A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém város ismertségének és imázsának feltérképezésére. A kutatás során választ kerestek arra, hogy milyen kép él a városról a hazai lakosság körében, hogyan alakul a városlátogatás (konkrétan Veszprém) keresleti oldala, s a napjainkban zajló turisztikai (város)versenyben milyen kínálattal, kapcsolati rendszerrel rendelkezik a királynék városa. A kutatás eredményeit prezentáció keretében (Betekints Hotel, 2006. december 7.) mutatták be.

A kutatás eredményei:

Fontos kiemelni, hogy az Utcazene Fesztivál toronymagasan vezet a népszerűségi listán a helyi lakosság körében, de ennek belföldi ismertsége még mindig kicsi. Nagy a keveredés a Veszprémi Ünnepi Játékok és a Veszprémi Nyári Fesztivállal kapcsolatban: pusztán név alapján nem tudják megkülönböztetni még a helyiek sem, s a belföldi lakosság általában a Veszprémi Ünnepi Játékok fellépőivel azonosítja be a Nyári Fesztivál programjait.

1. Az elmúlt két év során Veszprémet a megkérdezettek döntő többsége (84%) magáncélból kereste fel, legkevesebben kizárólag üzleti célból utaztak.

2. Az említési gyakoriság alapján a településre érkezők utazásának két legfontosabb célja a városlátogatás, kulturális turizmus (53%) és a rokoni, baráti vizit (18%) volt.

3. A megkérdezettek 60%-a nyilatkozta, hogy korábban járt már Veszprémben, így legutolsó utazása alkalmával már megfelelő információkkal rendelkezett. Akik utazásukhoz gyűjtöttek információt, legtöbben az internet (33%), a korábban már ott járt személyek (24%) és a prospektusok (23%) segítségével tájékozódtak. Az ott lakóktól illetve térképekről a válaszadók 18–18%-a informálódott, az útikönyvekből a megkérdezettek 17%-a szerzett információt. A többi információforrást csak kevesen említették a kérdés kapcsán.

4. Az említési gyakoriság alapján Veszprém három legfőbb nevezetessége az Állatkert, a Vár és a Viadukt. E három nevezetesség mellett a sétálóutcát keresik fel a legtöbben.

5. A felmérés során választ kerestek arra, hogy a Veszprémben idén tartott különböző kulturális rendezvények, fesztiválok mennyire ismertek, és mennyire népszerűek. Az eredmények alapján elmondható, hogy Veszprémet még mindig elsősorban az épített örökséggel kapcsolatban ismerik, bár minden megkérdezett hangsúlyozta, milyen vonzerőt (és imázs-építő szerepet) töltenek be a jól szervezett és propagált fesztiválok.
A város kulturális rendezvényei közül a négy legismertebb és legnépszerűbb programnak a Veszprémi Ünnepi Játékok, a Veszprémi Nyári Fesztivál, az Utcazene Fesztivál és a Veszprém Rallye bizonyult.

6. A kutatás azt bizonyítja, hogy a látogatók döntő többségének maximum egy napos program Veszprém, a megkérdezettek mindössze negyede töltött legutolsó tartózkodása során ennél hosszabb időt a városban.

7. A Veszprémben megforduló turisták összességében nagyon kedvezően értékelték utazásukat. Ezt bizonyítja az elégedettségi mutató magas 4,41-es átlagértéke. Az elégedettség általánosnak mondható, senki nem adott közepesnél rosszabb osztályzatot, s a megkérdezettek 44%-a a maximális ötös osztályzattal minősítette utazását.

Veszprém ismertségét, népszerűségét összegezve:
– Veszprém pozitív képként van jelen a várost az elmúlt két év során felkereső látogatók tudatában,
– a város fő vonzereje a történelmi múltja, a vendégszeretet, egyedi hangulata, s az, hogy ott-tartózkodása alatt jól érzi magát az ember,
– a tapasztalatok szerint a két „gyenge láncszem,” a szórakozási lehetőség valamint a tömegközlekedés,
– a vizsgált tényezők közül a tömegközlekedésről és a szórakozási lehetőségekről rendelkeztek a legkevesebb tapasztalattal a megkérdezettek,
– bár a döntő többség szerint a városba érdemes visszatérni, a válaszadók valamivel több mint negyede úgy véli Veszprémet csak egy napra érdemes felkeresni.

