A polgármestereket bemutató Ügykontrollunkban sajnos azzal a ténnyel kellett szembesülnünk, hogy Debreczenyi Jánoson kívül a másik három polgármester-jelölt nem kívánt válaszolni az általunk feltett kérdésekre. Volt, ahonnan kitérő, elutasító választ kaptunk, volt, ahonnan még azt sem. Ezért sorozatunkban most Katanics Sándor, az oktatási és ifjúsági bizottság elnöke, a szocialista frakció vezetője reagál a veszprémi oktatással, kultúrával kapcsolatos kérdéseinkre.

Index: – Veszprém Megyei Jogú Város oktatási és ifjúsági bizottsága elnökeként és a szocialista frakció vezetőjeként, mit gondol arról, hogy a következő ciklusban Veszprém meg tudja erősíteni iskolaváros jellegét? Ha igen, miért, hogyan? Ha nem, miért nem?

Katanics Sándor: – A kérdésre mielőtt konkrétan válaszolok, engedtessék meg, hogy elmondjam, Veszprém az elmúlt ciklusok alapján méltán büszkélkedhet azzal, hogy iskolaváros. Az alig 60 000 lakosú városban a Pannon Egyetem és az Érseki Hittudományi Főiskola hallgatói mellett (közel 12 ezer fő) a közoktatási intézményekben több mint 15 ezer gyermek, diák, óvodai, általános és középiskolai ellátását valósítjuk meg. A város intézményei a közoktatás minden szintjén rendkívül színes kínálatot nyújtanak.
A város legnagyobb intézményfenntartója Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata. Fenntartásában működik 6 körzeti óvoda (+ 7 tagóvodával), 11 általános iskola, 7 középfokú intézmény, 1 önálló kollégium. Az Érsekség tart fenn egy-egy óvodát, általános és középiskolát, valamint kollégiumot, a városban működik jelenleg még 5 egyéb fenntartású közoktatási intézmény.
Az alapfokú művészetoktatás nagy hagyományokkal rendelkező, 90 éves intézménye a Csermák Antal Zeneiskola, melyben 27 tanszakon közel 800 diák tanul zenét, vesz részt a művészeti együtteseik munkájában.
A városban csaknem teljes egészében érvényesül a szabad óvoda- és iskolaválasztáshoz való jog. Intézményeink a veszprémi igények kielégítése mellett korlátozott számban fogadnak vidéki óvodásokat és általános iskolai tanulókat is.
A közoktatásban résztvevő, városi fenntartású intézményekbe járó gyermekek, diákok száma az elmúlt ciklusban is tovább csökkent. A közoktatásban tanulók statisztikai létszáma a 2002-es 12 565-ről, 2005-re 11 263-ra változott. Örömteli ugyanakkor, hogy az óvodások számának csökkenése a 2006. évre már megállt, így az óvodák – a születési adatokat is figyelembe véve – az elkövetkező években várhatóan már nem küzdenek létszámproblémákkal.

Az oktatási és ifjúsági bizottság által négy évvel ezelőtt megfogalmazott célok elérésére érdekében mind az intézményeknek, mind a fenntartónak jelentős lépéseket kellett tenniük:
● A közoktatásról szóló törvény többszöri módosításának megfelelően 2004/2005-ben az intézmények átdolgozták, a fenntartó jóváhagyta a
- nevelési, pedagógiai programokat
- szervezeti és működési szabályzatokat
- házirendeket
● Elkészült 2004 januárjában Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közoktatási Minőségirányítási Programja 2004–2008-ra, melyet figyelembe véve az intézmények elkészítették saját intézményi minőségirányítási programjaikat, ezeket a fenntartó jóváhagyta.
● 2005 decemberében a fenntartó elfogadta az átdolgozott, aktualizált Közoktatási Feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Tervet, mely meghatározta a várható csoportszámokat az elkövetkező évekre.
● A Közgyűlés döntött egy Környezetvédelmi Fejlesztő és Oktatóközpont létrehozásáról a Deák Ferenc Általános Iskolában 2006 szeptemberétől.
● Zöld Iskola, illetve Zöld Óvoda címet nyert el a Deák Ferenc Általános Iskola, illetve a Bóbita Körzeti Óvoda.
● Megelőzve a legutóbbi közoktatási törvény módosításában megfogalmazottakat, lehetőséget biztosítunk a nyelvi előkészítő osztályok szervezésére az önkormányzat minden azt igénylő középfokú intézménye számára a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően. A Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola kivételével az osztályok elindultak, a Lovassy László Gimnáziumban és Vetési Albert Gimnáziumban minden képzést nyelvi előkészítéssel kezdenek majd.
● A 2005/2006-os nevelési évtől kezdődően kialakítottuk az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának óvodai és általános iskolai rendszerét. A fenntartó biztosítja az ellátás személyi és tárgyi feltételeit.
● A kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben rögzítettek teljesítését az önkormányzat az oktatási alapban elkülönített pénzeszközökkel segíti. Ennek értéke 2003-ban 35 millió Ft, 2004-ben 45 millió Ft, míg 2005-ben és 2006-ban 50 millió Ft.
● Az intézmények kidolgozták esélyegyenlőségi programjaikat.
● Kibővült a logopédiai ellátás a Dózsa György Általános Iskolában, ahol már a felső tagozatos diákok is speciális ellátásban részesülhetnek.
● Veszprém Megyei Jogú Város részt vesz a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulásának közoktatási feladatellátásában, a nevelési tanácsadás és a logopédiai ellátás területén.
● A városban szinte zökkenőmentesen történt meg az átállás a kétszintű érettségire. A 2005/2006-os tanévtől kezdődően az érettségik szervezésében az OKÉV mellett a körzetközponti jegyzői feladatokat ellátva a Polgármesteri Hivatal is jelentős részt vállal.

