2003-ban kezdődött és 2005 decemberében ért véget a Nyitott Társadalom Intézet (OSI) által támogatott Veszprémi Digitális Város program. Az projekt eredményeiről, szellemiségéről, a megvalósult és a sikertelen tervekről Wéber Lászlót, a program vezetőjét kérdeztük.

Index: – Mi volt a VDV célja?

Wéber László: – Létezett egy nemzetközi, globális cél. Az OSI (Nyitott Társadalom Intézet) ezt a demokrácia-fejlesztési a programot 27 országban indította el. Alapvetően a közügyekben való részvétel, a nyitott társadalom eszményének megvalósulása, a demokratikus intézmények megerősödése volt a globális cél, így aztán nekünk is ezen keretek között kellett mozognunk. Legfontosabb célunk a demokrácia fejlesztése volt – a legújabb technológiák felhasználásával. Persze ezzel együtt helyi igényeket és szükségleteket is figyelembe lehetett venni és beépíteni a programba – de a VDV minden egyes mozzanata a demokrácia fejlesztésének célját hordozta magában.

Index: – Milyen projekteket vitt végig a VDV?

WL: – A projekttervet a VDV program konzorciumában részt vevő tagok fogadták el, tehát a döntés konszenzuson alapult. Mi helyeztük el Veszprémben az első ingyenesen elérhető „esélyegyenlőségi” számítógépet, amelyet vakok és gyengén látók is használni tudnak. Közösségi internet-elérési pontokat létesítettünk (az Ifjúsági Irodában, a klubkönyvtárakban, a megyei könyvtárban, a Civil Irodában, a nappali melegedőben, idősek klubjaiban valamint Kádártán és Gyulafirátóton is), ingyenes számítógépes tanfolyamot szerveztünk, amelyen közel 300 fő vett részt. Létrehoztunk több net-felületet, ezek közül igazán sikeres lett a nonprofit portál (nonprofit.veszprem.hu), ahol a helyi nonprofit szervezetek megjelenhetnek. A „Nyitott Önkormányzat” projektet a VDV keretei között kezdtük meg, aztán az önkormányzati 600 milliós pályázat részévé vált. Az önkormányzati képviselői munkába való betekintést lehetővé tevő adatbank (www.adatbank.veszprem.hu/index.php) a VDV programjában jutott el odáig, hogy rendszerszerűen működni tudott, és persze az Index Veszprém működéséhez is hozzájárultunk.
Közösen igyekeztünk a turisztikai portál (www.veszpreminfo.hu) megújításában ügyködni a Tourinform irodával. Beüzemeltük a VDV keretében Veszprém első – és azóta is egyetlen – hotspotját: a városháza tetejére telepítettünk egy antennát, aminek a segítségével a Várkapu és a Szabadság tér között ingyenesen lehet szélessávon internetezni.
Sajnos volt olyan fejlesztésünk is, amin átlépett az idő és a technológia. Az online tanácsadó rendszerünket chat alapra terveztük, de ma már a skype és az MSN az elterjedtebb közvetlen kommunikációs technika. A rendszert kifejlesztettük, beüzemeltük, de ezeknek a szoftvereknek nem tudtunk versenytársai lenni.

Index: – Akadt más sikertelen próbálkozás is?

WL: – Szerettük volna létrehozni a „Politika és pártok” honlapot, ebben támogattak a helyi politikai erők – vagy legalábbis abban, hogy merjünk egyáltalán erre gondolni. A honlapon egyenlő eséllyel, egyenlő feltételekkel, ugyanazon a keretrendszeren belül biztosítottunk volna lehetőséget minden politikai erőnek abból a célból, hogy a várost érintő ügyekben elmondhassák a véleményüket. Az egyeztetések során persze kiderült, hogy ez sokkal bonyolultabb történet, mint ahogy mi gondoltuk, ugyanis megjelentek azok a jól ismert algoritmusok, mikor a pártok az egymással való diskurzusukban felételeznek ezt, azt, amazt… – így aztán le is tettünk a tervről. Az AGÓRA kialakítása részben ezt helyettesítette, ahol a polgármester és az alpolgármesterek háromhavonta ültek a fórum elé, illetve minden választott tisztségviselőt megkerestünk, hogy vegyenek részt a programban.