A közlekedési viszonyok megítélése
A közlekedési viszonyokkal kapcsolatban megfogalmazott kritikák alátámasztották, hogy ez a terület a város egyik gyenge pontja. Bár hat különböző irányból közelíthető meg gépkocsival a város, autópályán közvetlenül Veszprémet nem lehet elérni. A turizmus szempontjából nem kedvező az sem, hogy a hat irány közül csak egy esetében látható a völgyben fekvő impozáns városkép, a többi autós a lakótelepekkel, a húszemeletes házzal szembesül először. A parkolási lehetőség két jellemzője, hogy drága és kevés van belőle. Az új vezetés kampányában ingyenes parkolást ígért, de a megkérdezettek között van olyan szakember, aki ezzel a „totális káoszt”, a teljes belső közlekedés megbénulását prognosztizálja, mivel ez esetben véleménye szerint mindenki gépkocsival közlekedne a belvárosban. A megoldás kulcsát gyakorlatilag mindenki a körforgalmak létesítésben, parkolóházak építésében látja. Javulást hoz az is, ha majd a 8-as út fejlesztésével a várost gyorsabban lehet elérni.

A szálláslehetőségek megítélése
A turisztikai szolgáltatások közül az egyik legjelentősebb fejlődés a szálláshelyek esetében tapasztalható, az elmúlt években megnégyszereződött a férőhelyek száma. A korábbi egyetlen hotel mellett az elmúlt néhány évben több színvonalas panzió, szálloda nyílt, és végre van a városnak négycsillagos szállója is, a Hotel Medici, mely az év szállodája lett, hírnevet hozva ezzel a városnak. Elkészült a Magiszter Hotel, a 600 fős egyetemi szálloda is.
A szakemberek nagy többsége elégségesnek tartja a jelenleg rendelkezésre álló férőhelyek számát, a szálláshelyek típusát, ezek kihasználtsága 55–60% körüli. Az évben gyakorlatilag 3–4 olyan esemény van – Utcazene Fesztivál, Veszprémi Ünnepi Játékok, kamarai összejövetelek – mikor a szállásadók kapacitáshiánnyal küzdenek.

A rendelkezésre álló szálláshelyekkel kapcsolatban néhányan kiemelték, hogy ezek a város különböző pontjain találhatók – 5–6 különböző helyen – ezért nem alkalmasak arra, hogy egy nagyobb helyi vagy környékbeli cég több napos rendezvényét ott tartsa. Ugyanakkor a szakemberek többsége abból adódóan, hogy a konferenciaturizmus fejlesztését a jövő egyik kiemelt feladatának tartja, szükségesnek érzi egy 200–300 szobás, nagy befogadóképességű hotel építését, mely nemzetközi konferenciák megtartására is alkalmas lenne.

A vendéglátóhelyek megítélése
A vendéglátóegységek száma szintén nőtt az utóbbi években, s ezzel a városban legalább 5–6 olyan étterem van, mely bárhol az országban megállná a helyét, s az ár-érték is összhangban van. Ugyanakkor gond, hogy az Óvárosban, a sétálóutcában, ahová a turisták leginkább eljutnak, kevés az étterem, a kávézó, a cukrászda, a teraszos kiülési lehetőség, helyette bankok, telefontársaságok uralják a terepet. A város e két pontja abból adódóan, hogy a gépkocsiforgalom minimális vagy egyáltalán nincs, kellemes pihenési lehetőséget nyújthatna a turisták számára. A megkérdezettek közül többen hangsúlyozták, a gondokat tetézi, hogy a meglévő kevés kávézó, cukrászda nyitvatartási ideje nem turistabarát, azok nagy része még főszezonban is korán bezár.