Az intézmények felújításában, a tárgyi feltételek javításában is jelentős előrelépések történtek, illetve várhatók az elkövetkező időszakban.

● 2004 szeptemberére elkészült címzett állami támogatásból a Simonyi Zsigmond Ének-Zenei és Testnevelési Általános Iskola teljes felújítása és aulával bővítése.
● 2006 szeptember 25-én kerül átadásra a Kossuth Lajos Általános Iskola felújított épülete, melyet szintén címzett állami támogatás tesz lehetővé.
● 2006 szeptemberétől (tegnap, szeptember 20-án történt meg az ünnepélyes avatása) új épületben folytathatja munkáját a Vadvirág Óvoda, melynek felépítését teljes egészében a város finanszírozza.
● Előkészítés alatt van a Lovassy László Gimnázium épületének felújítása és tornateremmel történő bővítése, az elnyert címzett támogatásnak köszönhetően.
● 2005 szeptemberére elkészült a Hriszto Botev Általános Iskola és a Lovassy Gimnázium épületének akadálymentesítése.
● Orvosi szoba került kialakításra több intézményben.(Deák Ferenc Általános Iskola, Hriszto Botev Általános Iskola, Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola, Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprémi Középiskolai Kollégium, illetve a felújított intézmények)
● Az intézményekben bevezették a HACCP élelmezés minőségbiztosítási rendszert, amihez a konyhák felszerelését jelentősen kellett javítani a 2003. és 2004.évben.
● Új laborok, oktatókabinetek kerültek kialakításra az Ipari Szakközépiskola és Gimnáziumban, a Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskolában, a Táncsics Mihály Szakközépiskola Szakiskola és Kollégiumban, amelyek a szakképzés feltételeit jelentősen javítják.

A város intézményei több a pedagógiai és szakmai megújulást segítő országos és regionális projektbe kapcsolódtak be.

● Térségi Iskola és Óvodafejlesztő Központok (TIOK) a HEFOP 3.1 keretében – Vadvirág Körzeti Óvoda, Dózsa György Általános Iskola, Táncsics Mihály Szakközépiskola
● Szakiskolai Fejlesztési Program II. – Táncsics Mihály Szakközépiskola
● Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra HEFOP 3.1.3 – Ipari Szakközépiskola és Gimnázium
● 2006-ban Veszprémben került megrendezésre a Játékkal Mesével Nevelő Óvónők Országos Tanácskozása.
● Új német nyelvi ÖSD vizsgaközpont kezdte meg működését a Lovassy Gimnáziumban a sikeres akkreditáció után.
● Konzorciumi együttműködést kötöttünk a Megyei Önkormányzattal Szakképzés fejlesztési stratégia kidolgozására

A város a sokszínű, jó színvonalú oktatásra tehát sokat áldoz. A különböző szakmai mérések, az országos versenyeken elért eredmények mutatják, hogy nem hiába. A szorosan vett oktatásfinanszírozás mellett az iskolákon keresztül is támogatja a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat, a kulturális tevékenységet.

