2004. januárjában fogadta el a városi közgyűlés a város ifjúságpolitikai koncepcióját, melynek rövid távú elképzelései között szerepelt az ifjúságsegítő központ terve. Mit takar ez pontosan, minek adna helyet? Kérdéseinkre Katanics Sándor, az oktatási és ifjúsági bizottság elnöke válaszolt.

Katanics Sándor: – Már a koncepció megszületése előtt is megfogalmaztuk, hogy szükség van az ifjúságsegítés intézményi hátterének fejlesztésére, illetve az elérhető szolgáltatások korszerűsítésére. Így értelemszerűen a koncepcióba is bekerültek ezek a szakmai elképzelések, melyeket az ifjúságsegítő központként megfogalmazott keretrendszerbe integráltunk. A központban integrált módon kaphatnak helyet mindazok a szolgáltatások, amelyek a fiatalok hétköznapi boldogulását, pályaválasztásukat, munkaerőpiaci, társadalmi, szociális integrációjukat komplex információs és tanácsadó tevékenység formájában támogatják. Természetesen elképzeléseink szerint a központ alkalmas lehet arra is, hogy a professzionális segítői tevékenység részeként a szabadidő hasznos eltöltésében is lehetőségeket kínáljon vagy közvetítsen a fiataloknak. Az elképzelés egyik fontos eleme az intézmények közötti új típusú együttműködés kialakítása.

Index: – Mivel lehet megfogni a fiatalokat, hogy valóban felkeressenek egy ilyen helyet?

KS: – A könnyű hozzáférhetőség biztosításával, korszerű és professzionális szolgáltatásokkal, színvonalas infrastruktúrával, marketinggel, és azzal, hogy részt vehessenek a folyamatokban, részesei lehessenek a működtetésnek.

Index: – Ki működtetné, kit fogadnak el a fiatalok?

KS: – Az ifjúságsegítés egy szakma, melynek saját ismeretanyaga, képzési háttere, szakmai szabályozása van. Európában és Magyarországon is kialakult intézményrendszerek, hálózatok léteznek, amelyek a fiatalok társadalmi integrációját segítik. Veszprémben is közel két évtizede létezik a fiatalok számára információs és tanácsadó szolgáltatásokat nyújtó intézmény. Az ifjúsági irodának ebben a fejlesztésben meghatározó szereplőnek kell lennie. A szakemberek tapasztalatai is visszaigazolják, hogy nem a „kin” van a hangsúly, hanem a „hogyanon”. A fiatalok, de az idősebbek számára is egyformán az a leglényegesebb, hogy miként szolgáltatnak számukra, hogyan segítik őket. A működtetésben egészen biztos, hogy részt kell vennie az önkormányzatnak, de csak az egyik, és nem is feltétlenül a meghatározó szereplőként. Sajnos az önkormányzat forrásai nem tették – és jelenleg sem teszik – lehetővé, hogy egy ilyen volumenű szakmai fejlesztést finanszírozhasson. Amikor a koncepció megszületett, akkor is elmondtuk, hogy külső források megszerzése esetén lehetséges a központ elindítása. A központi, kormányzati szerepvállalás nélkülözhetetlen, ahogy a megfelelő tapasztalatokkal, gyakorlattal és tudással rendelkező szakmai partner részvétele is.

Index: – Az elmúlt időszakban a megfelelő pályázati kiírást várták a hely kialakításához. A költségvetésben szerepel-e az ifjúságsegítő központ fenntartása? Miből finanszíroznák?

KS: – A veszprémi önkormányzat költségvetésében nem szerepel a központ fenntartási költsége. Nem is szerepelhet, hiszen a modell, amit kialakítottunk, nem arról szól, hogy egy új intézményt hozzunk létre, hanem egy szolgáltatási keret megteremtését dolgoztuk ki a szakemberek közreműködésével. A központ „installálásához” teljes egészében külső forrás szükséges, a fenntartási költségek jelentős részéhez is. Mivel több ágazat is érintett a központ szolgáltatásainak működtetésében (megkeresésünkre több mint 20 intézmény jelezte, hogy részt venne a szolgáltatások közvetlen működtetésében), így a források biztosítása is több irányból lehetséges. Veszprémi szakember is részt vett annak a programnak a kidolgozásában, amely egy kormányközi egyezménynek alapján létrejött fejlesztési forrás ifjúsági célú felhasználására nyit lehetőséget. A következő öt évben évente hatmilliárd forintot lehet elkölteni kilenc prioritás szerint Magyarországon, melyek közül az egyik az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások komplex fejlesztése. Úgy gondolom, ezen a területen Veszprémnek is jó esélyei vannak a források megszerzésére.

Index: – Számos vállalkozó szervez ifjúsági rendezvényeket Veszprémben. A vállalkozókat mennyire vonnák be a programokba?

KS: – A központnak, ha megvalósul, nem a rendezvényszervezés lesz a fő profilja. Többek között azért sem, mert a városban több intézmény is, valamint a vállalkozói szféra is széles, egyre színesedő programkínálattal jelentkezik. Feltételezem, hogy a központ irányításáért felelős szakember minden, a célok elérését segítő együttműködésre nyitott lesz.

Index: – Az előre eltervezett határidőre nem jöhetett létre a központ, mikorra van realitása?

KS: – A központ kialakítása folyamatban van, jelenleg is zajlanak azok a szolgáltatásfejlesztések, amelyek bővítik a meglévő kínálatot. A fiatalok részvételére elindult és sikeresen működik a képviseleti rendszer (ez a diák- és ifjúsági önkormányzat), önkéntes segítők képzése folyik, ők lesznek azok, akik a felkereső ifjúsági munka meghatározó szereplői lesznek, elindult az Utcazene Fesztiválhoz kapcsolódó nemzetközi ifjúsági önkéntes program előkészítése, megújul a veszprémi internet alapú ifjúsági információszolgáltatás, a munkaerő-piaci szolgáltatások elérését segítő tájékoztató terminál kiépítése. Ezek mind részei a központ kialakításának. A megfelelő mértékű és tartalmú támogatás megszerzése után felgyorsulhatnak a folyamatok, és néhány hónap alatt megvalósulhatnak a koncepcióban leírtak.

Index: – Hogyan képzeli el az ifjúságsegítő központot, milyennek látja maga előtt?

KS: – Tágasnak, korszerűnek és persze barátságosnak. :)