A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság jelentős átalakuláson megy keresztül, ám emellett szakmai és kulturális programjaival aktív szerepet vállal a tudományos és a városi élet területén. A programokról, a jelenlegi helyzetről és a jövőbeni feladatokról V. dr. Fodor Zsuzsa igazgatóval beszélgettünk.

b>Index: – Évekkel ezelőttre datálható, hogy a múzeum tágabbra nyitotta kapuit az érdeklődők előtt, s egyre komolyabb közművelődési szerepet vállalt. E folyamat folytatódik a jövőben?

V. dr. Fodor Zsuzsa: – Mindenképpen társadalmasítani kellett tevékenységünket, mivel manapság már nem lehet cél, hogy elefántcsonttoronyként, magába zárkózva, csak a tudománynak élve működjön a múzeum. Nem csak a tudományos kutatás a feladatunk, hanem az eredmények bemutatása is. Az itt felhalmozott szellemi kincset minél változatosabb módon közkinccsé kell tennünk, úgy, hogy minden korosztályt meg tudjunk szólítani. A szemléletmód mellett ennek természetesen személyi feltételei is voltak: kilenc éve az egyik első múzeum voltunk, ahol kulturális menedzsert és külön múzeumpedagógust alkalmaztak. Az évek tapasztalata azt mutatja, hogy érdemes volt ezen az úton elindulnunk, nem is lehet a munkánkat másképpen csinálni. A Lackó Dezső Múzeum teljes munkatársi gárdája töretlen lendülettel végzi a munkáját, szervezi a rendezvényeit és várja a látogatókat a múzeumi kiállítóhelyein.

Index: – A közeljövőben milyen programokat szerveznek?

FZs: – A Laczkó Dezső Múzeumba többek között olyan rendezvényeket hozunk be a tavasz folyamán, amelyek a vidéki kiállítóhelyeken már sikert arattak, így például április 9-én a Bakonyi Ház és Laczkó Dezső Múzeum előtt zajlik a Tojástánc című húsvéti rendezvényünk. Május 19-én részt veszünk a Magyar Nemzeti Múzeum szokásos évi Múzeumi Majálisán, megjelenésünket a nagy sikert aratott Zsákmány című kiállításra építjük. Balácán ugyanezen a napon (a Múzeumi Világnapon) megtartjuk a Baláca Ünnepi Órái rendezvényünket, ahol a régészeti kiállítás mellett Finta József, Triznya Mátyás és Szabó Ferenc képzőművészeti tárlatát nyitjuk meg. Balácához kapcsolódik, hogy június utolsó napjaira tervezzük a római-kori villák fesztiválját.

Index: – A nagy érdeklődés övezte Múzeumi Szabadegyetem folytatódik?

FZs: – Természetesen. Április 10-én Ács Anna irodalomtörténész Illyés Gyuláról tart előadást, majd pedig az irodalomtörténeti egység után a képzőművészet kerül előtérbe – Gopcsa Katalin művészettörténész május 8-án és június 13-án várja az érdeklődőket.

Index: – Milyen újdonságokkal próbálják még közelebb hozni a közönséget a múzeumhoz?

FZs: – Május 27-én indítjuk Zenélő Örökségünk című új programunkat, melynek helyszíne a Kálvária-domb (szemben a múzeum épületével). Első alkalommal a Tücsök Gyermek Vonószenekar hangversenyére kerül sor – Veszprém Város Önkormányzatával való együttműködés keretében. Komoly sikert aratott szerte Európában és hazánkban is a Múzeumok Éjszakája rendezvény, így idén mi is kapcsolódunk a folyamathoz: június 22-én 18 órától hajnali 2 óráig várjuk a látogatókat. Az esemény fő témája a honfoglaláskor – kihasználva az Avarok, honfoglalók című nagyszerű tárlatot és az állandó kiállításban található ilyen témájú anyagokat –, de emellett íjász-, kézműves és gasztronómiai bemutatót is szervezünk, és aznap folytatódik a Zenélő Örökségünk programsorozat is, a Veszprémi Ifjúsági Fúvószenekar ad koncertet a Kálvária-dombon.
A jövőben szeretnénk előtérbe helyezni a testvérvárosi kapcsolatokat, azaz meghívni több testvérvárosi múzeumot Veszprémbe. Révkomáromban tavaly nyílt meg az Ünnepek, találkozások című néprajzi kiállítás (melynek elkészítésében tevékenyen részt vettünk), ezt októberben hoznánk Veszprémbe, ám augusztus 20-ra tervezzük a kiállítás felvezető programját, amely beépülne a veszprémi ünnepi események sorába: a Zobor-vidéki Hagyományőrző Egyesület mutatkozna be a Bakonyi Ház melletti színpadon, és hagyományőrző kenyérsütés is várná az érdeklődőket a Bakonyi Házban.

Index: – Külső szemlélőnek nehéz betekinteni az intézmény tudományos tevékenységébe. Összefoglalná, hogy milyen szakmai projektek folynak jelenleg a múzeumban?

