Szerdán több nap szünet után folytatódik az öröm, vagyis a foci-ebé. Huszonnyolc meccs van mögöttünk, három előttünk; négy csapat van még versenyben, közülük kerül majd ki vasárnap a győztes.

A németek ugyan nehezen tudják megmagyarázni nekem a horvátok elleni vereséget, de kezdem élvezni a focijukat. Ők egyébként olyanok, mint a száraz bor: ahogy öregszem, úgy lesznek egyre szimpatikusabbak. Ehhez persze az is kellett, hogy jó ideig ne nyerjenek semmit... A döntő előtt a törökökkel találkoznak, akiket elvileg a játékosok képességei alapján le kell verniük. Ha máshogy nem, akkor szabadrúgást követően egy talált góllal.

A törökök a mediterrán országok kevésbé szimpatikus tilitoli-feldobom-magam-ha-hozzám-érnek fociját játszák, de nem európai, és különösen nem posztszocialista mentalitással. Jellemző, hogy ők vágnak neki a legtöbb eltiltott játékossal az elődöntőknek. A németek ellen teljesen esélytelennek tűnnek – ahogy esélytelenek voltak a csehek és a horvátok ellen is. E két válogatottat hátrányból fordítva daráltak be, a németek ellen erre kevés lesz az esélyük.

A spanyolok huszonnégy szűk esztendő után jutottak világverseny elődöntőjébe, ezzel a ténnyel már önmagában is elégedettek lehetnek. Tartása van ugyan valamennyi a csapatnak, de a döntőt is számítva hátralévő két meccs hozásához nem tűnnek elég erősnek – fejben. Az olaszok ellen is próbálkoztak, küzdöttek, de egy idő után inkább a hiszti lett úrrá a csapaton, különösen a sztárnak kikiáltott Villa-n. Az oroszok ellen egyszer már nyertek, így elvileg a siker receptjét ismerhetik.

És akkor az oroszok. A spanyolok elleni összeomlást követően magától értetődő természetességgel verik aktuális ellenfeleiket. A görögöknek, svédeknek esélyük sem volt, a hollandokat pedig a hosszabbításban alázták porrá. Pavljucsenko és Arsavin, az EB két felfedezettje hatékony támadószekciót alkot, s hátul is kezd összeállni Hiddink munkája nyomán a védelem. (Itt jegyzem meg, nekünk is holland szövetségi kapitányunk van, kíváncsian várom, mikor játszunk EB-n tétmeccset.) Még egy dolog szól az oroszok mellett: az első, vesztes meccset követően hasonló sikeres és látványos menetelésbe a hollandok kezdtek’88-ban, és meg sem álltak a végső győzelemig. Engem már meggyőztek: német-orosz döntőt tippelek, orosz győzelemmel.