Index: – Ezekhez a projektekhez milyen források járultak?

WL: – Az OSI-val olyan szerződést kötöttünk, amelynek értelmében három év alatt 100 000 dollárt biztosított a programhoz, illetve az önkormányzat vállalta, hogy évről-évre hozzájárul ehhez a projekthez, a pénzt mindig az informatikai iroda költségvetésén belül különítette el. Ennek az összege változott, éves szinten 6–7 millió forintot jelentett, és a pénzt azokra a beruházásokra fordítottuk, amelyek az önkormányzati intézményrendszerhez kötődtek (pl. közösségi elérési pontok).
A program futamideje alatt két nagy pályázatot is benyújtottunk, egy „Metazin” című pályázatot (ez szolgálta volna az OSI-finanszírozás utáni további működést) és egy GVOP pályázatot (amely egy e-learning rendszer létrehozását tartalmazta), de egyik sem nyert.

Index: – Véleményed szerint nem lett volna szükség több pályázatra?

WL: – A VDV három évre kalibrált program volt, amelyben a projekttervben leírtakat igyekeztünk megvalósítani, és a projekttervben az nem szerepelt, hogy további források után nézünk. A két pályázati kiírásra reagáltunk, mert bele lehetett passzítani a portfolióba.

Index: – Elérte a célját a program?

WL: – Két évvel ezelőtt az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet végzett egy vizsgálatot: minden megyei jogú várost fölmértek a demokrácia kérdéskörében. Megvizsgálták, hogy a városokban miként működnek a demokrácia intézményei, miképpen férnek hozzá a lakosok a választott testület működésével kapcsolatos információkhoz stb. Az e-demokrácia kategóriában Veszprém kapta meg az első helyet, és összesítésben is a harmadik helyre kerültünk. Meggyőződésem, hogy az első helyet mindenképpen a VDV-nek köszönhetjük

Index: – Mennyire vált közkinccsé a program?

WL: – Ez furcsa termék – már ha a demokrácia terméknek tekinthető. Ráadásul a programot internet-alapúra terveztük, így a felhasználást a technikai feltételek erősen meghatározzák. A hotspot esetében például látható, hogy a használat gyakorisága nagyon alacsony (ehhez kell ugyebár egy szélessávú eléréssel rendelkező laptop), de ebben az esetben nem is ez a fontos, hanem az ingyenes internetezési lehetőség. A honlapok látogatottsága – a saját kategóriájukban – kimondottan jó.

Index: – Miért nem futott tovább a VDV program a három év után?

WL: – A VDV egy pilot-projektnek tekinthető, melynek az a sajátossága, hogy egy meghatározott időintervallumban gondolkodik a kísérlet jellegéből fakadóan. Az OSI egyértelművé tette, hogy ez egy kísérleti program – létezett egy elképzelése, amihez partnereket keresett 27 országban, és azt vizsgálta, hogy mi kerekedik ki belőle. Nálunk olyan folyamat indult meg a projekt által, aminek az a lényege, hogy fokozatosan nyitottá vált az önkormányzat működése.
A cél nem az volt, hogy olyan termékben gondolkodjunk, aminek a későbbi működési ciklusát végig kell menedzselni. Azt, hogy mi marad életben, és mi az, aminek a fenntartásához pénzt lehet keresni, másodlagos kérdésnek tekintettem és tekintem most is. Azt persze ne feledjük el, hogy a honlapok és az internet-elérési pontok tovább működnek. Éppen ez a jó benne: 2005 decemberében véget ért a projekt, és létezik a veszprém.hu, a nonprfit portál, az adatbank, a Veszprém Index. Aki ebben a projektben dolgozott, elköteleződött nem csak a VDV, hanem az iránt a tevékenység iránt is, amit végzett – és a projektnek köszönhetően magasabb színvonalon tudta csinálni, mint ahogy tudta volna anélkül.

Index: – Jelenleg van elkülönített pénz a VDV számára?

WL: – Az önkormányzati támogatást az önkormányzat tulajdonában lévő eszközökre költöttük. Ez azt jelenti, hogy a gépek a VMK tulajdonában vannak, és ezek (illetve a közösségi internet-elérési pontok) üzemeltetésére az intézmény, illetve az informatikai iroda költségvetésében találhatók források.