Folytatva eheti Ügykontrollunkat, megkérdeztünk egy jogászt, hogyan látja ő az alkotmányt. Dr. Németh Zoltán 2003-ban diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karán, majd Németországban folytatta tanulmányait, illetve szerzett gyakorlatot. Jelenleg egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozik.

Index: – Pontosan mi is az Alkotmány?

Németh Zoltán: – Az alkotmány (1949: XX. tv.) Magyarország alaptörvénye, a legfelsőbb szintű jogi norma. Egyfelől az állam felépítésére vonatkozó alapvető szabályokat, a hatalomgyakorlás legitim módját, másfelől pedig az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit határozza meg.

Index: – Mit értesz a hatalomgyakorlás legitim módjain?

NZ: – Magyarország államformája parlamentáris köztársaság. Az alkotmány kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja, az alkotmányban meghatározott módon és keretek közt (ld. Országgyűlés).

Index: – És a másik oldal? Mik az egyének alapvető jogai?

NZ: – Az alapvető emberi jogok (történetileg) az ún. első generációs jogok, melyeket az alkotmány deklarál. Ide tartozik mindenekelőtt az élethez és az emberi méltósághoz való jog, valamint a személyes szabadsághoz való jog, a gondolat-, a lelkiismeret, a gyülekezési és a vallásszabadság joga. Emellett alkotmányunk meghatározza a második és harmadik generációs jogokat is, melyek közé a gazdasági, szociális, kulturális jogok, illetve az egészséges környezethez fűződő jog tartozik.

Index: – Ha az alkotmány a legfelsőbb jogi norma, milyen egyéb szabályozások léteznek még? Egyszerűbben: mi az a jogforrási hierarchia?

NZ: – A jogi normák egymással hierarchikus viszonyban állnak. Akkor én is egyszerűbben fogalmazok: arról van szó, hogy az alacsonyabb szintű jogszabályok nem lehetnek ellentétesek a magasabb szintűekkel. A hierarchia csúcsán az alkotmány áll, ezt követik az Országgyűlés által hozott törvények, majd a kormány, a miniszterelnök, a kormány tagjai által hozott, végül a helyi önkormányzati rendeletek.

Index: – A mai alkotmány az 1949-es szocialista alkotmány a rendszerváltás folyamán módosított változata. Mégis, miben különbözik a mai az 1949-estől?

NZ: – Az egyetemen Horváth adjunktus mindig azt mondta, hogy az egyetlen mondat, ami az eredeti 1949-es alkotmányból megmaradt: „A Magyar Köztársaság fővárosa: Budapest.” A fenti évszám nem mutat ugyan túl jól 2006-ban, de tartalmilag nincs szinte semmi közös az akkori, illetve a mostani alkotmányban. Az ugyanakkor tény, hogy az alaptörvény struktúrája még a régi, híven tükrözve a békés politikai átmenetet – szocializmusból kapitalizmusba. Az újítás szándéka alapvető politikai közhely a rendszerváltás óta, de nincs konszenzus a kérdésben. Ha jól emlékszem, Dávid Ibolya még igazságügyi miniszterként megpróbálta legalább a törvény számát 2000. évi I.-re változtatni, de még ez a nem igazán érdemi javaslat is elbukott.

Index: – Kell-e változtatni alkotmányunkon mai formájában, és ha igen, milyen irányban? Milyen érdekek és ellenérdekek állnak a változtatási szándékok mögött?

NZ: – Szerintem az ellentétek jó része nem is annyira szakmai, mint inkább politikai hátterű. Az Alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges, tehát a döntés nem csak nagyon alapos szakmai előkészítést, hanem komoly politikai konszenzust is igényelne, ilyesmire azonban az elmúlt években nemigen láthattunk példát.
Az esetleges strukturális változtatások inkább jogtechnikai jellegűek lennének, illetve a ma hatályos rendelkezéseket ki lehetne egészíteni azon alapvető szabályokkal, melyek az Alkotmánybíróság következetes normaértelmezési gyakorlata során alakultak ki. Léteznek mindemellett más jellegű érvek is. Egyesek szerint a jelenlegi alkotmány legitimitása hiányos, egy népszavazással megerősített alaptörvényre lenne szükség. Függetlenül attól, hogy a fenti érvek helytállóak-e vagy sem, az alkotmány a gyakorlatban működik, és nem úgy tűnik, hogy a jelen legégetőbb problémái közé tartozna az alkotmányozás kérdése.

