Veszprém mellérendelt szerepben

- elit csoportok működtetik a Balatont -

Veszprém nem tud mit kezdeni a saját közvetlen közelével, mintha a saját városfalain belül élné életét, ezért nagyszerű kitörési pont lehet az Európa Kulturális Tava projekt – véli Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs Kht. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője, akitől azt is megkérdeztük, szükség van-e a térségnek fővárosra.

Oláh Miklós: – Tartalmában, szerkezetében megújított balatoni kulturális programkínálatról beszélhetünk az Európa Kulturális Fővárosa pályázat részeként ismertté vált Balaton Kulturális Tava projekt esetében, amiben Veszprém is fontos szerepet kapott. Ami a csatlakozó projekt létjogosultságát illeti, semmi probléma nincs vele, ezzel csak gazdagodhatunk. Évente legalább 1000 említésre méltó rendezvényről beszélhetünk a Balaton környékéről, ezek és a pécsi rendezvények kölcsönösen erősíthetik egymást.

Index: – Mennyire fontos Veszprém számára, hogy részt vegyen az Európa Kulturális Tava projektben?

OM: – A várost tekintve ez időszerű dolog. Veszprém nem tud mit kezdeni a saját közvetlen közelével, mintha a saját városfalain belül élné életét, bár lakossága nagyon erős társadalmi, gazdasági, kulturális kapcsolatokat él meg környezetével. Nem látom, hogy a hivatalos városvezetés, vagy akár a városi intézmények is hasonlóan cselekednének. Ez hiba! Természetesen ennek megvannak az okai, szűkösek a kapacitások, anyagi erőforrások. Ezen kapcsolatok ápolásában olyan plusz energiák, lehetőségek merülnek fel, amiket butaság kiaknázatlanul hagyni. A mostani együttműködés kitörési pont lehet. Nem olyan könnyű fogást találni a Balatonon. A Veszprém Indexen ebben a témában korábban megjelent írások is ezt igazolják, nincsenek a városvezetők birtokában azok az ismeretek, amelyeket a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködéshez tudni kéne.

Index: – A Balaton kapcsán időről időre szóba kerül a központosítás gondolata.

OM: – A történelem során többször felmerült, szerencsés lenne, ha a Balaton egy önálló igazgatási, fejlesztési térkategóriába tartozna, azonban nincs központja, ha úgy tetszik, fővárosa. Ez a vágy a legmarkánsabban 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején fogalmazódott meg. Később – ahogy kiépült a turizmusgazdaság – az érdekviszonyok homogenizálódásával egyre többször megfogalmazódott, hogy egységes irányításra lenne szükség. Jelenleg nem látok arra reális esélyt, hogy a közeljövőben ez az egységesülés megtörténjen. Ebben az esetben valóban meg kellene jelölni egy (Balaton megyei) központot. A térség településszerkezetéből, plusz a jogállásából adódóan nem rendelkezik ezzel, és azt kívánom, ez így is maradjon. Ez a térség alapvetően a területen érintett, érdekelt gazdasági politikai kulturális érdekcsoportok partnersége lévén épül, ezt a térséget a partnerségi viszonyok tartják fenn, amelyek egymáshoz képest mellérendeltek, nem pedig hierarchikusak. Bár nincs a térségnek területi önkormányzata, de van a települések által létrehozott önkormányzati szövetség. Bár hivatalosan nincs fővárosa, marketingeszközt látva egy-egy város annak nevezi magát, Keszthely például levédette a Balaton fővárosa címet.

Index: – Van tehát olyan település, amely fővárosnak tekinthető?

OM: – A települések általában a hozzájuk közelebb eső városokat favorizálják. Egyáltalán nem konszenzusos a dolog, ezért nem szabad erőltetni. A most társadalmi vita alatt lévő hosszú távú fejlesztési koncepciónk jelmondata – nem mindenkinek tetszik –: „A Balaton legyen Magyarország és Európa kertvárosa”. Ez ahhoz a városszociológiai modellhez nyúl vissza, amely több funkcionális kerületre bontotta fel a klasszikus városleírást. A belvárosban található a hivatalnok negyed, a bankszféra, majd az ipari zóna, kereskedelmi negyed, lakótelepek, illetve a város szélén a jó életminőséget adó kertvárosok. A balatoni régió olyan városnak tekinthető, aminek közepén, gyönyörű környezetben egy hatalmas tó található, és csak a jó életminőséget garantáló kertvárosi funkcionalitások vannak meg. Ebből kiemelni egy települést felelőtlenség.

Index: – Veszprém mennyire közelít a Balatonhoz?

OM: – A város nagyon jól teszi, ha közelít, azonban ahhoz, hogy ez garantáltan gyümölcsöző legyen, előbb meg kell ismerni a régiót, szereplőit, tudni kell, hogy az egyes kezdeményezésekkel kihez kell fordulni. A Balatonnál nem létezik olyan, hogy megkeresem a központi település polgármesterét. A Balaton környéki helyi társadalomnak megvannak a speciális elit csoportjai –mind a politika, mind a gazdaság, mind a kultúra területén.

Index: – A lehetőségek adottak, hogy csatlakozzunk a balatoni üdülőkörzethez?

OM: – Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a Balaton természetes vonzáskörzetéhez tartozó települések lehetőleg kerüljenek be az üdülőkörzetbe. 2001/2002 telén lett volna lehetősége belépni Veszprémnek, azonban a megkeresésünkre nem reagáltak. A régióval érintkező települések a Balaton Törvény felülvizsgálata során kezdeményezhetnék ezt, de ez még nem történt meg. Szerintem városunk szerves része az üdülőkörzetnek – mint a környék legnagyobb vonzáspotenciállal rendelkező települése.

Index: – A balatoni települések befogadnák Veszprémet?

OM: – A balatoni szereplők alapjában befogadó természetűek. Az igaz, hogy számon tartják, ki, mekkora elánnal, vagy éppen alázattal közelít hozzájuk. Szakszerűen, a térséget megismerve kell közelíteni, mellérendelt szereplőként, partnerként kell a kapcsolatokat létrehozni.

Rovat: