Ha a verbalitáshoz szokott agy, mint az enyém is, mindenképpen fogódzót keres a táncszínház értelmezéséhez, akkor a líra esetében bevált sémák körül kell keresgélnie. Különösen igaz ez Ladányi Andrea koreográfiáira, amelyek a kortárs táncon belül fokozottan képviselik a líraiságot, még akkor is, ha valamiféle történettöredékeket vélünk felfedezni előadásaiban.
Sajnálom, hogy a táncművészetet is utolérte a minimalizmus betegsége. De nem féltem, kiheveri, egészen biztosan ki fogja heverni. Mert a művészet is már csak ilyen, kötődjön bármiféle csatornához, legyen szó bármilyen nyelvről, dadogásával is önmagát újítja, s legyenek bármilyen fogyatékosságai is, azokkal is csak bennünket szolgál, minket tesz teljesebbé.
A Tánc Fesztiválján évek óta képviselteti magát a fotóművészet is. Idén kilenc fotós vesz részt a találkozón, komoly szakmai elszántságot és elhivatottságot tanúsítva, ugyanis az előadásokról készített felvételeiket éjszaka hívják elő és nagyítják, azaz ezen a héten a nappalt összekötik az éjszakával. Hogy ki kapja a legjobb fotósnak járó elismerést, az vasárnap kiderül, addig is alkotásaikat megtekinthetjük a Petőfi Színház előcsarnokában. Alábbiakban a tárlat anyagából láthatnak ízelítőt.
Az Illegál Kommandó segítségével bepillantást nyerhetnek az Éccakába, amikor a megfáradt testeket némi etanol tartalmú nedűkkel frissítik fel a fesztivál résztvevői és nézői. Az objektív tájékoztatás megköveteli, hogy megjegyezzük, az idén kevésbé duhajok a résztvevők, a Kommandó ízléséhez képest konszolidált, polgári poharazgatással töltik (magukba) a veszprémi éccakákat.
Tegnap a Latinovits Játékszínben olyan darabot láthattunk, amely erősen megosztotta a közönség véleményét. Az előadás utáni beszélgetésekből kiderült, volt, aki blöffnek, blődlinek tartotta az egészet, mások komolyan lelkesedtek a Napszámoscímű előadásért. Hogy miért alakulhatott ez így? Lássuk!
A színházzal nem az célunk, hogy darabokat adjunk elő, hanem hogy kivetítsük az anyagi valóságba mindazt, ami a szellem eldugott, sötét zugaiban rejtőzik. A táncban a mozdulat, a tér, a látvány, a zene, a ritmus az, ami eszköze, anyaga lesz annak a kivetítésnek, amiről Artaud beszél idézett mondatában. A táncszínház olyan műfaj, ahol mindenképpen összemosódik a külső és a belső történés, és ahol nehéz meghúzni a határvonalat test és lélek mozgása között.
"Szeresd a várost!" - hangzik az Olaszországból útjára indult Vivicittá városvédő futások szlogenje immár több mint két évtizede világszerte. A verseny hazai történetében immáron harmadszor csatlakozik Veszprém a futó-városvédő mozgalomhoz május 29-én, vasárnap. Tovább >>>
A József Attila utcában egy személyautó vezető melletti ülésén vesztette életét egy 72 éves helybeli nő csütörtökön. A Volkswagen Polo idős korú sofőrjét életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Tovább >>>
Müller Péter vezetésével Veszprémben koncertezik a Sziámi együttes. Május 28-án, szombaton este hét órára a Városi Művelődési Központba várják a rajongókat, ahol régi is új dalok egyaránt felcsendülnek.