Index: – Mi az, amit ma az alkotmányból hiányolnak, illetve mi az, ami fölösleges, ha van ilyen egyáltalán?

NZ: – Nem hiszem, hogy volnának alkotmányunknak felesleges részei, hiszen a legalapvetőbb és így a legfontosabb struktúrákat, jogokat határozza meg. A kérdés második felére pedig azt mondanám, hogy időnként felmerülnek igények az alapjogok körének bővítésére (pl. lakhatáshoz való jog), de még inkább e jogok tartalmának, gyakorlásának alkotmányi szinten deklarált pontosítására. Összességében azonban nincsenek kirívó hiányosságok e területen sem.

Index: – Milyen alkotmányok voltak eddig Magyarországon?

NZ: – 1946 előtt ún. történeti alkotmányunk volt, melynek szabályai az íratlan vagy írott, de formálisan nem feltétlenül törvény jellegű szokásjogban gyökereztek. A II. világháború után meghozott 1946. évi I. törvény deklarálta a köztársasági államformát, ez már „majdnem” alkotmány volt, legalábbis a mai alkotmány szabályozási tárgyainak bizonyos részét lefedte, majd következett az 1949. évi XX. törvény, a szocialista alkotmány. Bár jelenlegi alaptörvényünk is ezt a számot viseli, az 1989. évi XXXI. törvény tartalmilag teljesen átalakította, megteremtve a mai köztársasági rendszerünket.

Index: – Mit jelent az írott és az íratlan alkotmány fogalma?

NZ: – 1949 előtt íratlan, ún. történeti alkotmányunk volt (mint ahogyan pl. Angliának ma is az van!). Az íratlan alkotmány az írottól eltérően formailag nem egy egységes, kódexjellegű szöveg, hanem több, a történelmi fejlődés során megjelent különböző írott és íratlan szokásjogi- vagy szorosabb értelemben vett jogszabályból áll. Elsősorban hallgatólagos megállapodásokon, pontosabban a szokásjogon nyugszik. Az alkotmány részeként értelmezett normák köre nincs formálisan meghatározva; mindig utólag, eseti megítélés alapján jut el egy-egy szabály alkotmányos rangra.

Index: – Sokan keverik az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság funkcióját. Pontosan mi az alkotmánybírák szerepe?

NZ: – Magyarországon nemzetközi összehasonlításban jelentős szerepe és súlya van az Alkotmánybíróságnak. Azt le kell szögezni, hogy a szó klasszikus értelmében e testület nem „bíróság”, hiszen nem konkrét jogvitákat dönt el, hanem az Alkotmány és az egyéb jogszabályok összhangját hivatott megteremteni.

Index: – Az Alkotmánybíróság hivatalból jár-e el, esetleg valamely konkrét személy vagy akár egy egyszerű állampolgár fordulhat hozzá?

NZ: – Az Alkotmánybíróság az arra jogosult indítványa alapján jár el, hivatalból csak a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését vizsgálhatja, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése érdekében intézkedhet. Az „egyszerű állampolgár” is fordulhat az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy az valamely jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg, illetve panaszt tehet alkotmányos jogok megsértése miatt, vagy kérelmezheti a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetését.

Index: – Aktív vagy passzív az Alkotmánybíróság: jogot értelmez és precedenst teremt, vagy „csak” a harmóniát ellenőrzi a jogforrási hierarchiának megfelelően?

NZ: – Természetesen nagyon komoly jogértelmező munkát végez, hiszen egyfelől értelmeznie kell az alkotmányos rendelkezéseket természetesen a saját korábbi határozatai által felállított normákkal, valamint pl. konkrét jogszabály alkotmányellenességének vizsgálata esetén az adott jogszabály értelmezése is szerepet kap.