2006 első negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) 4,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ipari termelés növekedése tovább gyorsult (a negyedév átlagában 13%-kal). Az építőipar a magas bázishoz képest is 8%-kal növelni tudta termelését – áll a KSH jelentésében.

A mezőgazdaságban folytatódott a felvásárlások csökkenése, és az áprilisi állatszámlálás csökkenő állatállományról tanúskodik. A külkereskedelmi forgalom a tavalyinál gyorsabban bővült, a cserearány tovább romlott, a passzívum a tavalyinál nagyobb, 675 millió euró lett. A foglalkoztatottak száma nem változott az egy évvel ezelőttihez képest, a munkanélküliek száma 319 ezerre, a munkanélküliségi ráta 7,5%-ra emelkedett. A reálkereset 5,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Áprilisban márciushoz hasonlóan 2,3% volt a fogyasztói árak emelkedésének üteme. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – 904 milliárd forint volt április végén, a tavaly ilyenkorinál 194 milliárddal több.

A magyar gazdaság 2006 első három hónapjában az előző negyedévekhez hasonló ütemben fejlődött. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH )és az Ecostat bruttó hazai termék növekedésére vonatkozó, most először közzétett gyorsbecslése a korábbi publikációs rendnél korábbi, de csak korlátozott információs bázisra alapozott előzetes adatközlést tesz lehetővé. E szerint a bruttó hazai termék (GDP) volumene az első negyedévben 4,5%-kal (naptári hatás kiszűrésével 4,3%-kal) haladta meg az egy évvel korábbit. A naptárhatással kiigazított növekedési ütem megegyezik a 2005-ös évi átlagos növekedéssel.

Magyarországon 2006 első három hónapjában a termelő ágazatok közül az ipar járult hozzá legnagyobb mértékben a gazdasági növekedéshez. Az ipar bruttó termelése márciusban 14%-kal, az I. negyedévben 13%-kal emelkedett (munkanaptényezővel kiigazítva 11%-kal). Tavaly az első negyedévben szerény bővülést mértek, az év további részét jellemző dinamikus növekedés pedig idén – alacsonyabb bázissal szemben – tovább gyorsult. Az értékesítés üteme megegyezett a termelésével. Folytatódott a belföldi eladások tavaly megkezdődött emelkedése, bár az exportbővülés továbbra is számottevően meghaladja azt. A belföldi eladások első negyedévi 7,5%-os növekedése annak köszönhető, hogy a tavaly is magas hazai értékesítési dinamikát elérő vegyipar és két gépipari ágazat mellett más iparágak is képesek voltak növelni belföldi eladásaikat, amelyek közül az élelmiszeripar 5,8%-os fellendülése esik a legnagyobb súllyal latba. A hazai és az exportkereslet erősödése miatt az évek óta csökkenő élelmiszeripar 2,3%-os termelésnövekedést ért el ebben a negyedévben, miközben összes értékesítése pedig 5%-kal emelkedett.

Az ipari export 18%-kal bővült, amiben kulcsszerepe volt az export zömét adó és a teljes feldolgozóipari termelés húzóerejét jelentő gépipari ágazatoknak. Ezek 19–34%-kal voltak képesek növelni termelésüket 2005 első negyedévéhez képest úgy, hogy hazai és exporteladásaik egyaránt dinamikusan nőttek.

Az iparban foglalkoztatottak számának folytatódó csökkenése a magas termelésnövekedéssel párosulva a termelékenység nagymértékű, 16%-os emelkedését jelzi. A hazai és az exportra vonatkozó új rendelések is gyorsabban nőttek idén január–márciusban, mint tavaly ilyenkor, de a teljesített rendelések alakulása miatt a belföldi rendelésállomány a negyedév végén elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipar belföldi értékesítési árai a tavalyinál mérsékeltebben nőttek, és a forint árfolyamának gyengülése miatt az exportárak a múlt évi csökkenéssel szemben idén emelkedtek, ami a termelői árakban a tavaly ilyenkorinál magasabb, 4,7%-os áremelkedést eredményezett az első negyedévben.

Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli, pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya – a Pénzügyminisztérium előzetes adatai szerint – január–áprilisban az egy évvel korábbinál 194 milliárddal nagyobb, 904 milliárd forint volt. Ezen belül a központi költségvetés deficitje 205 milliárddal emelkedett tavaly ilyenkori szintjéhez képest, míg a társadalombiztosítási alapok hiánya 18 milliárd forinttal csökkent. Az államháztartás nem konszolidált bevételei folyó áron 8%-kal, kiadásai 11,7%-kal haladták meg a tavaly január–áprilisit. A központi költségvetés bruttó adósságállománya 13,9 billió forintra rúgott április végén, tehát 1,2 billió forinttal nőtt 2005 végéhez képest.

A munkaerőpiacot jellemző fő trendek nem változtak. A legfrissebb adatok szerint 2006 február–áprilisában a foglalkoztatottak száma a mintavételi hibahatáron belül emelkedett 2005 első negyedévéhez képest, miközben a munkanélküliek száma 18 ezer fővel 319 ezerre nőtt. A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 7,2%-ról 7,5%-ra emelkedett.

A versenyszférában az öt főnél többet foglalkoztató vállalatoknál nem változott az alkalmazásban állók száma, ugyanis a legtöbb embert foglalkoztató ágazat, az ipar dinamikus termelésnövekedése csökkenő munkaerőigény mellett ment végbe. A nettó keresetek magasnak mondható ütemben, közel 10%-kal nőttek. A költségvetési intézményekben a takarékosabb gazdálkodás érdekében folytatódott az alkalmazásban állók számának csökkenése, és a keresetnövekedés is elmaradt a versenyszféráétól.

A háztartások nettó pénzügyi vagyona a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint március végén megközelítette a 13,8 billió forintot, így 10%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A hitelállomány növekvő része, 43%-a devizaalapú, miközben a devizakövetelések ezeknek a tartozásoknak csak egyharmadát fedezik (a tavalyi 53%-kal szemben).

A fogyasztói árak 2006 áprilisában márciushoz képest 0,7%-kal nőttek, a tavalyi év azonos hónapjához viszonyított áremelkedés pedig a márciusihoz hasonlóan 2,3% volt. A dezinflációs folyamat megtorpanásának oka az élelmiszerek és a jövedéki termékek év eleje óta tartó gyorsuló áremelkedése. Az első négy hónapban átlagosan 2,5%-kal haladta meg a fogyasztói árak színvonala az egy évvel korábbit. Az áremelkedési ütem 0,3 százalékponttal magasabb az Európai Unió átlagánál. (ksh)