„Az oktatási szereplők sok esetben nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal, és ez növeli az iskola világában egyébként is létező függőségi viszonyból adódó esetleges kiszolgáltatottságot.” – nyilatkozta lapunknak Tromposch Julianna, a Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda diákjogi tanácsadója, akivel a diákjogokról és érvényesítésükről beszélgettünk.

Index: – Milyen visszatérő problémák akadnak a diákjogok területén, illetve érvényesítésükkor?

Tromposch Julianna: – Egyre többen gondolják úgy, hogy a jog szabályai olyan zsinórmértékül szolgálhatnak, amely mindenki számára egyformán kötelező, és vita esetén nem az ízlés, az erkölcs, a hatalmi helyzet, a származás, a társadalmi státusz dönti el, kinek van igaza. Az információ birtokában dönthetik el, kérnek-e segítséget jogaik megvédéséhez. Ehhez kétségtelenül szükséges egyfajta civil kurázsi, ami nélkül nincs hatékony jogvédelem.

A legtöbb visszatérő panasz a személyi szabadságjogokat érinti. Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatalához évről évre nagy számban érkeznek olyan panaszok, amelyekben a hozzájuk forduló oktatási szereplők az iskolában alkalmazott testi fenyítés ügyében kérik segítségüket. Az oktatási jogok biztosának következetesen képviselt álláspontja szerint a legsúlyosabb jogsértés, amely oktatási intézményben előfordulhat, a fizikai bántalmazás. Az emberi méltósághoz való jog mindenkit – így az oktatás valamennyi szereplőjét – megillető alkotmányos alapjog, amely alapján többek között tilos a tanulók testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetésben való részesítése. Az emberi méltósághoz való jog az oktatási szereplőket életkorukra való tekintet nélkül megilleti. A közoktatási törvény 10. § (2) bekezdése szerint a gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és a lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat a pedagógus nem vonhatja el, azok nem pedagógiai mérlegelés függvényei. Érvényesülésük nem függ attól sem, hogy a diák teljesíti-e a kötelességeit az iskolában, tehát a tanulókat megillető alapvető emberi jogok nem állíthatók összefüggésbe a tanulói kötelességek teljesítésével.

Index: – A testi fenyítés mellett milyen típusú megkeresések érkeznek az oktatási jogok hivatalához?

TJ: – A hivatalhoz továbbra is számos adatvédelemmel kapcsolatos beadvány érkezik. A személyes adatok kezelése a közoktatási intézményekben különösen érzékeny kérdéseket vet fel. Az iskolák ugyanis csak akkor végezhetnek a személyes adatokkal bármiféle műveletet, ha őket erre a törvény kifejezetten feljogosítja, vagy akkor, hogyha az érintettek (tanulók, pedagógusok, vagyis mindazok, akiknek a személyes adatairól szó van) ehhez hozzájárulásukat adják. Az adatkezeléshez adott hozzájárulás viszont csak akkor ad megfelelő jogalapot az adatkezeléshez, ha az az érintett akaratának önkéntes, határozott és tájékozott kinyilvánítása. Csak abban az esetben tekinthető önkéntesnek, ha a tanulók biztosak lehetnek abban, hogy az adatkezeléshez való hozzájárulás megtagadása esetén nem érheti őket hátrány. Ha a tanulók tarthatnak az iskola rájuk nézve hátrányos intézkedésétől, akkor a hozzájárulás nem tekinthető önkéntesnek. Az iskolában egyrészről az iskola vezetésének és pedagógusainak, másrészről pedig tanulóinak pozíciója nem egyenlő, a tanulók az iskolai nevelés és oktatás számos területén az iskolai vezetéstől és a pedagógusoktól függőségi viszonyban vannak. E viszony jellege miatt a tanulók alappal tarthatnak attól, hogy az ellenőrzéshez való hozzájárulás megtagadása esetén az iskolai élet valamely területén – akár a hozzájárulás megtagadásával nem kifejezett, illetve nem közvetlen összefüggésben – hátrány érheti őket. Ilyen körülmények között az adatkezeléshez való hozzájárulás önkéntessége kizárt, vagyis a tanulók, illetve törvényes képviselőik nem képesek az adatkezeléshez megfelelő jogalapot nyújtó, önkéntes, határozott és tájékozott hozzájárulás megadására. Ezzel az információs önrendelkezési jog lényege, az adatkezeléshez szükséges önkéntes hozzájárulás megadhatósága kérdőjeleződik meg. Az oktatási szereplők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy mely adatok kezelhetők jogszerűen a nevelési-oktatási intézményekben.

Index: – Az érdemjegyekkel kapcsolatban nincsenek problémák?

TJ: – De igen, az iskolai értékelés és osztályozás kapcsán is gyakran fogalmaznak meg a diákok és a szülők panaszokat. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket, azaz a tanuló félévi és tanév végi osztályzatait a pedagógus állapítja meg a diák évközi munkája és érdemjegyei alapján. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg akár az értékelés módszereiben, akár az érdemjegyek megállapításában. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan: határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki. A közoktatási törvény 70. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, ezzel egyben azt is kimondja, hogy az érdemjeggyel a pedagógus kizárólag a tanuló teljesítményét, előmenetelét értékelheti. Törvényi előírás továbbá, hogy az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.

Index: – A diákok és tanárok ténylegesen tudatában vannak a jogaiknak?

TJ: – Sok konfliktus megelőzhető lenne a megfelelő és hatékony tájékoztatási eszközök és módszerek kialakításával és működtetésével. A tájékoztatáshoz való jog a közoktatási törvényben az egyes oktatási szereplők jogai között általános elvként szerepel, garanciális jellegű. Érdemes különös hangsúlyt fektetni az oktatási szereplők közötti hatékony információ-áramlásra, a rendszeres tájékoztatásra. Az oktatási szereplők sok esetben nincsenek tisztában az őket megillető jogokkal, és ez növeli az iskola világában egyébként is létező függőségi viszonyból adódó esetleges kiszolgáltatottságot.

Index: – Melyek a legalapvetőbb diákjogok?

TJ: – Az iskola és a kollégium házirendjében kell meghatározni, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, teljesíteni. Az alapvető jogokat és kötelességeket a közoktatási törvény 10–12. §-a tartalmazza. A szülők jogait és kötelességeit a 13. §-nál találhatjuk meg.

A diákokat megillető legfontosabb jogok, felsorolásszerűen: az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és a lelki erőszakkal szemben. Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon. Nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát biztosítsák. A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön. Hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra tizenöt napon belül érdemi választ kapjon

Index: – Elképzelhető a jövőben – kihasználva a technikai lehetőségeket – az internetes segítségnyújtás?

TJ: – A diákok, szülők és pedagógusok ma már két állandó fórumhoz fordulhatnak segítségért. Az egyik az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala (oktatasi.biztos@om.hu), a másik a Diákközéletért Alapítvány által működtetett diákjogi forródrót, amely három napon belül választ ad a feltett kérdésekre (info@diakjog.hu). Honalapjukon több mint 70 diákjogokkal kapcsolatos kérdés és arra adott válaszuk is olvasható (www.diakjog.hu).