folyamatosan érinti, hiszen a gyakorlatban még most is találkozunk, szembesülünk olyan problémákkal, amelyek eddig még nem jelentkeztek. A panaszok, megkeresések száma legalább 30%-ban nőtt. A vizitdíjjal kapcsolatos problémák átszövik a mindennapjainkat. A vizitdíjjal, kórházi napidíjjal kapcsolatosan teljeskörű információt adott minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmény. Kiemelném a Veszprém Megye Egészségügyi Pénztárának, az ÁNTSZ regionális menedzsmentjének szoros együttműködését az egészségügyi szolgáltatást nyújtók mellett, akik igen nagymértékben segítették mind a 2007. február 15-én kezdődő „átállási” időszakot, és napjainkban is együttműködésükkel tudjuk korrekt módon intézni, segíteni a hozzánk fordulók panaszait. A vizitdíj-változásokkal kapcsolatos információkat folyamatosan közöljük az állampolgárokkal, ugyanakkor az is jól mérhető, hogy nem mindenkihez jut el a megfelelő ismeret, mert akkor nem nőtt volna a vélt vagy jogos konfliktusok száma. A Közép-dunántúli régióban konkrétan egyetlenegy panaszos fordult hozzám azzal, hogy nem hajlandó befizetni egy fillért sem vizitdíjra. Indokaként megjelölte, hogy Ő már negyven éve kifizette azt a pénzt, amit tőle most ismételten követelnek az ellátásért, ráadásul ezidáig beteg sem volt, jelenleg 74 éves.

Index: – Mennyien nem fordulnak betegjogi képviselőhöz, holott jogosan megtehetnék azt?

AG: – Ismereteim, tapasztalatom szerint nem sok ilyen panaszos lehet, noha erről nincs statisztikánk, de egyre szélesebb körben ismerik az állampolgárok a jogvédői képviseletet, annak szolgálatát. Akik személyesen nem is jelennek meg a fogadónapokon és fogadó időben, vagy telefonon – anonim módon –, vagy levélben, e-mail-ben fordulnak hozzánk panaszukkal – az adott kérdésre, felvetett problémájukra természetesen megválaszolunk megnyugtató módon.

Index: – Mennyi időt vesz igénybe egy-egy ügy rendeződése?

AG: – Erre a kérdésre nem lehet korrekt, pontos választ adni – függ a panaszügy bonyolultságától, függ attól, hogy érint-e eljárási hivatali megkeresést. Természetesen mindezek ellenére jogszabályi előírás köt bennünket a panaszügy elintézési határidejére vonatkozóan, nevezetesen a betegjogi képviselőnek 10 munkanap áll rendelkezésére az érdemi tisztázásra, azt követően a munkáltató esetében 30 munkanap alatt tájékoztatni kell írásban a panasztevőt. A panasz vizsgálatának befejezését követően minden esetben megjelöljük a jogorvoslati helyeket is. Ez azért fontos, mert így a panaszos – amennyiben nem elégedett azzal a válasszal, amit megküldtünk részére – megismeri, hova lehet fordulni további jogorvoslati igényével.

Index: – Mit kellene tenni, hogy még tudatosabban éljenek jogaikkal a betegek?

Folyamatban van a Dr. Csehák Judit – a Betegjogi, Gyermekjogi és Ellátottjogi Közalapítvány elnöke – által kezdeményezett régiós jogvédő irodák létrehozása, amely rendkívül nagy szerepet tölt be a 2008-as évtől kezdődően, ugyanis közvetlenül az utcáról betérő állampolgárok is azonnal kapnak tájékoztatást, segítséget, útbaigazítást, megoldást, vélt vagy valós panaszügyük jogorvoslása okán a jogvédő iroda szakképzett munkatársaitól. Nagyon fontos lenne, hogy beépüljön az oktatási rendszerünkbe a betegjog, a gyermekjog és az ellátottjog ismerete. Azokban a városokban, ahol a diákok már iskolarendszerű oktatásban elsajátítják ezeket, érezhetően javultak a mutatószámok. Panaszügyben csökkent a megkeresések száma, mert a polgárok megismerték – a tizenegyedik osztálytól kezdődően az egyetemekig – mindazokat a jogi ismereteket, amelyek szükségesek a betegjog érvényesítéséhez; tudják, mihez van joguk, illetve melyek a kötelezettségeik, krízishelyzetekben hova fordulhatnak, mit tehetnek, illetve milyen lehetőségeik vannak, lehetnek a szociális kérdéseik rendezésében. Hangsúlyos lenne az oktatás, ugyanis nem lehet oktatás nélkül kampányszintű előadásokkal, szórólapokkal pótolni mindazt, amit csak tanulással lehet elérni, megvalósítani.


Az megyei kórház betegjogi képviselője:
Dr. Antal Géza
Közép-dunántúli régió, Veszprém megye, Veszprém

Elérhetősége: 20/366-8721

Fogadónap az intézményekben feltüntetettek szerint

Levelezési cím:
8230 Balatonfüred,
Kossuth u. 28.