Az egész egy egyszerű piknikkel kezdődött. A Veszprémi Fiatalok Egyesülete (VFE) tavasszal meghirdette az Óváros téri pikniket, mellyel életet és hangulatot csalogattak a Veszprém óvárosában ácsorgó ódon épületek közé, a millenniumra felújított térre.

Akik elmentek, azoktól pedig aláírásokat kértek arra, hogy ez ne rendkívüli esemény legyen a város életében, hanem a mindennapjaira legyen jellemző. Alapvető céljuk az aláírásgyűjtéssel az volt - tudtuk meg a VFE egyik képviselőjétől, Birincsik Alberttől , hogy az önkormányzat a téren üresen álló üzleteket a jövőben a tér hangulatához illő funkciómegkötéssel értékesítse vagy adja bérbe. A kezdeményezéshez további városi civil szervezetek és egyéb szerveződések (belvárosi kereskedők, az Újkor Kulturális és Ifjúsági Egyesület, az Óvári Ferenc Baráti Kör) is kapcsolódtak. Az összegyűlt több mint négyszáz aláírást együtt és a sajtó jelenlétében nyújtották át Asztalos István alpolgármesternek. A VFE egyúttal vállalta, hogy a továbbiakban is rendezvényeket, programokat kezdeményez és szervez a belvárosba.

A fiatalok mellé felsorakoztak a sokáig csendben lévő belvárosi kereskedők és vendéglátósok is, akik belátták, hogy - ahogy képviselőjük, Csanádi Tamás kereskedő megfogalmazta - ha élettel van tele a belváros, akkor az sok ott jelenlévő embert is jelent, akiket az üzletekbe csábítani már csak a kereskedő ügyességén múlik. A belvárosi kereskedők esetében - bár úgy gondolhatnánk - nem a Plaza érkezése volt az elsődleges ok, ami elindította az összefogást. Csanádi Tamás szerint az inkább csak felgyorsította a szerveződést. A kereskedők már szerveztek egy-egy programot a város üzleti negyedébe, a Kossuth utcára, és ezt folytatni szeretnék, de hajlandóak anyagilag is támogatni a fiatalok egy-egy megmozdulását.

A városházi találkozón az alpolgármester megígérte, hogy a polgármesteri hivatal a város kulturális életét pezsdítő eseményekhez minden támogatást és segítséget megad.

A belvárosi üzletek ügyében azonban egyelőre csak lassan tud a városvezetés előrelépni. Veszprém egyik hiányossága ugyanis, hogy máig nincs a belvárosra vonatkozó koncepciója - vallotta be Asztalos. Ennek kialakítása azonban komplex probléma, hiszen ebbe beletartozik a parkolási rend, a közlekedés, a kereskedelem, valamint a belváros designja is.

Az önkormányzat már korábban is bírálta azon üzletek bérlőit, akik nem a városképbe illő funkcióval adták ki a helyiségeket, illetve hónapokig vagy akár évekig is hagyták azokat üresen állni. Így tulajdonképpen maga is elébe ment a fiatalok kezdeményezésének, amikor több hónapos előkészítő munka után elkészítette a belvárosi üzletek hasznosításáról szóló elvi szabályzatát.

- Mivel a tulajdonosi magatartás sokkal odaadóbb, sokkal inkább előrelátó, áldozatkészebb, mint a bérlői, ezért úgy döntöttünk, inkább értékesítjük ezeknek az ingatlanoknak a túlnyomó részét. Itt az elsődleges cél nem a költségvetési bevétel - hangsúlyozta Asztalos István. Az önkormányzat a városfejlesztési érdekeket az értékesítési pályázat során, majd a szerződésben is érvényesítheti. A város már a pályáztatás során kiköti az üzlethelyiség funkcióját, s ha a vevő azt megvalósítja, akkor engedélyt kap a tevékenységre - az alpolgármester szerint akár adókedvezmény is megillethetné , ha azonban megszegi a szerződésben vállaltakat, akkor a város visszavásárolja a helyiséget.

Forrás: NSZ - 2002. július 15. - Szerző: László Veronika