● Két éve sikeresen zajlik az iskolatej ellátás az önkormányzati általános iskolákban.
● Kiegészítő hozzájárulást adunk az ingyenes és kedvezményes tankönyvek biztosításához.
● Támogatjuk a művészeti tevékenységeket, például a Helikonon való részvételt
● A városban teljes vertikumában kiépült a német nemzetiségi oktatás.
● Sikeresen érettségiztek az első diákok a Vetési Gimnázium két tanítási nyelvű képzésén, a Lovassy Gimnázium Arany János Tehetséggondozó programjában.
● Az intézmények segítségével kapcsolódtak be veszprémi gyermekek a Mindenki ebédel programba.

Mindezek után tudom azt nyilatkozni, ezt a folyamatot kívánjuk fenntartani, amennyiben ismét megtisztelnek bizalmukkal választóink. Tehát a válaszom az, meg kívánjuk tartani Veszprém iskolaváros jellegét, sőt erősíteni kívánjuk azt. A Szeglethy tervben, amelynek rövidített változatát eljuttattuk minden család postaládájába, is ezt fogalmaztuk meg.

Index: – Várható-e iskolabezárás, iskola összevonás, iskolák megszüntetése a következő ciklusban Ön szerint?

KS: – Akik az elmúlt években a közgyűlésben dolgoztak, jól tudják, hogy a következő években főként a felső tagozatos diákok számának csökkenése várható. A gyermeklétszám fogyása elsősorban az általános iskolákban, majd a középiskolákban jelenik meg. Ennek megfelelően az intézményhálózat áttekintése, a városi feladatvállalás újbóli meghatározása elkerülhetetlen. Szükségessé válik a „Fejlesztési terv” felülvizsgálata. Meghatározandó lesz a kistérségi feladatellátás szerepe, elsősorban a speciális igények esetén.
Jelentős változások várhatók a szakképzés területén, ahol a város, a megye és a régió intézményfenntartói, munkaerő-piaci lehetőségeinek és igényeinek összehangolására és az ennek megfelelő átalakításra lesz szükség.

Nagy hangsúlyt kell fektetni a megmaradó közoktatási intézményhálózat épületállományának felújítására, eszközállományának kiegészítésére, fejlesztésére. Kiemelten szükséges foglalkozni a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskola épületének felújításával.

Mindezek figyelembevételével kell majd a következő közgyűlésnek, minden abban helyet foglaló képviselőnek együttesen és ésszerűen dönteni ezekben a kérdésekben.

Index: – Nyugat-Európában a gazdaság egyik húzóágazata a kulturális szolgáltatás. Ebből a szempontból hogyan látja Veszprém jövőjét?

KS: – Biztatónak. Kulturális hírünk jó, legfontosabb rendezvényeink hatalmas „reklámfelületet” jelentenek a városnak, a rendezvények idején létrehozható és ápolható kapcsolatrendszer egyben a város egészének kapcsolatrendszere is. Mivel Veszprém gazdaságfejlesztésének középpontjába nem a „konfekciós” tömegtermelés, hanem a magas tudástartalmú kutató-fejlesztő bázisok megtelepítését tűzte ki (erre predesztinál bennünket az egyetem jelenléte is), a város kulturális, rekreációs teljesítőképessége fontos döntési tényező. Éppen az ilyen minőségi ipartelepítéssel kapcsolatos döntések esetében mérlegelik ugyanis nagy gonddal a döntéshozók, hogy minőségi szakembergárdájuk, családjuk, gyerekeik milyen életminőséget élvezhetnek a kiválasztott településen. Veszprém az idén benyújtotta pályázatát a Kultúra Magyar Városa címért. Ennek a pályázatnak talán legfontosabb, részletesen és példákon keresztül kifejtett gondolata, hogy a kultúra nem olyan luxuscikk, amire magára valamit adó ember áldoz, hanem olyan erőforrás, aminek az átgondolt fejlesztése egyben a város gazdaságfejődésének hajtóereje is lehet.

Index: – A városi támogatással működő, önálló kulturális vállalkozások (Tánc Fesztiválja, Ünnepi Játékok, Utcazene Fesztivál) sikeresebbek, életképesebbek, mint a kizárólag vagy nagyobbrészt városi fenntartású intézmények programjai. Ennek ismeretében hogyan képzeli el a városi kulturális intézmények fenntartását, finanszírozását?

