Amikor az Expresszó Klubmoziban leültem Biró Renivel beszélgetni, javában zajlottak az események. Megérkezett a technikus, aki fényt varázsolt, megmutatta az új radiátorokat (van már meleg a moziban!), elmondta, milyen lesz majd az új dolby surround system, amire a vászon mögött árválkodó mono hangfalat fogják kicserélni. Néhány napon belül el is készült minden, úgyhogy nagykabát nélkül mehetünk moziba. (Megjegyzem, nem azért van folyton sötét a régi előcsarnokban, mert nincs előadás, hanem azért, mert hátul van a bejárat.) Biró Renátával a pályakezdésről, az elhivatottságról és a mozi varázsáról beszélgettem.

Index: - Most az Expresszó Klubmoziban dolgozol. Mik az itteni tapasztalataid? Kik alkotják az itteni közönséget?

Biró Renáta: - Nagyjából ugyanazok az emberek járnak ide, mint a kortárs filmklubba, főleg egyetemisták. Szabó István, Jancsó Miklós filmjein kicsit más a közönség összetétele. Például a Jadviga párnája című regényt sok idősebb ember is olvasta, és ezért ők is eljöttek megnézni a filmet. Ezzel szemben a mai magyar kultuszfilmeket (pl. Mundruczó Kornél műveit) főleg egyetemisták választják.
Az Expresszó Klubmozi megnyitásakor nagyon meglepett minket, hogy mennyire elszokott a közönség a moziba járástól. Úgy terveztük, hogy egy hatvanötezres városban napi két előadásnak telt házzal kell mennie. Várakozásainkkal ellentétben kezdetben jó ha húsz jegyet el tudtunk adni előadásonként. Mára sokat javult a helyzet - az új mozi kezd bekerülni a köztudatba.

Index: - Minek tudható be ez az alacsony érdeklődés? A veszprémi körülményeknek?

BR: - Több filmes találkozón is elhangzott: világszerte visszaesett a moziba járók száma. Európa országaiban azt figyelték meg, hogy az igényes európai, ezen belül a hazai (nemzeti) filmek tudják megtartani a közönséget. Ez a tendencia a hazai filmpolitikát is megváltoztatta, ma már újra támogatják azokat a mozikat és vetítőhelyeket, ahol művészfilmek kerülnek bemutatásra. Itt nem a nagyon elvont filmekre is lehet gondolni, inkább olyan alkotásokra, mint az említett Szabó István művek, vagy a Jadviga párnája.

Index: - Nem az a "mozisnéni" fajta ember vagy. Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

BR: - A Budapesten évente megrendezésre kerülő Magyar Filmszemle vetítései és beszélgetései a hazai filmes élet legfontosabb eseményei. Ezekre évek óta rendkívüli közönségigény mutatkozik. Szeretném, ha Veszprémbe is el tudnánk hozni ezeket a filmeket, alkotókat, színészeket, közvetlenül a budapesti rendezvényt követően. Szombathelyen ennek a rendezvénynek már vannak hagyományai. Velük együttműködve olcsóbban tudnánk létrehozni egy 3-4 napos fesztivált, másrészt az időpontok sem ütköznének. Ilyen "utazófesztiválra" volt már példa. Akkor a Magyar Mozgókép Alapítvány koordinálta a vidéki eseményeket: Ha erre nem kerül sor jövőre, akkor nekünk, vidéki moziknak kell egyeztetnünk egymással.
Úgy vélem - szerencsére nemcsak én, hanem más szakmabeliek is -, hogy van a mai magyar filmnek kultusza. Bízom benne, hogy egy veszprémi filmszemlére lesz érdeklődés.
Kisebb szabású tervünk egy gyermek- és ifjúsági filmes rendezvény életre hívása, a társművészeti ágak bevonásával. Remélem, megkapjuk azokat a kópiákat, amiket szeretnénk. És bízom abban, hogy megmaradunk moziként. No de ez már nem a film, hanem a politika világa.