Az aktív turizmus megítélése
A város és környéke több lehetőséget nyújt az aktív pihenésre. A városhatár és a Balaton kerékpárúttal való összekötése új dimenziót jelent nemcsak a helyi lakosok, hanem a turisták számára is.
Az új lehetőség kihasználását növelné, ha a városon belül is megoldanák a kerékpárral való közlekedést, a kerékpárhoz kapcsolódó szolgáltatások köre is kiépülne, lenne biciklikölcsönző, szerviz, tároló, megőrző. Ötletként említették, hogy jó lenne, ha kölcsönzők már a városhatárnál is működnének, a városba érkező turisták ezzel könnyebben áthidalhatnák a parkolási nehézségeket.
A Balaton és a Bakony közelsége, a túralehetőségek, a Séd völgye, a természeti adottságok szintén vonzó programokat kínálnak. Ugyanakkor s többség a beszélgetések során kiemelte, hogy a város kedvező természeti adottsága a kommunikációban nem kapott megfelelő hangsúlyt, a jövőben erre nagyobb figyelmet kell fordítani. Az aktív pihenés lehetőségéhez sokat hozzátenne, ha a városnak lenne fedett uszodája, strandja, adrenalin-, élményparkja, ahol pl. lehetne gördeszkázni.

A gyermekprogramok megítélése
A legellentételesebb vélemények a gyermekprogramok kínálatának megítélésénél születtek. A szakemberek mintegy fele elégségesnek, színvonalasnak, sokszínűnek tartja azokat, szerintük a bábszínház, az állatkert, a Tourinform Iroda különböző foglalkozásai, a Művelődési Ház gazdag programot kínálnak. Elsősorban a témában érintettek érzik a gyermekprogramok választékát, számát „csapnivalónak”, a „nullával egyenlőnek” , „katasztrofálisnak”, „tragikusnak”, s számukra „szinte szenvedést okoz egy hétvégi gyermekprogram megszervezése”. Külön gond, hogy egy színvonalas játszótér sincs a városban, van, aki a tihanyi belső tóhoz, mások egy fizetős szombathelyi játszótérre járnak rendszeresen.
A bábszínházzal kapcsolatban ketten is nehezményezték, hogy a parkolás nem megoldott, nehézkes a kisgyermekekkel az átkelés, s érthetetlennek tartják azt is, hogy a színház egy bérleményben és nem az önkormányzati saját tulajdonú ingatlanjában működik.

A Tourinform iroda megítélése
A Tourinform iroda munkájáról kivétel nélkül elismerően nyilatkoztak a szakemberek. Tapasztalataik szerint az iroda jól működik, munkatársai nyelveket beszélnek, lelkesek, segítőkészek, mindenre kaphatók. Külön kiemelték, hogy honlapjuk nagyon színvonalas, több nyelv, jól áttekinthető, informatív, a látnivalókról, nevezetességekről, a különböző programokról, a szolgáltatások köréről jól tájékoztat. Kiadványaik, prospektusaik megítélése szintén nagyon kedvező, azok sokrétűek, esztétikusak, figyelemfelkeltőek, informatívak, s külön érdemük, hogy a megszokott angol és német nyelven kívül számos más nyelven is elkészítették.

Veszprém erősségei és gyengeségei
Veszprém erős pontjai között mindkét csoportban a Várat, az állatkertet és a fesztiválokat emelték ki, „aminek túlnő a kerete Magyarországon”. Emellett erősségként említették a sétálóutcát, a színházat, a Balaton közelségét, a város kedvező fekvését és a Bakonyt.
Veszprém gyenge pontjai között a legneuralgikusabb terület a közlekedés, amely a dugókat, a parkolási viszonyokat, az utak minőségét egyaránt magába foglalja. Ezen tényezőhöz képest sokkal kevesebben – csak néhányan – említették a kevés propagandát, a szórakozási lehetőségek, a hétvégi programok hiányát, a színházi előadások nyári szünetét és a vendéglátóhelyek hétvégi nyitva tartási idejét, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy „semmi élet nincs hétvégén”.

Legerősebb terület: a Vár, az Állatkert, a Fesztiválok, rendezvények, a Balaton közelsége, a kedvező fekvés, a Bakony közelsége, a történelmi múlt

Leggyengébb terület: a Városhoz kapcsolódó propaganda hiánya, a közúti megközelíthetőség, belső közlekedés, parkolás, a kevés szórakozási lehetőség, a színházi előadások nyári szünete, a fürdők, a termál- és melegvíz hiánya, a vendéglátóhelyek hétvégi nyitva tartási ideje, a hétvégi programok hiánya

A Balaton közelségének hatása Veszprém turizmusára
A Balaton vendégforgalmának alakulása nagymértékben kihat a régióra és így Veszprémre is, ha nem jó a Balaton, akkor az a többi terület turizmusát is húzza vissza. A szakemberek kivétel nélkül homogén véleményt alkottak arról, hogy a Balaton közelségéből a város egyértelműen profitál, különösen az északi part hoz sok-sok érdeklődőt és vendéget Veszprémbe, még akkor is, ha az utóbbi években egy kicsit megcsappant a tó turisztikai forgalma. A megkérdezettek szerint a balatoni turisták számára a város felkeresése standard menüpont, különösen esős időben kedvelt úti cél, de a kisgyerekesek még ragyogó időben is szívesen keresik fel az állatkertet. A tónál nyaralók több ok miatt is Veszprémbe csábíthatók – bár a különböző rendezvények, fesztiválok száma az utóbbi években a Balatonnál is nőtt, a programlehetőségek elég egysíkúak, az alternatív programok köre szűk.

Javaslatok 10 pontban:
1. Legfontosabb feladat: elérni, hogy a Balaton és a Bakony vonatkozásában Veszprém tényleges turisztikai központtá nője ki magát.
2. „Veszprém több mint félnap” üzenet eljuttatása a célcsoportokhoz.
3. Célcsoport: Veszprém nagyon sokszínű város, minden korosztály számára tud élményt nyújtani.
4. Új turisztikai attrakciók: a környező településekkel közös programcsomagok kialakítása, a kisgyermekes családok részére ajánlható csomagok kialakítása, hosszú hétvégék kihasználása
5. Nagyon fontos, hogy a turisztikai csomagokról az interneten is tájékozódni tudjanak az érdeklődők.
6. A sportcsarnokot már most szervesen be kell építeni a városmarketingbe.
7. A programválaszték kidolgozásába, annak menedzselésébe a város vezetését, a turizmust felkaroló vállalkozókat, civil szervezeteket, valamint a turizmusban érintett szakembereket célszerű bevonni.
8. Az Egyetem és az Érsekség, valamint az Önkormányzat között szakmai együttműködést kell kialakítani.
9. Turisztikai piac szereplőinek koordinálására egy marketing szervezetet kell kialakítani.
10. Szélesíteni és intenzívebbé kell tenni a turisztikai kommunikációt.

A jövő legfontosabb feladatai:

A turisztikai piac szereplői – lakosság, vállalkozói szféra, civil szervezetek, érsekség, szakmai szervezetek, önkormányzat – közötti együttműködést tovább kell mélyíteni, elodázhatatlanná vált, hogy ennek szervezeti formája is meghatározott legyen. Az egyes szereplők között jelenleg is van valamilyen fokú kommunikáció, de annak hatékonyságát mindenképpen javítani kell. Ezért javasolják egy koordináló szervezet létrehozását, melynek feladata lenne a turisztikai stratégia megvalósulásának folyamatos nyomon követése, az egymás közötti információáramlás megteremtése, a városi önkormányzat kompetenciájába tartozó turisztikai kihatással rendelkező döntések véleményezése, valamint a konfliktushelyzetek kezelése.

