Szentkirály-szabadja polgármestere után a Veszprém Index megkereste Hartmann Ferenc veszprémi alpolgármestert is, nyilatkozzon a veszprém-szentkirályszabadjai reptér ügyéről – többek között a közös döntésről, a minimális vételárról, a tulajdonviszonyokról, valamint arról, mire költik a remélt értékesítésből befolyó összeget.

Index: – A két önkormányzat milyen tulajdoni hányadban osztozik a szentkirályszabdjai repülőtér a területén?

Hartmann Ferenc: – A repülőtér földrajzi értelemben kétharmad arányban Szentkirályszabadjához tartozik, egyharmada pedig Veszprém közigazgatási területén található. A HM ingatlan-nyilvántartása szerint a rajta lévő érték 92%-a esik a veszprémi egyharmadnyi területre, a többi Szentkirályszabadjáé. Ráadásul a szentkirályszabadjai részen semmiféle közmű nem található. A hasznosításban úgy egyezett meg a két önkormányzat képviselőtestülete, hogy a remélt bevételen egymilliárd forint nettó összegig 50-50%-ban osztoznak, efölött 55% illeti meg Veszprémet és 45% Szentkirályszabadját.

Index: – Mi a veszprémi önkormányzat elképzelése a repülőtér hasznosítását illetően?

HF: – Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatai repülőtér céljára igényelték és kapták térítésmenetesen tulajdonba az alakulat elköltözését követően a Bakony Harci Helikopter Ezred által használt területet. A terület művelési ágának besorolását nem változtatta meg a kormány, vagyis nincs más lehetőségünk, mint ott repülőteret működtetni és a hozzá köthető ipari, logisztikai, tudományos tevékenységet – a hozzájuk kapcsolódó kommunális létesítményekkel – megvalósítani. A terület tehát nem parcellázható ki építési telkek céljára, de rét, legelő, erdő sem létesíthető rajta. A város a térség, a régió gazdaság- és turizmusfejlesztését elősegítő repülőtéri beruházást kíván ott megvalósítani. Az önkormányzatok többféle hasznosítási lehetőséget megvizsgálva, saját fejlesztési forrásaik szűkössége miatt együttes testületi ülésen úgy döntöttek, hogy meghatározott beruházási kötelezettségekkel értékesíteni kívánják a területet, Azt írtuk elő a pályázatban, hogy két éven belül nemzetközi, kereskedelmi repülőteret kell a pályázónak kiépítenie és működtetnie.

Index: – Teljes az egyetértés abban, hogy eladás útján hasznosítsák a területet?

HF: – Korábban megvitatták az önkormányzatok, hogyan hasznosítható a reptér. A létrehozott vegyes bizottságok megvizsgálták az eladás, a bérbeadás és az önkormányzatok által létrehozott gazdasági társaság lehetőségét, amely fejleszti a repülőteret, illetve azt a variációt, hogy a leszállópálya maradjon önkormányzati tulajdonban, a mellette lévő részeket pedig értékesítsük. A bizottságok azt az ajánlatot tették az önkormányzatoknak, hogy beruházási kötelezettséggel értékesítsék a területet. Amikor a mostani meghívásos pályázatról döntöttünk, akkor a szentkirályszabadjai képviselőtestület egyhangúan, a veszprémi többségében támogatta ezt a tervezetet,

Index: – Nem merült fel az, hogy a két önkormányzatnak egyfajta biztonságot ad, ha a reptér egy része az ő tulajdonukban marad?

HF: – Olyan érdeklődő nem volt a pályáztatás során, aki írásban jelezte volna, hogy bérbe szeretné venni a repülőteret. Másrészt, ha a csak a repteret adtuk volna bérbe, magát a leszállópályát és a környező területet pedig esetleg értékesítettük volna, sokkal nagyobb veszélye lenne az ingatlanspekulációnak, mint hogyha egyben hasznosítjuk a területet.

Index: – Kinek az érdekeit kívánják szem előtt tartani a repülőtér értékesítésekor?

HF: – A repülőtér értékesítésénél a térségfejlesztés, a gazdaság, a turizmus hosszú távú érdekeit tartottuk szem előtt, és hiszem, hogy ezek az érdekek összeegyeztethetők a lakosság, helyi vállalkozások érdekeivel is.

Index: – Egyenrangú partner tud lenni egy város egy kis településsel egy ilyen probléma megoldásában?