FZs: – Régészeink a beruházások kapcsán megkezdett ásatásokat végzik, emiatt felerősödött a megye középkor-kutatása. Emellett Regenye Judit régész a szentgál-környéki őskori leletek feldolgozásával, Perémi Ágota régész pedig a megye népvándorlás-kori atlaszának összeállításával foglalkozik. Irodalomtörténeti kutatásaink Jókai Mórral és a megyei kortárs szerzőkkel kapcsolatosak, a néprajzi területen előtérbe került a Balaton (mint azt a Zsákmány kiállítás is mutatja), a képzőművészetben Gopcsa Katalin a kortárs művészek munkásságát dolgozza fel. Tóth Péter történész kollégám kulturális antropológiai témákkal, többek között boszorkány-kutatással foglalkozik. Remélhetőleg Balácán tovább fejlődhet pályázati úton a római kori kutatás. Restaurátoraink folyamatosan dolgoznak újabb és újabb tárgyakon, az érdekesebbekről publikációk készülnek. A programjaink között természetesen található kimondottan szakmai jellegű is: június 20. és 23. között a rendezi a múzeum a Magyar Múzeumi Történész Társulat éves konferenciáját.

Index: – Elég széles palettát sorolt fel mind a „külső”, mind a „belső” munkával kapcsolatban. Mindezekhez meglesz az anyagi háttér?

FZs: – A felsorolt munkákat – bár rettenetesen leszűkültek a pályázati lehetőségek – képesek vagyunk véghezvinni. Újdonság, hogy bizonyos rendezvények esetében a városi önkormányzat is támogat minket, és remélem, hogy a megyei önkormányzat kiír olyan pályázatokat, amelyeket fel tudunk majd használni. Kétségtelen, a publikációs tevékenységünket kénytelenek leszünk visszafogni, mert nagyon kevés pályázatot ír ki a minisztérium. Bízom benne, hogy az évkönyvünkről nem kell lemondanunk. A restaurátori, a kiállításrendezői, a szakmai feldolgozómunka töretlenül folyik tovább, ennek nem lesz akadálya az, hogy kevesebb pénzből gazdálkodunk.

Index: – Hogyan áll össze a múzeum költségvetése?

FZs: – A szakmai munkánk döntő részét saját erőből és pályázati pénzből végeztük, most azonban a vidéki kiállítóhelyeket le kellett adnunk a helyi önkormányzatoknak. Ebből természetszerűen következik, hogy a turisztikai központokban működő vidéki kiállítóhelyek kiesésével a saját bevételünk jelentősen csökken. Be kell látnunk, hogy a körülmények nem épp szerencsések, de rengeteg belső feldolgozómunka van előttünk – a jövőben erre a feladatra erősebben koncentrálunk. Nyilvánvalóan nem lesznek havonta kiállítások, de nem vagyok borúlátó; a megyei önkormányzattól ígéretet kaptunk, hogy ha tudnak lehetőséget találni rá, a fontos feladatok megoldásában segítségünkre lesznek.

Index: – A megyei múzeumi intézményrendszer tíz kiállítóhelyet foglalt magába. Most hogyan áll a helyzet?

FZs: – Egészen biztos, hogy a tihanyi és a nagyvázsonyi néprajzi múzeumot átvette a helyi önkormányzat, a badacsonyi Egry József Emlékmúzeum és a Szegedy Róza Ház, valamint a balatonfüredi Jókai Mór Emlékmúzeum és a pálkövei Bajcsy-Zsilinszky Endre Emlékmúzeum kérdése még nem zárult le. Az bizonyos, hogy a nemesvámosi önkormányzat nem vette át Balácát, és a pápai múzeum is marad a mi kezelésünkben.

Index: – Nemrég költözött a múzeum egy része a Vár utca 12. számú épületbe, ám már döntés született arról, hogy el kell hagyniuk azt. Mi a határidő, és hogyan tovább?

FZs: – A tervek szerint a nyár közepén kell a Vár utcai épület kulcsát átadni a fenntartónak. A Laczkó Dezső Múzeum a jelenlegi tervek szerint kiállítóhely lesz, ebből adódik, hogy a munkaszobákat a Török Ignác utcai épületben alakítjuk ki – erre minél hamarabb sort kell kerítenünk.

Index: – Elérte múzeumot az állami fenntartású közintézményeken végigsöprő létszámleépítés?

FZs: – A költségvetésünk 10%-át le kellett építeni, ez 12 kollégánk munkaviszonyának megszüntetését jelentette. Meg kellett értenünk, hogy mi sem kerülhetjük el az ország gazdasági gondjaiból fakadó megszorításokat, de remélem, hogy ezzel a létszámmal is meg tudjuk oldania céljainkat. A leépítést igyekeztük ésszerűen véghezvinni: az elbocsátott munkatársak közül voltak olyanok, akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, voltak, akik kérték nyugdíjazásukat – tulajdonképpen a szűk szakmai gárdából három muzeológus ment el, kettő nyugdíjjal.

Index: – Említette, hogy a városi önkormányzat is partner a munkában. Mennyire szoros ez a kapcsolat?

FZs: – Azt tapasztaltam, hogy a városvezetés igyekszik a város területén lévő kulturális intézmények munkáját a lehetőségéhez mérten támogatni. Itt nem csupán anyagi juttatásra kell gondolni, hanem programegyeztetésekre, a városi programfüzetekben való megjelenésre, propagandára. Jó példa erre a Múzeumok Éjszakája – a rendezvényt nem keresztezi más műsor, és a népszerűsítésbe is besegít a város annak érdekében, hogy minél több veszprémi élvezhesse az este hat órától hajnalig tartó rendezvényt.