KS: – Nem tartom teljesen igazságosnak a kérdésbe foglalt összevetést. A város közművelődési intézményeinek feladatköre sokkal összetettebb, mint azoké a kulturális vállalkozásoké, melyek egyetlen fesztivált gondoznak. Munkájukról csak akkor lehet igazságosan véleményt mondani, ha hajlandóak vagyunk részről részre komolyan megvizsgálni, hogy ezeknek a feladatoknak az összességét hogyan teljesítik. De mivel a kérdés az volt, hogy hogyan képzelem a város által fenntartott közművelődési intézmények finanszírozását, azt mondhatom, hogy mindenekelőtt intézményi önállóságuk megtartásával. Ezen belül elképzelhetőnek tartom, hogy nem szakmai funkcióik egy részét, mint például a számviteli-ügyviteli szolgáltatást, a műhelyhátteret, az energetikai szolgáltatásokat a jelenlegitől eltérő, integráltabb, ezért takarékosabb formában teljesítsük. Az oktatási intézményrendszerben van már ezzel kapcsolatosan példa, támogatnám annak vizsgálatát, hogy ezek a példák más jellegű intézményekre is kiterjeszthetőek-e.

Index: – A városi kulturális kínálatból évek óta hiányzik az alternatív ifjúsági klub, központ és a művész (valódi) mozi. Az Ön mit gondol erről a kérdésről?

KS: – Egyetértek az alapértékeléssel, és bár megjegyzem, hogy alternatív filmkínálatot a város számos intézménye vetít, világos, hogy a kérdés nem erre vonatkozik. Abból indulok ki, hogy a város, az önkormányzat által fenntartott intézményrendszer semmiféle növelése nem tűzhető napirendre. Amennyiben tehát a kérdés arra vonatkozik, hogy támogatnám-e egy önkormányzati fenntartású, intézményesített művészmozi és alternatív ifjúsági klub létrehozását, a válaszom az, hogy nem támogatnám. Ha azonban a kérdésükbe foglalt állítás valóban igaz, vagyis az igény valóságos, akkor ez az igény költségvetési pénz felhasználása nélkül, vállalkozói alapon kielégíthető. Amennyiben a várost ilyen vállalkozói kezdeményezéssel keresnék meg, azt együttműködő partnerként, de nem fenntartóként, szívesen támogatnám. (Többet csak a konkrét ajánlat ismeretében tudnék mondani.) Végül, ha az önkormányzat által már eddig is fenntartott intézmények bármelyike, saját költségvetésének keretei között akár a művészmozi, akár az ifjúsági klub szerepére vállalkozna, támogatnám azt is. Nem hallgathatom el azonban, hogy tapasztalataim szerint – különösen ami az ifjúsági klubot illeti – nem táplálhatunk illúziókat.

Index: – Ön hogyan látja, mennyiben változik az alapvetően megyei fenntartású kulturális intézmények helyzete, fenntartási lehetősége (könyvtár, levéltár, színház, múzeum) a megyerendszer gyengülésével?

KS: – Nagyon nehéz kiigazodni ma a „merre meg a megye?” kérdéskörben, de ami a kérdés lényegét illeti, szerintem születhet megalapozott válasz. Személy szerint nem hiszem, hogy a megyék teljes, intézményes megszűnése, az ezzel kapcsolatos törvények megszületése közeli jövő. Egyetértek az Önök szóhasználatával, valóban a megyerendszer gyengülésével kell számolni. Arra a kérdésre, hogy véleményem szerint mi lesz a megyék legtovább fenntartható funkciója, szerintem az intézményfenntartói funkció a helyes válasz. Ez azt jelenti, hogy még abban az esetben sem számolok a megye intézményfenntartói funkciójának megszűnésével, ha egyébként a megyék kiürítése, funkcióvesztése tartós folyamattá válna. Bár nem kérdezik, de azért a probléma puszta felvetésébe beleérthető: átveszi-e a város a megye által fenntartott, a város területén működő intézményeket. Ez a kérdéskör nagyon alapos mérlegelést igényel. Ugyanis ha ez valamilyen ok miatt egyik pillanatról a másikra megtörténne, az a város intézményrendszerének nagymértékű, szinte drámainak nevezhető megnövekedését is jelentené és így az bizony csak súlyos költségvetési konfliktus mellett lenne levezényelhető. A mai helyzetet ismerve kizárt, hogy az új feladatokkal arányos forrásokat is kapjunk, márpedig – mint arról már írtam – az intézményfenntartás terén most nem vállalhatunk további terheket.