Kérem, hogy a társadalom – és elsősorban saját – érdekében gyermekével jobban törődni szíveskedjék! Higgye el, befektetett energiája megtérül, de a kereskedelmi csatornákból ömlő izgalmas játékfilmekre, gusztusműsorokra elpocsékolt idő soha! Nem fogja magát jobban érezni tőlük, nem lesz kipihentebb, nyugodtabb, talán boldogabb sem. Üljön le esténként gyermeke mellé, olvasgasson, tanuljon vele, fedezze fel újra a világot, frissítse fel gyermekkori élményeit, memóriáját!

Ha Ön bárminemű cselekvésre képtelen, személyes jelenlétével biztosítsa szeretetteljes figyelmét. Ne kérje számon utódját, ha Ön is számon kérhető volna, továbbá, ha kellő példamutatás hiányában a célszemély (gyermek) a környezet számára nem megfelelő módon viselkedik. Beszéljék meg közösen problémáikat, legyenek alapvetően önkritikusak, dialektikus módon szemléljék a világot. Ha nincs mondanivalójuk, ne terheljék zajjal a környezetüket, csupán hagyják, hogy mosolyuk apró ráncain megrekedt könnyeikben csillogjon az élet fénye.

Baráti tisztelettel,
Egy szülő

Várnai László