Június 12-16 között ünnepeljük a könyveket. Már az elnevezés (Ünnepi Könyvhét) is sántít, hiszen csonka hét ez a négy napjával. Valamikor régen Veszprémben is volt igazi Könyvhét. Kossuth utcai kis standokon látogatott el hozzánk a kultúra legjava.

Aztán eltűnt ez is, és most újra próbálják éleszteni ezt az egyre elgennyesedő ünnepet. (Félreértés ne essék, a Könyvek igenis megérdemelnek egy hetet, csak nem mindegy, hogy hogyan…)

Veszprémben az Óváros tér ad otthont az ünnepnek, 5 árva pavilon gondoskodik rólunk. No meg szemben velük a Kávézó, amely mindenféle hangulatot csihol az emberben, csak a kávézóit nem. Mindenesetre díjazandó az ötlet, meg filmet is lehet nézni itt. (Péntek este a Jadviga párnája c. nagysikerű filmet vetítették.)

Aztán a hogyanról egy kicsit: naivnak tűnő elképzelésem az, hogy a helyi kereskedőket együttesen kellett volna az Óváros térre meghívni. Nincsenek azok olyan sokan. Mindegyik profiljának megfelelően tudta volna képviselni az Ünnepi Könyvhetet. Ehelyett kínáltak nekik 55000 Ft-os bérleti díjat durván két napra. Ahhoz, hogy ezt ki tudják termelni, és még egy aprócska profitra is szert tegyenek, kb. 150 000 Ft-os forgalmat kellett volna lebonyolítaniuk egyenként. (A könyvek átlagára 2200 Ft)
Ezen érdemes elgondolkodni.
És még egy aprócska figyelmesség: nem minden könyvkereskedőnek szóltak az ünnepi rendezvényről. Felmerülhet a kérdés: Vajon mi alapján szelektáltak?

Nos azért egy pár sor essék a pénteki programokról is. Miért is ne, pénteken 15.30 órakor volt az ünnepélyes megnyitó a lehető legnagyobb melegben. 13-án. (Mindegy, egy napot bukott a vidék.) A bátor, kiéhezett korán érkezők „félig kész” pavilonokat talált úgy 14 óra körül. Természetesen volt dedikálás, kiállítás megnyitó („Ex libris”-Albrecht Sándor gyűteménye, a Városháza aulájában).

De még várt ránk a szombat, vasárnap - ugyanis a remény hal meg utoljára.