A hazai és uniós fejlesztések helyi támogatása érdekében szervezett, korábban több, átfedéssel működő tanácsadói hálózatok integrálásával a kormány a Kistérségi Koordinációs Hálózat felállítása mellett döntött. A Kistérségi Koordinációs Hálózatok országos rendszere 2008. március 1-ejétől kezdte meg működését.

A hálózat szerepe, hogy segítsen az ország lakosságának, vállalkozásainak, közintézményeinek, civil szervezeteinek, önkormányzatainak lehívni az európai és hazai fejlesztési forrásokat. A források lehívásának különösen nagy jelentősége van a Közép-dunántúli régióban.

A Közép-dunántúli régióban 26 kistérség található, ezek közül 5 hátrányos helyzetű. Az ilyen térségekben nem egy, hanem két koordinátor fog dolgozni: tehát így a régióban összesen 32 jól felkészült, tapasztalt szakember – nyilatkozta Pál Béla. A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke szerint a koordinációs hálózat kiépülésével teljessé vált az uniós intézményrendszer, amelyben a koordinációs szakemberek a partnerségre alapozva nyújtanak segítséget ahhoz, hogy a pályázók megismerjék a Regionális Operatív Programot, az ágazati valamint hazai forrású pályázati lehetőségeket. Idén készül a Közép-dunántúli régió 2009–2010-re vonatkozó akcióterve, amely a kistérségi akciótervekre, fejlesztési stratégiákra épül, ebben a munkában is kulcsszerepet kapnak a kistérségi koordinátorok a projektek összegyűjtésében, illetve azok generálásában.

Újhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a pályázatok gyümölcse 5–6 év alatt, kormányciklusokon túlmutatva jelenik meg. A közös érdek az, hogy valamennyi önkormányzat megtalálja a maga lehetőségeit, és le tudják hívni a forrásokat, legyen az hazai vagy európai uniós. Ebben segítenek a hálózat irodáiban dolgozó koordinátorok.

A hálózat központi irányító szerve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben működő Központi Fejlesztési Programiroda, amely a hálózat központi koordinációjával, szakmai irányításával kapcsolatos feladatokat lát el. Simon László, a Központi Fejlesztési Programiroda igazgatója úgy fogalmazott, a kistérségi koordinátorok az uniós kohéziós politika magyarországi nagykövetei. Ők lesznek azok, akik kapcsot, egyfajta hidat képeznek az uniós valamint hazai forráslehetőségek, illetve a projektgazdák, pályázók között. Simon László szerint kézen kell fogni a pályázókat, hogy színvonalas pályázatok szülessenek, sikeres projektek valósulhassanak meg. A szolgáltatás-centrikus, ügyfélorientált Új Magyarország Ügyfélszolgálati Pontokon országos szinten 294 koordinátor segíti majd a pályázókat, akiktől 12 hónap alatt 60–70 ezer ügyféltalálkozót vár az irányító szerv.

Fontos, hogy a regionális fejlesztési tervek visszatükrözzék a helyi igényeket, továbbá az, hogy a pályázati dokumentumok minél precízebbek legyenek, hiszen a tapasztalat az, hogy a beadott pályázatok között gyakori a formai hibás dokumentum. Főként ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy a pályázókat pontos információkkal lássák el a kistérségi koordinátorok, akár a Helyi Vidékfejlesztési Irodákkal együttműködve.