Heti Ügykontrollunkat folytatva Katanics Sándor önkormányzati képviselőt, az oktatási és ifjúsági bizottság tagját kérdeztük a lokálpatriotizmus jelentőségéről, és arról, hogy mind az iskolákban, mind a „köz”-életben miként lehetne erősítni a helyhez való kötődést és elkötelezettséget.

Index: – Ön szerint mennyire fontos az iskolákban a lokálpatriotizmus erősítése?

Katanics Sándor: – Véleményem szerint eltérő módon, ugyanis az iskolák egy jó részében – és persze a tanárok ez irányú elkötelezettségének függvényében is, de – folyik egy „egészséges lokálpatriotizmusra” nevelés. Nem ismerem mélységeiben, hogy melyik iskolában mekkora hangsúlyt fektetnek mindarra, amit az egészséges mértékű lokálpatriotizmusra történő nevelésnek nevezhetünk, de jó néhányban láttam olyan iskolai programokat, amelyek szép példáit jelentik a lokálpatriotizmusra történő nevelésnek. Úgy tudom, több iskolában a nevelési tervben kiemelt szerepet kap ez a terület, és az egyes szaktárgyak tanításának keretein belül ugyan változó módon, de hangsúlyozottan foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. Az oktatási intézmények Veszprém történelmével, a helytörténeti nevezetességekkel, a város neves személyiségeivel, az iskola múltjával, a helyi hagyományokkal, kulturális és művészeti értékekkel igyekeznek a tanmenetekbe beépített módon megismertetni diákjaikat, attól függetlenül is, hogy Veszprémben igen sok a naponta bejáró diák és a kollégiumi férőhelyet igénybe vevő tanuló is, akik nyilvánvalóan másként kötődnek városunkhoz, mint a tősgyökeres veszprémiek.

Index: – Hogyan látja, lokálpatrióták a veszprémiek? Miben merül ki a lokálpatriotizmusuk?

KS: – Is-is. Jó néhány olyan embert ismerek, aki nagyon szimpatikus módon tevékenykedik ezen a területen. Örülök, hogy közöttük többen kiadványokban jelentetik meg értékes munkáikat, nyughatatlanul fáradoznak a helyi értékek megóvásán, helyreállításán, komoly kutatómunka eredményeként elfelejtett emlékhelyeket és azok történeteit teszik ismertté számunkra is. Érdekes módon legtöbbjük ezt a hangyaszorgalommal végzett munkáját szerényen teszi, sokszor méltatlanul a háttérben is marad, míg mások az általuk végzett munkából igyekeznek a maguk számára erényt kovácsolni.

A politika, azaz a közélet iránt elkötelezettek tekintélyének utóbbi időkben tapasztalható csorbulása közben a városban gombamód szaporodnak azok, akik magukról azt hirdetik, élenjáró harcosai ennek a mozgalomnak, de a legértékesebb munkát messze nem ők végzik ezen a területen. Akik a leginkább magukról most ezt fennhangon hirdetik, és a város életében bizonyos politikai szerepekre is törnek, próbálják aprópénzre váltani mások sikereit. A lokálpatriotizmus sokkal több virágmagok és növények osztogatásánál, néhány madármenedék, temetői locsolókanna és hóembernek vagy húsvéti nyuszinak öltöztetett szalmabábu főútvonalak mellé történő kihelyezésénél. Ahogy a város fejlődésének irányítási feladata is jóval több ennél.

Index: – Az Önök vezetése alatt milyen olyan intézkedések, irányelvek születtek, amelyek a lokálpatriotizmus elmélyítését célozták?

KS: – Számos intézkedés született. Felsorolni is nehéz. Csak felvillantva egy-két dolgot: a várkút helyreállítása, a Komakút felújítása, a Veszprémi Panteon kialakítása, a Vár épületeinek helyreállítása, (Vass Gyűjtemény, Dubniczay-palota, egyéb kiállítóhelyek kialakítása), a nevelési programokban a helytörténeti értékek megismertetésének kérése. Számos kulturális rendezvény meghonosításának segítése: pl. a Vivace, az Utcazene fesztivál, a Veszprém Ünnepi Játékok vagy a Virágos Veszprémért mozgalom elindítása.

Index: – Ön szerint Veszprém város honlapján nem kellene nagyobb teret szentelni a helyi kiemelkedő személyiségeknek?

KS: – Nagyon örülnék annak, ha ez megtörténne. Erről már írtam is a Veszprémi Indexen Pethő Imre szerkesztő úr egy írására reagálva. „Az elmúlt ciklusokban számos igen színvonalas kiadvány jelent meg, melyet Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata is támogatott, és igen gazdag anyagot tartalmaznak Veszprém nagyjairól. A teljesség igénye nélkül említem meg pl. Hogya Györgyöt illetve Molnár Jánosnét, akik igen komoly kutatómunka eredményeként gazdagítottak minket írásaikkal. (Ezeket az írásokat felhasználva volt szerencsém pl. Óvári Ferenc vagy Francsics Károly emléktáblái előtt avatóbeszédeket mondani annak idején.) Azt nagyon jó ötletnek tartom, hogy mindazokat az írásokat, információkat, amelyek alkalmasak diákjaink fontos ismeretekkel történő ellátásához, helyezzük el a város honlapján.”

Index: – Az iskolákban milyen módon segítik elő (és kötelezik) a lokálpatrióta nevelést?

KS: – Sokféle, de megérzésem szerint egymástól eléggé eltérő módon. Érdemes lenne az oktatási és ifjúsági bizottságnak egy szakértőt felkérni, és a szakértői munka eredményeként egy ajánlást megfogalmazni az általa fenntartott oktatási intézményei számára. Említettem már, hogy az iskolák nevelési tervei tartalmaznak a lokálpatrióta nevelésre vonatkozó irányelveket. A terveket az iskola nevelőtestülete alkotja meg és fogadja el, a fenntartó pedig jóváhagyja. Időnként nyilván érdemes ezt áttekinteni, és okos ajánlásokat érdemes megfogalmazni. Ami kötelező, azzal azért előbb-utóbb mindig baj lesz. :)

Index: – Ön szerint mit kellene tenni az oktatás és a közkultúra területén ahhoz, hogy többet tudjunk városunkról, nagyjainkról?

KS: – Folyamatosan segíteni kell azokat, akik ezen a területen értékes munkát képesek végezni. Hogya Gyuri bácsi pl. most is „házal” egy újabb helytörténeti érdekesség kiadásához pénzért, de sajnos csak az előszó megírására volt eddig vállalkozó, a források előteremtésére nem. Valamint nem ártana az oktatás és a közkultúra területein koncepciókban gondolkodni, és annak mentén cselekedni.