Előzetes tervek szerint májusra készülhet el az önkormányzat az új civil koncepciója, amelyről jelenleg a városháza egyeztetéseket folytat a Veszprémi Civil Kerekasztallal. Varga Endrével, a Civil Ház vezetőjével a civil koncepció körül fölmerült kérdésekről, valamint a Veszprémi Civil Kerekasztal létrejöttéről és céljairól beszélgettünk.

Index: – Hogyan jött létre a Civil Kerekasztal?

VE: – A veszprémi és kistérségi hálózati együttműködések elindítását a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület kezdeményezte, mert a miénk volt az egyik olyan megye, ahol nem prosperáltak a kifejezetten az informális munkakapcsolatokra épülő együttműködések. Első körben Veszprémben kezdtük el, majd három kistérségben, és most ott tartunk, hogy már a hatodik kistérségben is alakulóban vannak a hálózat csírái.

Az egyesületünk pályázott az NCA-nál, és pénzt nyert arra a projektre, hogy összehozza azokat a szervezeteket, amelyek hajlandók leülni egymással és megismerni egymás munkáját és a későbbiekben együtt dolgozni valami jó ügy érdekében. Egy éves munka után (2005 decemberében) 16 veszprémi civil szervezet elhatározta, hogy létrehozza a Veszprémi Civil Kerekasztalt, amely azért lett informális hálózat, és nem bejegyzett szövetség – mert így sokkal hatékonyabban, rugalmasabban tud működni. Azóta 35 szervezetre bővült a tagság. A mi (a Veszprém Megyei Civil Hálózatért Közhasznú Egyesület) generáló szerepünk a megalakuláskor befejeződött, és most – mint a Civil Házat működtető szervezet – segítjük a kerekasztal munkáját szakmai anyagokkal, infrastruktúrával, emellett pedig mi is ugyanolyan egyszerű, egyenlő jogokkal bíró tagszervezete vagyunk a szerveződésnek, mint a többiek.

Index: – Mi a célja a Veszprémi Civil Kerekasztalnak?

VE: – A legfontosabb az információk áramlása az összefogás és a proaktivitás. Közösen erősebbek vagyunk, jobban tudjuk érvényesíteni a civil érdekeket, komolyabb szakmaiságot tudunk felmutatni. A Civil Kerekasztal egyébként nyitott, amely minden rendezvényére várja az érdeklődőket, a csatlakozáshoz viszont nyilatkozni kell az alapelvek elfogadásáról. Emellett természetesen a helyi civil szervezetek a kerekasztalon kívül maradva is megtalálhatják azokat a közös pontokat, jó ügyeket, amelyekben együtt dolgozhatnak a hálózattal. A nyitottságot az is mutatja, hogy a kerekasztalos meghívók több internetes felületen is megjelennek. Mi is feltesszük azokat a www.civil.k-dunantul.hu portálra, és a város nonprofit portáljára is felkerülnek. A hálózatban rendkívül fontosak a demokratikus elvek, ezt mintázza például az, hogy évente változó elnökség vezeti a kerekasztalt.

Index: – Az önkormányzati civil koncepció előkészületi munkájában részt vesz a kerekasztal. Hogy látod, legitimen képviseli a hálózat a veszprémi civil szervezeteket?

VE: – Veszprémben korábban két bejegyzett szövetség is volt, jelenleg a Civil Kerekasztalon kívül más hálózat nem működik a városban. Ez pedig azt jelenti, hogy 35 szervezet mégiscsak több mint egy. Más szóval, van egy civil tömörülés, amely partnere lehet az önkormányzatnak, viszont rendkívül fontos leszögeznem, hogy a civil koncepció ügyében a hálózat esetében nem civil lobbiról van szó, a kerekasztal nem a saját, hanem a civilek érdekeit védi. Azért vesz részt például az előmunkálatokban, hogy a veszprémi civil szervezetek összességének elfogadható koncepció alakuljon ki. Ha a legitim szóval akarunk „játszani”, akkor azt mondhatom, hogy a hálózat legitimitása 35 szervezetre terjed ki, a tagságra, ám tevékenységével olyan eredményeket érhet el, amelyek a veszprémi civil szféra valamennyi szereplőjének hasznosak lehetnek.

Index: – Mi is az a civil koncepció?

