Az európai felsőoktatási térség tapasztalatairól, gondjairól a Veszprémi egyetemen tárgyaltak a közép-európai országok rektori konferenciának elnökei.

A horvát, osztrák, szlovák, cseh és magyar rektorok a 2005-ben bevezetendő kétlépcsős képzés, a Bologna-folyamat előkészületeiről tájékoztatták egymást. Példaértékű az osztrák modell: Ausztria 1999 és 2001 között bevezette a kétszintű felsőfokú oktatást. A bachelor fokozat hároméves képzést jelent, erre épül a masterképzés. Az átmenet fokozatos, az új programok már a kétszintű képzés felépítése szerint indulnak, tájékoztatott dr. Georg Winckler, a Bécsi egyetem rektora, az Osztrák Rektori konferencia elnöke, az Európai Egyetemek Szövetségének elnöke. Az említett új struktúrában két kivétel van: az orvosi és a tanári képzés, ezek továbbra is egyívű képzések.

Magyarországon az idén szeptembertől indul az új típusú képzés műszaki informatikai és programozó matematikus szakon, országos szinten tízszeres irántuk az érdeklődés, mondta dr. Detrekői Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Az új típusú képzés biztosítja az egyetemek közötti átjárhatóságot, a diplomák kölcsönös elismerését, az egységes kreditrendszert Európában, noha a követelmények között lesz különbség: a bachelorképzésen 180 és 240 közötti kreditet, a masterképzésen 90-120 kreditet kell megszerezni. Valószínűleg Magyarországon is lesz néhány tudományterület, ahol marad az egyívű képzés: ilyen az orvosi és talán a jogászképzés.

A tájékoztatón elhangzott, Csehországban három-öt évvel ezelőtt kezdtek áttérni az új típusú képzésre, Horvátországban 2010-re kell befejezni az átállást. (napló)