Megjelent az Új Horizont

Megyénk kulturális folyóirata idei 4. száma közli Kiss Benedek, Jókai Anna, Határ Győző verseit, Vári Fábián László, Gömöri György, Németh István Péter versfordításait. Id. Antall Józsefre Tóth Dezső emlékezik. Külön fejezet idézi fel a száz esztendeje született Bálint Sándor néprajztudós alakját. Jókai Anna írói munkásságáról Vasy Géza írt tanulmányt. A folyóiratot Csete Ildikó kárpitjai illusztrálják. (napló)

Vénusz-dombi mesék IX. rész: RAcKa, a Rajongó Alkesz Kisfiú

- ágytájéki vágy-valóság, mert mindenki másképp, de csinálja -

A RAcKa, a Rajongó Alkesz Kisfiú sűrű, göndör, fekete hajával, sötét szemeivel, vadságával hanyatt löki az embert. Elsőre maga az ördög, szarvak nélkül, egyébként meg a család fekete báránya, megzabolázhatatlan és iszonyú intelligens. Vagány, sugárzik belőle a huncutság. Rövid pórázon kell tartani, de úgy, hogy ne érezze, mert attól megvadul, és láncait letépve fejjel fut a falnak.

Athén a téma

- túl a félidőn -

Túl vagyunk az első csalódásokon, meglepetéseken, botrányokon, könnyeken és dühkitöréseken, vagyis eltelt az olimpia nagyobbik fele. Az istenek vigyáznak Hellászra, ráadásul szép lassan csordogálnak a magyar sikerek is, így nem meglepő, ha milliónyi honfitársunk cövekel le naponta hosszabb-rövidebb időre a tévé elé. Persze árnyékos helyek mindenhol vannak...

Esik az eső, süt a nap

Paprikajancsi mosogat...

Gusztushúsz: kotmányunk ünnepe, Szent István, újkenyér, miazmás… Vegyes a kép, de mindenki megtalálhatja a maga kedvére valót. Az előző rendszerben mindez "Szent" nélkül - jobb esetben - búcsúval létezett. Augusztus 20. ma is András Ferenc filmjével teljes.

Veri az ördög a feleségét. A szocializmus csúcsán, a hanyatlás jeleivel 1977-ben készült a film; jellegzetesen magyar. A fiatalabbak (tinik húszasok) ebből megérthetik, miért viselkednek szüleink néha úgy, ahogy.

Ranolder János és a nők

- emléktábla avatás a püspök tiszleletére -

Veszprémben vagy fúj a szél, vagy harangoznak, vagy mind a kettő egyszerre. Ranolder János, akit a király 1849-ben helyezett az egyházmegye élére, hamar megtanulta ezt a tételt, és 1855-ben a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának ünneplésére, melynek nálunk, Mária országában különösen örültek, úgy intézkedett, hogy a pompás rendezvények mellett napnyugtakor és hajnalban a város összes harangja egyszerre szólaljon meg. A szélről valószínűleg az égiek gondoskodtak.

Oldalak