Amikor bemutató jelleggel időnként kivonulnak a tűzoltók egy-egy rendezvényre, a gyermekek nagy érdeklődéssel másznak fel a járművekre, veszik magukra a sisakokat és fecskendővel a kezükben próbálgatják a tűzoltást. Hasonló élményben volt részem a városi parancsnokságon a napokban, betekintést nyerhettem a kulisszák mögé. Ráadásul sorba se kellett állnom.

A lánglovagok bemutatásáról szóló sorozatunk utolsó részében a Veszprém Városi Tűzoltóság laktanyájába tekinthettünk be Miskey Tamás tűzoltó hadnagy, a műszaki és munkavédelmi osztály kiemelt főelőadója kalauzolásában. Először az elsődleges vonuló járműveket mutatták be, kigurultak az épület elé a jobb összkép érdekében. Amíg a kép közepén lévő kis autó „mindössze” 1000 liter oltóvíz és 100 liter habképző anyag, addig a két szélső 4000 liter oltóvíz és 400 liter habképző anyag szállítására képes. A bal oldali fecskendő a Parancsnokság legfiatalabb autója, 2004-es évjáratú.

A legfiatalabb, „krómozott orrú” fecskendőt közelebbről is megvizsgáltuk egy rövid bemutatóval egybekötve. Előkerült a feszítő-vágó berendezés is. Megtudtam, hogy a nagy számú közlekedési baleset miatt ez az egyik leggyakrabban használt eszköz, amiből többféle típus is létezik a „piacon”. A helyiek igyekeztek a legnagyobbat, legjobbat beszerezni, hiszen – mint azt Miskeytől is megtudtam – a mai autók egyre masszívabb, erősebb karosszériával készülnek, ezért a hatékony mentéshez a lehető legjobb, legnagyobb felszerelésekkel kell rendelkezni. Egyes esetekben még ezzel a legkomolyabb berendezéssel sem lehet átvágni a kormányoszlopot, de ajtókifeszítésre, „kabrió-készítésre” gyakran használják.

Gyorsan szemügyre vettem a többi felszerelést. A hadnagy elmondta, mindenre fel kell készülniük, nem érheti őket meglepetés. Többféle kéziszerszám, lapát, fűrész, ásó is fellelhető, de megtalálom az elmaradhatatlan FORCE „baltát” is. Így idézőjelben, mert ennél sokkal többre hivatott. Használható emelésre, feszítésre vagy konzervnyitó formájában feszítővágásra is, összesen 150 (!) funkcióra képes.

Ottlétem alatt riasztás nem történt, de Miskey Tamás beavatott a rendszerbe. A híradósokhoz fut be a hívás a 105-ös számon, illetve egyre gyakrabban elektromos tűzjelzőkön. Felgyullad a riasztólámpa, értesítve a 24/48 órás munkabeosztásban dolgozó állományt, hogy riasztás lesz. A szolgálatparancsnok bemegy a híradóba, felvilágosítást kér, mi ég, hol, stb., ezután a tűzoltók a hangosbemondón keresztül kapják a riasztást, valamint a legfontosabb információkat a káresetről. A riasztott egységeknek – függetlenül naptól és évszaktól – két percen belül el kell hagyniuk a laktanyát.

Jól bevált módszer, hogy a bekészített csizmára ráhajtják a ruhát, amit csak magára kell rántania a tűzoltónak, kantárigazítás, kabát, sisak – s indulás. Ha kiderül, hogy nagyobb a káreset, a szolgálatparancsnok, illetve tűzoltás-vezető emelheti a riasztás fokozatát, valamint ha szükséges, a magasabb riasztási fokozattal a környező parancsnokságok egységeit is segítségül hívhatja.

A magasból mentő szert, vagyis a létrát is megnéztem közelről, sőt, távolról is. Egészen pontosan a magasból. A kosár ajtaja kissé nehezen záródott, így elbizonytalanodtam az induláskor, de már nem volt visszaút. Sisakkal, tűzoltókabáttal magamon emelkedni kezdtünk. A 32 méter maximum magasságot nem vártam meg, kb. 20 méterre a földtől közöltem, eddig szólt a jegyem. Gyorsan körülnéztem, néhány kép, ha már épp arra járok, és gyorsan vissza.

Folyamatosan pályáznak a Belügyminisztériumhoz a meglévő eszközállomány cseréjére – tájékoztatott Miskey –, ennek köszönhetően jól felszereltnek számít a Parancsnokság. Mivel önkormányzati cégről van szó, a szükséges önrészt (10–30 százalék) lehetősége szerint a város biztosítja, de egy új vonuló szer 80–100 milliós összköltségénél ez is jelentős pénz.