Lehet-e felemelőbb érzés annál, mint amikor az ember kutyájával együtt sportol? Amikor teljesítményük a barátság, a közös gyakorlás, az egymásrautaltság egyenes következménye. A közelmúltban megszállott, büszke, boldog emberek sportoltak egy kis Veszprém megyei faluban: Bakonybélen rendezték meg ugyanis a Szánhúzókutyás Sportok III. Hómentes Európa Bajnokságát.

A canicross (a kutyás terepfutás) francia eredetű móka. Ebben a sportágban ugyanis a kutya és az ember együtt fut a kijelölt versenypályán egy szárral összekötve. A futó tehát "felcsatolja" a kutyát a derekára és a verseny idejére eggyé válik vele. Másrészt a kutyának nemcsak futnia, hanem húznia is kell gazdáját, az ember a versenyen nem kerülhet a kutya elé.

A kutyának nem csak az irányokat kell megtanulnia, hogy gazdája parancsára merre forduljon, hanem például azt is, hogy emelkedőn húzzon, lejtőn pedig lassítson, gazdáját segítve, azzal együttműködve.

A bakonybéli versenyen, a hómentes Eb-n a canicross mellett rollerek és biciklik, valamint három és négy kerekű fogatok indultak. A versenyzőket kettő, négy, hat vagy nyolc kutya húzta. Tizenkét ország 143 versenyzője, több mint 300 kutyával vett részt a háromnapos Európa Bajnokságon.

Itt voltak a sportág legnagyobbjai: a norvégok, a németek és a csehek. Sőt! Nils Finsrud, a verseny norvég főellenőre azt mondta, hogy 30 éve űzi ezt a sportot, 164 hómentes versenyen vett részt, de ilyen csodálatos pályát és ilyen kiváló szervezést, mint Bakonybélen nem sokat látott.

A magyar versenyzők egy második helyet és három harmadik helyezést szereztek. Dr. Verla József, a Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség elnöke örömmel közölte, hogy a magyar csapaté lett egy különdíj is a canicross-váltóban, a klasszikus szánhúzó kutyák kategóriájában. Magyarán szólva, a miénk ez időtájt a leggyorsabb szibériai husky-csapat.

Dr. Verla József reményei szerint igazi áttörést jelentett ez a bakonyi verseny. Mint mondta, az ötezer néző közt örömmel fedezte fel a hazai kutyatenyésztők néhány tagját. És ez - szerinte - optimizmusra adhat okot: hiszen a tenyésztők kezdenek rájönni, hogy a munkatípusú szánhúzó kutyák tenyésztése nemcsak esztétikai okokból fontos, hanem az egészséges életmód szempontjából is. Dr. Verla József abban bízik, hogy megkezdődik végre idehaza is ezeknek a kutyáknak a sportvonalra történő tenyésztése is.

Dr. Verla József szerint a kelet-szibériai lajka, a szibériai husky, az alaszkai malamut, az eszkimókutya és a grönlandi kutya ráadásul éppen az előző századfordulón virágzásnak induló sportágnak köszönheti fennmaradását, hiszen általa megőrizhették eredeti életmódjukat.

A Magyar Kutyaszánhajtó és Canicross Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy Franciaországban több mint 40 ezren űzik ezt a sportot, Magyarországon még százan se. És ennek a sportkutyák hiánya is az oka. Futni lehet mindenkinek saját ütemében, egyedül vagy társasággal, hosszabb vagy rövidebb távon a hétnek azon a napján, amikor csak jólesik. (inforadio.hu)