Idén a Veszprém Index némiképp rendhagyóan emlékezik meg a március 15-i nemzeti ünnepről. Két korabeli beszámolót olvashatnak ma és holnap, egyiket egy plébános, másikat egy borbély tollából. A horvát származású Vidovics Ágoston 1794-ben született Dunapentelén. 1817-ben szentelték pappá, majd négy év káplánkodás után 1826-tól pápakovácsi plébános.

A következő részletek a helyi Historia Domusban általa feljegyzett eseményeket, gondolatokat mutatják be minden egyéb kommentár nélkül. A becses forrás másolata ma az érseki levéltárban található meg.

Az eredeti szöveg mellé eredeti fotókat mellékelünk: a századforduló környékén még élt ’48-as veszprémi honvédek képeit. A fotók a Laczkó Dezső Múzeumban találhatók, ezúttal is köszönetet mondunk a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a becses dokumentumokat.

Március 18: „estére kelve Micheller Urat mentem köszönteni .... Itt csak nem mindég a mostani Bécsi, Pesti, Pozsonyi, Győri, Pápai zenebonákról beszéllettünk. Mondták, hogy Bécsben a zavarok e hónap 13ik napján ütöttek ki. Már a mult csütörtökön estve kezdődött Pápán a leg első éjtszakai ki világítás, vad kiáltásokkal: éllyen a Szabadság!. Ma (Martius 19-én) ismételtetett a kivilágítás Deák Ferenc tiszteletére, a ki Pápára várattatott, de nem jött el.”

Március 21.: „devecseri Micheller úr meglátogatja Kovácsiban testvérét. Hozott magával három színű rózsákat, darabját 18 xr. Ezen zöld, piros, fehér színű rózsákat erőltetésből Pápán meg kellett vennie s kalapjára tűznie; azt beszéllették neki a Pápaiak, hogy aki ezen nemzeti színeket nem viseli, azt megverik. De már Winter egykori Pápai fehér edény fabrikás épületyyéből le dobták a két fejű Sas Privilégium Táblát.”

Március 22.: „Ma már igen félnek a Pápaiak.... Ma éjjel először álottak strázsát a Nemzeti őrök fegyverben Pápa várossában. A Plébánia templomról zászlók lobognak a torony mind a négy ablakáról.”

Március 24.: „Pápán már nem is annyira öröm van a jelen valókért, mint inkább búsulás a multakért, még inkább a jövendőkért. Nem volt ugyan még verekedés Pápán, de hallatik, hogy Veszprémbe máris a kanonokok ablakait be verték. Pozsonyban a zsidók meg támadottak, – az Izraelitákat Pápán sem akarják fel venni a nemzeti őrök közé. – Most tehát milly sok kocsis! Mennyi hajó kormányos! Majd meg lássuk, jobban lessz-e mint egykor az ország! Voltak eddig is hibák; de sokan azt hiszik, hogy lessz ezután még több is. Sokat beszélnek Metternikről. Némellyek, hogy az oroszokhoz ment, – mások hogy Magyar országban bujdosik, – ismét mások hogy az orosz fegyveres erővel fog el jönni. Ki tudja, mi van el rejtve a jövendő méhiben?”

Március 26.: „Már meg van a verekedés a Szabadság miatt. A Herendiek zászlót tűztek ki, ezt a Szent Gáliak nem akarták szenvedni, de a Herendiek megverték a Szent Gáliakat. Mondgyák, hogy a csapók is Veszprémben mozgást kezdettek volna, pénzt kérvén a Káptalantól, a Kanonokokat nagy ijedségbe hozták. Sokan vannak kik többet félnek, mint reménylenek. Igaz is, hogy ez a dolog a Szabadság neve alatt erőltetve megy. A vármegyék sem szeretik, hogy csak Pest megye akar diktátorkodni, – a többi vármegye követeknek hallgatni kell – az urak nem akarnak olly sokat oda ajándékozni – a nemesek sem akarnak adózni – a városok sem akarják a Zsidókat szenvedni. És igy hogyan lessz igaz, hogy a magyar nemzet szabadságot, egyenlőséget és testvéri szeretetet kiván? Lessz e mindenből valami?”

Március 31.: „Ki jöttek Kovácsiba Gombás szolga biró és Vermes urodalmi fiskális ur. Ki hirdették, hogy meg szünnek a robotok és a Dézma. De melly napon ezt a napot a Törvény fogja meghatározni. És a Törvény szabta naptól a Jobbágyok ne ösmerjenek uraságot – de az Uraság sem fog ösmerni jobbágyokat.”

Április 2.: „A hir mult éjfélben jött Pozsonyból az ország gyűlésből Pápára, hogy a magyar szabadságot a király helyben hagyta. Nagy öröm van az egész városban.”