A lélek emléke örök

Elhunyt Kasza László, az állatkert nyugalmazott igazgatója

2008. június 6-án reggel szép, napsütéses időre ébredtünk a több napos esőzés után, szívünket mégis szomorú fájdalommal teli érzés járta át. 86. életévében elhunyt Kasza László, a Veszprémi Állatkert megálmodója, nyugalmazott igazgatója.

1921. szeptember 23-án született Szabadka városában. Tanulmányait Budapesten és Sopronban végezte. Állatszeretete már ifjú korában megmutatkozott, tizenévesként kijárt segíteni a Fővárosi Állatkertbe, ahol később már komoly feladatokkal látta el az akkori igazgató, Dr. Nádler Herbert. Az okleveles mezőgazda képesítés megszerzése után díjtalan gyakornok lett az igazgató mellett. Munkáját a katonai behívó miatt kellett megszakítania. A frontról visszatérve egykori állásába nem kerülhetett vissza. Egy országos pályázat során Veszprémben lett sportvezető, majd oroszlánrészt vállalt a Veszprémi Állatkert alapításában, amelynek 1963-tól 1983-ig volt igazgatója. Ez időszak alatt teremtődött meg a Veszprémi Állatkert mítosza.

Munkássága alatt élte fénykorát az Állatkert. A ma már szinte hihetetlennek tűnő félmilliós éves látogatottsági adatok is ezt bizonyítják. Ő tette ismertté és elismertté hazánkban és külföldön egyaránt a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark nevét. A nemzetközi szinten is megbecsült állatkerti szakembernek tekintett igazgató tervezte a hazai állatkertek jelentős részét, de számos külföldi zoo is felkérte, hogy segítse munkájukat tapasztalataival. Korát meghaladva jelentős etológiai kísérleteket folytatott több állatfajnál, ezek közül kiemelkedőek a csimpánzokkal kapcsolatos megfigyelései. A mai napig legendás Böbével, az állatkert leghíresebb lakójával való baráti kapcsolata. A vele kapcsolatos megfigyeléseiről több film készült. Nyugdíjazása után is aktívan tevékenykedett, a veszprémi Báthory Általános iskolában tartott biológia és zoológia órákat.

Laci bácsi élete utolsó napjáig tartotta a kapcsolatot az Állatkerttel. Az Ő élete az Állatkert volt, a sorstól kapott feladatként tekintett rá, melynek létezéséért és fejlesztéséért élete utolsó pillanatáig küzdött. Életútja előtt mély főhajtással adózunk, és méltán emeljük példaképeink közé a kiváló embert, szakembert, igazgatót, Veszprém város díszpolgárát.

Utolsó útjára június 16-án, hétfőn 15 órakor kísérjük Veszprémben, a Vámosi úti temetőben.


Lukács Vera

Rovat: