A gáz ára nem változik, de a támogatási rendszer változása miatt sokan alapos árnövekedésként érzékelik ezt is, hiszen aki kiesik a támogatottak köréből, az gyakorlatilag a teljes piaci árat – az eddiginél harminc vagy akár hetven százalékkal többet – kénytelen majd fizetni a gáz- és távhőszolgáltatásért - derül ki a Magyar Hírlap összefoglalójából.

Tegnaptól ugyanis csak azok a fogyasztók jogosultak a támogatásra, akiknek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét. Akik a támogatási kérelmeket eddig nem adták le, ezen a héten még megtehetik. A kormány szerint az új szisztéma a valóban rászorulóknak segít, a legszegényebbek terhei csökkenhetnek is.

Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak átlagosan 9,2 százalékkal drágultak, de többe kerül a szemétszállítás, a temetkezés és a kéményseprés is.

A legtöbb nagyvárosban az infláció mértékénél nagyobb arányban emelkedtek a helyi közlekedési tarifák is, a távolsági közlekedés díjai pedig februártól emelkednek: a Volán-buszok viteldíja hat százalékkal nő, a vasúti személyszállításért 16 százalékkal kell többet fizetni. Korábban szó esett még egy idei díjemelésről májustól – a vasút esetében 17, a buszközlekedésben négy százalékkal –, de ez még nem végleges, és az sem, hogy pontosan milyen körtől vonják meg az eddigi kedvezményeket. Ez január végére dőlhet el, elsősorban az egyetemistákat, főiskolásokat és a lakóhelyüktől távol tanuló középiskolásokat, valamint a sportolókat, természetjárókat, játékvezetőket és versenybírókat érintheti érzékenyen az egyeztetések kimenetele.

Az autópálya-matricákért tegnaptól átlagosan alig két százalékkal kell többet fizetni, a 12 tonnánál nehezebb tehergépjárművek esetében az átlagnál jelentősebb a drágulás: 8,8 százalékos.

Hatályba lépett a gyógyszer-gazdaságossági törvény, ennek célja a betegek tudatos fogyasztásának elősegítése révén a gyógyszerkassza túlköltekezésének megakadályozása. Csak a közgyógyellátottak kaphatnak gyógyszert ingyen, mindenki másnak háromszáz forintot kell fizetnie az eddig százszázalékos tb-támogatást élvező gyógyszerekért is. Az orvosoknak pedig a legolcsóbb készítményeket kell felírniuk a betegeknek, ettől csak megfelelő szakmai indoklással térhetnek el.

Megszűntek a patikaalapítás eddig lakosságszám és földrajzi elhelyezkedés szerinti korlátai, és mintegy háromszáz vény nélkül kapható gyógyszert lehet forgalmazni patikákon kívül is (egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok, savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők). A nagy forgalmú patikákat szolidaritási díj fizetésére kötelezték, a gyógyszergyártókat pedig orvoslátogatóként ötmillió forintos licencdíj, valamint kereskedelmi rabbat – árkedvezmény – fizetésére, ha nem csökkentik és fagyasztják be három évre a készítményeik termelői árát.

Az idén megalakul az Egészségbiztosítási Felügyelet, az új szervezet a fogyasztók, a betegek és a járulékfizetők érdekeit hivatott képviselni és védeni: honlapján közzéteszi a várólistákat, az intézmények értékelését és az árakat is.

2007 újítása a biztosítási csomagok bevezetése, azaz annak tisztázása, hogy milyen egészségügyi szolgáltatás jár a járulékokért cserébe, és mi az, amiért fizetni kell. Az már eldőlt, hogy az extrém sportok sérültjeinek ezentúl csak az életmentő beavatkozások járnak biztosítotti jogon, és részleges térítési díjat kell fizetni a külső nemi jellegek megváltoztatásáért, a kábítószeresek detoxikálásáért, a hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálatáért.

Szűkült azon eltartottak köre, akik eddig mentesültek a járulékfizetés alól, a háztartásbelieknek például ezentúl fizetniük kell. Egyúttal megkezdődik a járulékfizetést eddig törvénytelenül megkerülő potyautasok felkutatása.

Az átalakuló kórházi ellátórendszerben (négy szintje: kiemelt kórházak, területi intézmények, járóbeteg-központok, háziorvosi praxisok) az aktív kórházi ágyak száma idén a jelenlegi 60.146-ról 44.215-re csökken. Ezzel párhuzamosan a krónikus fekvőbeteg-ellátásban (rehabilitáció, ápolás) elérhető ágyak száma 19.979-ről 27.169-re nő. Az összes ágy száma mintegy 11 százalékkal, 80.125-ről 71.384-re csökken, csaknem hét és fél ezer aktív ágy krónikussá alakul. A részletekről a regionális egészségügyi tanácsokban kell dönteni úgy, hogy az új finanszírozási szerződéseket március 31-ig meg lehessen kötni.

A gyógyszerek "csak" január 15-től drágulnak, a támogatási kulcsok változásával: az eddig kilencvenszázalékos támogatási kulcs 85-re, a hetvenszázalékos 55-re, míg az ötvenszázalékos támogatási mérték 25-re csökken. Mindez a fogyasztói árakban mintegy 0–18 százalékos emelkedést eredményezhet, ha a beteg a betegségcsoporthoz tartozó gyógyszerből az olcsóbbat választja, ha nem, a drágulás sokkal nagyobb is lehet. A cukorbetegek, a magas vérnyomásban és szívritmuszavarokban szenvedők bizonyos gyógyszereinél a támogatási mérték nem változik, de az antibiotikumoké és egyes fájdalomcsillapítóké igen.

Február 15-től a háziorvosnál és a szakrendelőben vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére pedig kórházi napidíjat kell majd fizetni, ennek mértéke mindkét esetben háromszáz forint alkalmanként, illetve naponként. Mentességet kapnak a 18 év alattiak, a tartós gyógykezelésekre szorulók, valamint nem lesz díjköteles a katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok, a terhesgondozás, a gyermekágyas anyák gondozása és a szülészeti ellátás. A szociálisan rászorulóknak is kell fizetniük, azonban az ő esetükben a díj összegét a különböző jogcímeken folyósított ellátásba "építik bele".

Ha valaki eltér az orvos által meghatározott betegúttól, illetve beutaló nélkül vesz igénybe szolgáltatást, emelt összegű vizitdíjat kell fizetnie.

A nyugdíjas munkavállalók megadóztatása sokaknak jelent terheket (részletesen lásd a 10–11. oldalon) , de a nyugdíjkorrekciós program mintegy 580 ezer nyugdíjasnak kedvező változásokat hozott. Az 1988 előtt nyugdíjba vonuló nők ötszázalékos nyugdíjemelést kapnak a négy százalékon túlmenően, valamint esetükben 27 évtől számítva minden szolgálati év után plusz 0,5 százalékot, ez maximum tíz lehet, ugyanúgy, mint a férfiaknál, akiknél 29 évtől számítják a fél százalékokat. A férfiak három százalék korrekciós emelést kapnak. A saját jogú nyugellátással nem rendelkező özvegyek esetében 55-ről hatvan százalékra emelkedik az a rész, amelyet elhunyt házastársuk nyugdíjából kapnak. Ez az átlagosan 4400 forintos emelkedés csaknem kétszázezer embert érint. A minimálnyugdíj 26.830 forintra emelkedett, ez a legtöbb ehhez igazodó rendszeres támogatás összegének emelkedését hozta.

Egyelőre csaknem átláthatatlan a közintézmények átszervezése, az erről szóló kormányrendeletek a tavalyi év utolsó napjaiban, heteiben jelentek meg.

Átalakult a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer is, a kormány közlése szerint úgy, hogy forrásai nem csökkentek. Megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. Mindkét szervezet feladatát a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága vette át. (mh/vg)