20-25 olyan egyetemi, főiskolai szak van, ahol 452-475 közötti pontszám kellett a bekerüléshez, derült ki az idei felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után. Idén először maximum 480 pontot lehetett elérni a felvételin, így jobban megkülönböztethetők az eltérő teljesítmények.

Közzétették az idei felvételi ponthatárokat. Idén számították először 400+80 pontos rendszerben a felvételizők pontjait. A legtöbb pontot - 475-öt - a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára (alapképzés, nappali tagozat) kellett elérni. További 20-25 olyan szak van, ahol a bekerüléshez 452 pontnál több kellett.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) gazdasági menedzser szakra 441, mechatronika szakra 426, építész (osztatlan) szakra 414, vegyészmérnök szakra 384, mérnök-informatikus szakra 366, fizika szakra 395 ponttal lehetett bejutni.

A részletes adatok csütörtök este nyolc órától megnézhetők az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapján. Azok, akik a jelentkezési lapjukon hozzájárultak, mobiljukra sms-t kapnak az általuk választott intézmény és szak ponthatáráról. A sikeres felvételiről a felsőoktatási intézmény a jelentkezőknek levelet is küld.

Szakemberek szerint a 400+80 pontos rendszer alkalmasabb a különböző teljesítmények differenciálására, mint az eddigi 120+24 pontos rendszer. Az idei tapasztalatok igazolták ezt, a mezőny széthúzódott. Korábban a ponthatár egy-egy pontos módosítása akár 25-30 hallgatót is érinthetett, a mostani metódusnál azonban csak egy-két diákot.

A 400 pont a középiskola utolsó két évének bizonyos osztályzataiból számított 200 tanulmányi pontból, és 200 érettségi pontból áll, illetve az érettségi pontok duplázásából. A két számítási mód közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítást alkalmazzák.

Többletpont jár a nyelvvizsgáért, az emelt szintű érettségiért, a tanulmányi versenyeken elért első helyezésért, kiemelkedő sporteredményért. Pozitív diszkriminációként többletpontokat kapnak a hátrányos helyzetű felvételizők, a fogyatékkal élők és a gyermeküket gondozók is. A jelentkező akkor is csak maximum 80 többletpontot kaphat, ha a különböző többletpontjainak az összege ezt meghaladná.

Azt, hogy egy adott szakon mekkora lesz a ponthatár, négy tényező befolyásolja: a jelentkezők felvételi összpontszáma, az általuk felállított intézményi rangsor, a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók keretszáma és az intézmény által meghirdetett helyek száma.

Idén 96 ezren adtak be felvételi jelentkezési lapot. Ez a korábbi évekhez képest jelentős csökkenést mutat. A csúcs 2004-ben volt, amikor 166 ezer jelentkezőt regisztráltak. Elemzések szerint a csökkenés várható volt, ugyanis korábban a jelentkezők kétharmada az idősebb, tehát nem a frissen érettségizett korosztályból került ki. Mára ők bekerültek valamelyik szakra, de változott a fiatalok életstratégiája is. Egyre többen várnak ki az érettségi után, s inkább külföldre mennek vagy munkát vállalnak.

Többek szerint a tandíj bevezetésének híre is visszafoghatta a jelentkezések számát, azt azonban a márciusi népszavazás eltörölte. Mint korábban, idén is több nő jelentkezett felvételire. A férfiak-nők arányának változása azonban az utóbbi években mérséklődött, mostanra pedig stagnál: a nők aránya 56 százalék, a férfiaké 44 százalék.

A 96 ezer felvételiző közül mintegy 82 ezren kerültek be valamelyik egyetemre, főiskolára. Akit most egyik helyre sem vettek fel, annak a pótfelvételi ad lehetőséget. Biztosan lesznek ugyanis olyan helyek, amelyeket nem sikerül betölteni. Ezeket néhány napon belül meghirdetik az egyetemek a felvi.hu-n. (index.hu)