Az olaszliszkai bűntény elgondolkodtató és megoldásra késztet. Nem romaügy csupán. Fajra, rasszra való tekintet nélkül ocsmány, brutális, primitív emberölés. Amit cigányok követtek el, önbíráskodásból. Más nemzetiségek is szoktak önbírásodni, de nem ilyen indulatosan, összefogva, családiasan. Ami egyszer érték, az másszor, más körülmények között bűnt szül.

Voltak roma tanítványaim, akiket nagyon szerettem és tiszteltem. Nem azért mert romák, de roma mivoltuk izgalmas, exotikus, festői külső és belső jellemzői miatt is közel éreztem magamhoz őket. Kulturális szimpátiából talán. Sőt, egyszer az egyik ismerősöm úgy határozta meg magát, hogy ő nem cigány cigány, hanem magyar cigány. Jól van.

Gyerekkoromban a cigányok állandóan sakkban tartottak minket, pár forintot raboltak el tőlünk nap mint nap, amíg az iskolából a menzára mentünk és vissza. A tapolcai tópart előre nem tudható részein a kijáratokat és az átjárókat lezárták. Így teltek a napjaink évekig. Undorodtam tőlük, de mégsem lettem rasszista. Megfenyegettek minket, de mivel csak pár forintról volt szó, olyan természetesnek fogadtuk el az egészet. Pedig nem szabadott volna, a szüleinket, tanárainkat értesítve megoldást kellett volna keresni…

Ők nem a cigány kultúra megtestesítői voltak. Nem cigányok, hiszen ilyen megszólításért pár iskolatársamat nagyon megverték. Ők voltak a kreolok, akiknek a többség szinte mindent eltűrt. Sőt, a város legszebb részén, a főutca gyönyörű, egykori zsidó-polgárházaiban kaptak szállást. Az elhurcoltak helyére kerültek, hogy majd lesz valahogy…

De nem lett. Hozzászoktak a jóhoz, mintha a dolgok csak úgy járnának. Hozzászoktak a béketűréshez, a diszkriminatív toleranciához. Amit másnak nem, azt nekik lehet. És sajnos hozzászoktak a primitív rasszistákhoz is, aki saját kérdéseiket sem tudják emberien megválaszolni. De a kreolok a cigányságuk mögé bújva, visszaélve azzal, felmentést keresnek és kapnak. Védekezésből támadnak. A többség meg csak hátrál, fél, tűr, vagy morog és vérért kiállt. Szerintem nem szabad sem támogatni, sem védeni, sem gyűlölni őket jobban, mint másokat. De szeretni lehet jobban, hiszen mindig van olyan, aki megérdemli. Aki embernek született, és szeretne ő is boldog lenni, akár romaként is. A kreolokat pedig tessék szigorúan elítélni és nem kiengedni idő előtt…