Dr. Nahlik Gábor a Gazdaságtudományi Kar általános dékánhelyettese, az alkalmazott gazdaságtan tanszék vezetője, a közgazdász képzés szakvezetője. Médiaszakemberként a Veszprémi Egyetem média-menedzsment szakirányának beindításán dolgozik. Arról beszél, hogyan kapcsolódik össze a gazdaság és a média világa.

Index: - Mi jellemzi a veszprémi helyzetet?

Dr. Nahlik Gábor: - A megyeszékhely bővelkedik médiumokban: létezik két profitorientált és egy non-profit televízió a városban, hálózatba kapcsolt rádió, internetes újságok és írott sajtótermékek. Kevés azonban az olyan médiaügynökség, ami egy multireklám kampányban össze tudná hangolni a különböző médiumokat. Akadnak modellértékű, jól működő médiumrendszerek a régióban, ám ugyanakkor léteznek olyanok is, amelyek önmagukban állnak, s így a rádió, televízió, újság és internet, illetve a profitorientált és non-profit szféra együttműködéséből származó előnyöket nem tudják kihasználni. Pedig az ilyen szinergiának gazdasági haszna van: a mozgóképpel támogatott reklám például sokkal sikeresebb, mint ha csupán a rádión keresztül, prospektusok útján vagy újságban, apróhirdetés formájában terjedne az információ. Ezek persze fontos fórumok, de egy multimédia kampány eredményesebb, s a haszonból az együttműködés révén a résztvevő orgánumok is részesednek. Emellett az audiovizuális kultúra is mindenképpen fejlesztendő a térségben. Sok tehetséges ember él itt, akik eredményes vállalkozásokba kezdhetnének ezen a területen, valamint a térség is bír olyan értékekkel, amelyekkel képviseltethetné magát a sajtóban. A médiaiparág nagy jövő előtt áll. Az adók digitalizálásával például egyetlen analóg módon működő frekvencián négy digitálisan működő műsorszolgáltató jelenhet meg. Ez azt jelenti, hogy a helyi médiumok között valódi versenyhelyzet alakul majd ki, melyben állandóan új piacra lépőre kell számítani. Ha ma az ORTT meghirdet egy frekvenciát, ami analóg módon működik, akkor ez átlagosan nyolc-tíz jelentkezőt érdekel. A ma telítettnek vélt piacon tehát rengeteg a potenciális médiavállalkozás, s ha a véges frekvenciaszám okozta korlát megszűnik, sokan próbálkoznak majd ebben az iparágban boldogulni. Ennek kezelésére, azaz a cégek piacképességének megőrzésére és biztosítására nagyon korszerű marketingismeretekre van szükség.

Index: - Mi a jó stratégia?

Dr. Nahlik Gábor: - A média jó működéséhez nagyon fontos a gazdasági szféra, úgy is mondhatnánk: a pénz mozgatja. Azt, hogy az információk, az eszmék vagy az újdonságok eljussanak az emberekhez, finanszíroznia kell valakinek. Ezért van szükség arra a képzésre, amit a Veszprémi Egyetem indít. A gazdálkodási szakon belül szerveződő média-menedzsment szakirány nem egy egyetemen belül hozott, elszigetelt döntés eredménye, hanem a térség médiavezetőivel való konzultáció után bizonyosodott be létjogosultsága. Újságíró, rendező vagy fotóművész talán elegendő található a régióban, ugyanakkor hiányoznak a gazdasági szakemberek ebből a szférából. Szükség van például olyan emberekre, akik tudják, hogyan kell jól motiválni egy újságírót az alkotásban. Az alkotó emberek koordinálása egy picit mindig bonyolultabb, mint az egyszerűbb munkafolyamatok irányítása, s ha a vezetés hozzáértő, akkor a dolgozók minimális szabályozással hoznak jó eredményeket. A másik nagyon fontos terület, ami fejlesztésre szorul a médiamenedzsment terén, a nemzetközi kapcsolatok építése. A közép-dunántúli régiónak is meg kell találnia külföldi partnereit. Ebben óriási szerepük lesz a helyi médiumoknak, mert ők tudják a legattraktívabban megmutatni saját környezetüket, s fogadni más országok kistérségeinek üzeneteit. Tudni kell gazdaságosan és igényesen műsorokat készíteni, hiszen egy orgánum csak így válhat vonzóvá. Ha nem használjuk ki a szinergiát a rádió, a televízió, a médiaügynökség, az internet és az írott sajtó között, és a profit és non-profit szféra nem működik együtt, akkor nagyon sebezhető lesz a régió médiaipara. Ha viszont a média szakemberei előre felkészülnek a versenyre és tréningeznek, akkor képesek lesznek jól reagálni. Az oktatás a legalkalmasabb eszköz arra, hogy a régió médiumait biztossá tegyük. A média-menedzsment szakirány végzett hallgatói a helyi és körzeti rádiók, televíziók, internetes újságok, írott sajtótermékek, valamint ezek kombinációjának világában otthonosan mozognak majd – elsősorban gazdasági szakemberként. A szak gazdálkodási alapismeretekre épül, de jó néhány tantárgyban képviselteti magát a médiaoktatás is, s a diákok a rádiónál, televíziónál eltöltött gyakorlati év tapasztalataira alapozva készítik el diplomamunkájukat.

Index: - Milyen sajátos helyzet jellemző a helyi médiára?

Dr. Nahlik Gábor: - Az országos csatornák kvázi monopolhelyzete meg fog szűnni, mert a digitalizált jeltovábbítás szinte bármilyen kapcsolat létesítésére alkalmas, s ezzel az együttműködéssel felbukkanhatnak új országos jelentőségű csatornák. A Hálózat Televízió például egy ilyen formáció, mely jól működik. A helyi és körzeti médiumoknak az a feladatuk, hogy a szűkebb pátriát mutassák be, a lehetőségeket megvitassák, és alaposan körbejárják – azaz olyasmiről számoljanak be, ami nem fér bele az országos közszolgálatba. Egyáltalán nem szégyen például egy általános iskolai szavalóversenyt közvetíteni: biztos, hogy érdeklődésre tart számot, sőt még talán a kazettát is el lehet adni, hiszen sok az érintett a témában. Ugyanezt tanácsolom az Egyetem TV-nél is a hallgatóknak: hogy ne törjék a fejüket bonyolult témákon, hanem vegyék észre a környezetüket. Ha a helyi média így tesz, fölértékelődik az emberek szemében, mert róluk beszél.

Dorozsmai Brigitta