Veszprém turisztikai fejlődését a jövőben jelentősen befolyásolhatja, hogy a városban meghatározó autonóm intézményekkel – pl. érsekség, egyetem –, tud-e a városvezetés a jelenleginél hatékonyabb együttműködést kialakítani.

Veszprém turisztikai pozicionálásánál arra kell törekedni, hogy a város a Balaton-felvidék és a Bakony közötti terület turisztikai központjává váljon. Ennek érdekében tovább kell fokozni a kapcsolatokat a környező településekkel és olyan komplex turisztikai csomagokat kell kialakítani, melyek minden érintett fél számára kooperatív előnyöket biztosítanak.

A megkérdezettek egybehangzóan úgy ítélték meg, hogy a város többet profitálna, ha hivatalosan is a Balaton turisztikai régióban működhetne. Törekedni kell arra, hogy a Balaton-parti településeken Veszprém, mint turisztikai attrakció elfogadott kínálati elem legyen.

A busszal érkező külföldiek – főleg olaszok – számára egy olyan csomag kidolgozását is javasolták, amely arra ösztönözne, hogy az utolsó éjszakát már ne Budapesten, hanem Veszprémben töltsék, és egy délelőtti városnézés után induljanak haza.

Veszprém turisztikai kínálata, annak ellenére, hogy az utóbbi években látványosan fejlődött, még mindig egysíkú, alapvetően a városnézésre és a kulturális turizmusra épül. Ennek megfelelően mindenki javasolta, hogy a választék bővüljön. Az igényes, inkább idősebb korosztály igényeit kielégítő szolgáltatások mellett előtérbe kell helyezni az aktív turizmust szolgáló attrakciókat. Ezekhez elengedhetetlen új túrautak kialakítása, a régiek karbantartása, további bicikliutak kiépítése, a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások megteremtése.

A jelenleginél nagyobb hangsúlyt kellene fektetni néhány speciális területre: pl. a gasztronómiára, az egyházturizmusra, az egészségügyi kezelések értékesítésére (fogorvos-turizmus), illetve kiaknázatlan lehetőség ma még a konferenciaturizmus területe is.

Veszprém turisztikai potenciálját nagymértékben behatárolhatják a városra jellemző infrastrukturális gondok, a közúti közlekedés és parkolás problémáját sürgősen meg kell oldani. Hasonlóan elodázhatatlan az állatkert megközelíthetőségének megoldása is.

A belváros rehabilitációjának folytatásánál a turisztikai szempontok is hatványozottan érvényesüljenek, a turisták számára több teraszt alakítsanak ki, legyen színvonalas ajándékbolt, s a tér stílusában egységes képet mutasson.

A Tourinform iroda fontosságából adódóan a város központibb helyére költözzön. Egy javaslat szerint erre kiválóan alkalmas lenne a jelenleg üres, volt Cooptourist iroda helyisége.

A kommunikációt fontosságának megfelelően kell kezelni. A kritikák elsősorban a kommunikáció mennyiségére vonatkoztak, de sokan kifogásolták, hogy a különböző kiadványok, prospektusok arculata nem egységes. A megkérdezettek jelentős része hiányolta Veszprém jelenlétét a Balatonnál.

Az új turisztikai koncepció kidolgozásánál mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az új sportcsarnok rentábilis működése jelentős anyagi és szellemi kapacitásokat igényel.

A stratégia kidolgozásánál számolni kell a szentkirályszabadjai repülőtéri fejlesztések kihatásával is. A Budawest Airport Holding jelenlegi elképzelése szerint nemcsak az áruszállítás, hanem a fapados légitársaságok igényeit is ki kívánja elégíteni. Előzetes számítások szerint az üzemelő 150 000 fős utasforgalommal számol, ami érzékelteti azt, hogy a nemzetközi turizmus vérkeringésében egyre nagyobb szerepet tölthet be Veszprém.


Az anyagot összeállította:
Lőrincz Katalin, a Tourinform iroda vezetője