HF: – Egyenrangú partnernek kell lenni. Mindkét önkormányzat tisztában van azzal, hogy ez a repülőtér óriási lehetőség a térség gazdaság-, turizmusfejlesztési szempontjából, és nyilvánvalóan egyetértésben úgy kell megoldani az értékesítést, hogy a környezet meglévő adottságait megóvjuk, és a lakosság is elfogadja azt a beruházást, ami ott megvalósul. Már csak azért is, mert ha a két önkormányzat talál megfelelő befektetőt, még nem jelenti azt, hogy indulhat a munka. Mindkét önkormányzatnak rendezési tervet kell készítenie. A rendezési tervek velejárója, hogy ezeket véleményezi a lakosság, majd a képviselőtestületek elfogadhatják – külön-külön. Ezek után a polgári légügyi hatóságnál kell bejelenteni a repülési engedély megkérését, és ezt is véleményezi a lakosság. Jelzem, 27 szakhatóság működik közre a folyamatban.

Index: – Miért pont egymilliárd forintban határozták meg a minimális vételárat? Úgy tudjuk, a környéken található földek négyzetméterárával számolva jóval nagyobb érték jönne ki.

HF: – Az értékről mindenféle mendemonda kering. Ingatlanszakértők, ügyvédek szerint egy árut annyiért lehet eladni, amennyiért kereslet van rá. Az értéket és az árat tehát a piac határozza meg.
Voltak olyan önkormányzati képviselők Veszprémben és Szentkirályszabadján is, akik azt mondták, akár egy forintért is oda kellene adni a területet beruházási, befektetési kötelezettséggel a megfelelő érdeklődőnek. Ám nyilvánvalóan az eladásból bevételnek kell keletkezni az önkormányzatoknál, így közösen határozta meg a két képviselőtestület az induló vételárat. De jelzem, az értékesítésnek ez csak az egyik kritériuma, emellett a befektetőnek megfelelő garanciát kell felmutatni az előírt fejlesztési kötelezettségekhez szükséges forrásról is. Ha nem lesz megfelelő érdeklődő, akkor újabb koncepciót dolgozhatunk ki a repülőtér hasznosítására – bár megjegyzem, hogy kormányzati szinten állami támogatást repülőtér működtetésére és létesítésére csak a Sármelléki, Debreceni, Ferihegyi repülőtér kaphat, más nem.

Index: – A befolyt összeget mire költik?

HF: – A befolyt összeg a város költségvetését gazdagítja. Nincsenek „pántlikázott” pénzek. A jogszabályok ezt nem engedik. A bevételekből fedezzük például a fejlesztési és működési kiadásokat. Építünk körforgalmakat, óvodát, korszerűsítünk iskolát, működtetünk oktatási, szociális, kulturális intézményeket, támogatjuk a lakossági vízdíjat, a helyi tömegközlekedést.

Index: – Miért kell minél gyorsabban hasznosítani a területet?

HF: – Az elsődleges ok, hogy Magyarországon óriási verseny van a repülőterek (és a jövendőbeli repülőterek) között. Így minél később indul el egy repülőtér-fejlesztés, annál kisebb a valószínűsége, hogy abból életképes üzleti vállalkozás is lehet. Az önkormányzatoknak nincsen arra pénzük, hogy repülőteret üzemeltessenek, másrészt egy ilyen működtetés nem rentábilis. Tehát elsősorban gazdasági versenyhelyzet van: aki előbb tud megfelelő repülőteret működtetni, az versenyelőnyben lesz; másodsorban az ott lévő ingatlanok állapota romlik.

Index: – Jelenleg milyen anyagi kötelezettséget ró a repülőtér a két önkormányzatra?

HF: – Őrzésvédelmi költségei vannak a területnek – a veszprémi önkormányzat közbeszerzés keretében választott ki erre a feladatra egy céget. Veszprém és Szetnkirályszabadja a saját-saját részét őrizteti – nyilván ez Veszprémnek jóval többe kerül, mint Szentkirályszabadjának, ugyanis az értékek jelentős része a mi területünkön van.

Index: – Mikor tudhatunk biztosat arról, hogy mi történik a reptérrel?

HF: – Július 21-re kell beérkezniük a pályázati anyagoknak, ezeket a két önkormányzat által létrehozott 3+3 fős bíráló bizottság értékeli, és ha van több minőségileg elfogadható ajánlat, akkor 24-én, közjegyző jelenlétében licit-tárgyalást folytatnak le azok az érdeklődők, akik szakmailag megfelelnek és vállalják a minimum egymilliárd forintos vételárat.