VE: – A civil koncepció egy okiratba foglalt, közgyűlés által elfogadott állásfoglalás, amely arról szól, hogy az önkormányzat hogyan „bánik” a civiljeivel. Rendkívül fontos például, hogy az önkormányzat miként vonja be a munkájába civileket. Ennek háromféle módja lehetséges. Részt vehetnek a civil szervezetek a döntés-előkészítési folyamatokban – ez rendkívül lényeges kérdés, hiszen a civilek itt tudják védeni az érdekeiket, és adott esetben szakmaiságukkal, javaslataikkal tudják segíteni a döntéshozók munkáját. Emellett átvállalhatnak önkormányzati feladatokat, ehhez természetesen komoly szaktudás szükséges, de előnyös lehet az önkormányzatnak, hiszen a civilek több helyről tudnak forrást bevonni, adott esetben több szakembert és önkéntest tudnak mozgósítani. A harmadik a monitoring szerep – azaz meg kell adni a lehetőséget a civileknek arra, hogy véleményezhessék a működést. Talán ez utóbbi szülte a legtöbb félreértést, sajnálatos módon. Pedig ha a kritika építő, azzal sok mindent lehet kezdeni.

Index: – Mennyire törekszik az önkormányzat a civilekkel való együttműködésre?

VE: – Roppant nagy nyitottság tapasztalható a kormány és az önkormányzatok részéről a civil szféra felé, ez pedig azt jelenti, hogy rájöttek a politikusaink: erős civil társadalom nélkül nem lehet jól kormányozni és önkormányozni. Ezt felismerték ugyan, de sokan attól félnek, hogy ezzel kiveszik a kezükből a hatalmat. Pedig erről szó nincs. A hatalom birtokosai azok a politikusok, akiket a polgárok demokratikusan megválasztottak, viszont az oda-vissza csatolás csak akkor működhet jól, ha ennek megvannak a keretei, fórumai. Rendkívül fontos tehát, hogy a civil koncepció – amit az önkormányzat megalkot – milyen lesz. Persze a civileknek is meg kell találniuk a szerepüket ebben az új helyzetben. A Civil Kerekasztalnak elsősorban nem lehet az a célja, hogy minden önkormányzati döntés előkészítésében részt vegyen, hiszen nem biztos, hogy mindegyikhez lesz szakmai véleménye, de amelyikhez van, az legyen valamilyen módon becsatornázható. Azt gondolom, most elsősorban azokkal a civil ügyekkel kell foglalkoznia – és ezek kapcsán cselekednie –, amelyeket nagyon tudatosan meg is határozott (civil koncepció, civil keret, civil nap). Összességében tehát valódi nyitás tapasztalható az önkormányzat felől, de ez nem elég, a jó együttműködéshez a civil szférának is rendkívül komoly munkát kell végeznie.

Index: – Jelenleg az önkormányzat a Civil Kerekasztallal vette fel a kapcsolatot a civil koncepció ügyében. Nem érzik a szervezetek megosztónak ezt?

VE: – Aki ilyen dolgot érez ki belőle, az rosszul gondolkodik. Olyan nincs, hogy mi vagyunk a „főcivilek”, aki meg nincs bent a kerekasztalban, csupán „másodrendű” civil. Azért csatlakoztak a civil szervezetek a kerekasztalhoz, mert úgy érzik, együtt többek vagyunk – akár a civil érdekképviseletben, akár az együttműködésben. Elképzelhető, hogy a kerekasztal tagsága fölszaporodik, de az is megeshet, hogy idővel több kerekasztal is létrejön Veszprémben. Mindkettő járható út, és nem a megosztást szolgálja, hanem a sikeresebb érdekérvényesítést, a hathatósabb munkát.

Index: – Milyennek kell lennie egy jó civil koncepciónak?

VE: – A jó civil koncepciónak három elengedhetetlen kritériuma van: legyen hiteles, betartható és a bizalomra épüljön. Akkor hiteles, ha mindenkire érvényes – önkormányzatra, civilekre egyaránt –, akkor betartható, ha nem csak az elvekre koncentrál, hanem a gyakorlatra is, és akkor mondhatom azt, hogy a bizalomra épül, ha az önkormányzat partnerként kezeli a civileket, és nem alá-fölérendelt viszonyban gondolkodik.

Index: – Láttál már jó civil koncepciót?

VE: – Jó civil koncepciók vannak, de ez még nem elég ahhoz, hogy mindenki elégedett legyen, emellé még három tényező szükséges: jól működő önkormányzat, hasznos, aktív civilek és jól működő város.