„Ahhoz, hogy a pozíciónkat tartani tudjuk országosan és nemzetközi szinten, mindenképpen a minőségi szempontokat kell erősíteni.” – nyilatkozta lapunknak Dr. Rédey Ákos egyetemi tanár, a környezetmérnöki és kémiai technológia tanszék vezetője, az egyetem stratégiai rektor-helyettese, egyben a Pannon Egyetem új rektorjelöltje, akitől elképzelései és tervei iránt érdeklődtünk.

Index: – Hogyan értékelte önmagában, hogy Ön lett a rektorjelölt?

Dr. Rédey Ákos: – Megmondom őszintén, nagyon örültem neki, mert nagynevű partnerekkel versenyeztem: Szabó Ferenc professzor úrral, a Keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar professzorával és Friedler Ferenc professzor úrral, a Műszaki Informatikai Kar dékánjával. Csak elismeréssel tudok szólni a pályázótársaimról, és nyilvánvalóan megkönnyebbültem, amikor az eredmény megszületett.

Index: – Ön régóta részt vesz az egyetem vezetésében, vannak kimondottan olyan elképzelései, amelyek újdonságot jelenthetnek az eddigi évekhez képest?

RÁ: – Világosan kell látni, hogy az egyetem Dr. Gaál Zoltán rektor úr tevékenysége alatt rendkívül dinamikusan fejlődött. Ötkarúvá vált, kihelyezett képzési helyeink jöttek létre (Nagykanizsán, Keszthelyen, Pápán), új épületeket alakítottunk ki, a hallgatói létszám jelentősen emelkedett, az akkreditációs akadályokat simán vette az egyetem, doktori iskolákat hoztunk létre. Úgy érzem, vége az extenzív periódusnak, és most az intenzív és a minőségi szempontokat kell az előtérbe helyezni. A sok magyarországi felsőoktatási intézménynek köszönhetően – és a demográfiai helyzetből következően – versenyhelyzet alakult ki az egyetemek, főiskolák között, amelyek keresik a megfelelő kibontakozási irányokat. Nálunk a képzési kínálat az agrártudomány, a műszaki informatika, a gazdaságtan, a bölcsészettudomány és a mérnökképzés területét érinti, így elég széles palettán mozog az egyetem. Ahhoz, hogy a pozíciónkat tartani tudjuk országosan és nemzetközi szinten, mindenképpen a minőségi szempontokat kell erősíteni. Tudomásul kell venni, hogy a hallgatói létszám nagy mértékben tovább nem növelhető, hacsak valamilyen integrációt vagy egyetemi szövetségi rendszert nem sikerül kialakítani a Dunántúl térségében.

Index: – Az extenzív fejlődés lezárulása azt is jelenti, hogy új szakok indítására különösebb lehetőség nem lesz a jövőben?

RÁ: – Nem mondom, hogy új szakok indítására nem lesz lehetőség, de olyan tömeges hallgatói létszámnövekedéssel nem számolhatunk, mint az elmúlt években. Végig kell gondolni, hogy az erőforrásainkat milyen kutatási témához, milyen oktatási tevékenységhez rendeljük hozzá. Például egy kar esetében nagyon sok kurzust tartunk, ám felmerülhet a kérdés, hogy mennyire hatékonyak ezek a képzések, milyen oktatási programokat kínálnak a hallgatóknak. Az esetleg rendelkezésre álló felszabadult kapacitásokat olyan oktatási, fejlesztési, innovációs tevékenységre kell fordítani, amelyek az egyetemnek plusz gazdasági bevételt eredményezhetnek. A műszaki értelmiség napján elhangzott előadásokban is meghatározó szegmens volt, hogy az egyetemeknek mennyire fontos a gazdasági szereplők irányába nyitni, milyen lépéseket kell tenni, milyen oktatási programokat kell alakítani, milyen kutatási-együttműködési lehetőségeket lehet megfogalmazni, milyen tevékenységet tudnak a cégeknek ajánlani, melyek plusz bevételt jelentenek. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a felsőoktatás forráshiányban szenved, és nyilvánvalóan ennyi intézményt, amennyi Magyarországon működik, nehéz szinten tartani, tehát nekünk, saját magunknak kell pótolni a központi költségvetési források kiesését. Természetesen az innovációs tevékenységet a régiós elképzelésekkel összhangban kell megvalósítani.

Index: – A bölcsészképzés mennyire lehet innovatív, illetve mennyire tartozik bele ebbe a képbe?

RÁ: – A ’90-es évek elején az egyetem életben maradása attól függött, hogy mennyire sikerül a szerkezetátalakítást megvalósítani. Dr. Liszi János rektor úr eltökélte magát egy tanárképző kar mellett, s ezzel egy új diszciplína honosodott meg az intézményben, amely a BTK irányába nőtte ki magát. Természetesen a Bölcsészettudományi Kart nem lehet olyan paraméterekkel mérni, mint a Mérnöki Kart vagy az informatikát, de a BTK esetében is látok kitörési pontokat: ilyenek lehetnek a nemzetközi tanulmányok, a fordító és tolmácsképzési programok. Örvendetes, hogy a magyar szakunk iránt jelentős az érdeklődés, és remélem, a bölcsészettudományi szakok palettáját a jövőben tudjuk bővíteni.

Index: – Mi a véleménye a Bologna-folyamatról, és hogyan látja, miként tudott (tud) belekapcsolódni az egyetem?

RÁ: – A magyar felsőoktatás vette ezt az akadályt, annak ellenére, hogy rendkívül gyorsan kellett átállnunk az új rendszerre – a duális képzés megszűnt, és egy lineáris oktatási profil alakult ki. A Pannon Egyetem rendkívül meghatározó szerepet töltött be a Bologna-folyamat szerinti oktatási struktúra kialakításában, az egyetem több professzora részt vett a Bologna-bizottság munkájában. Gyakorlatilag az átállás az egyetem által gondozott szakok esetében megtörtént, ám nyilvánvalóan nem minden szakon tudunk az alapképzés mellett mesterprogramokat indítani. A mérnöki, mezőgazdasági tudományok területén hamarabb tudtunk lépni, mint a gazdaságtudomány területén, de mesterképzést csak a környezetmérnöki és a növényorvosi szakon tudunk beindítani 2007-ben. Ha ez a vertikum fokozatosan teljes egészében kiépül, akkor – bízom benne – angol nyelvű képzési programokat is tudunk majd ajánlani.

Index: – Sokat hallani az egyetem és a „város” közeledésről, együttműködéséről. Önnek mi ebben a témában véleménye?

RÁ: – Az egyetem és a város felismerte, hogy az érdekek egy irányba mutatnak. Veszprém rendkívül dinamikus városvezetéssel rendelkezik, és örülünk a partneri viszony kialakításának, amely gyakorlatilag a különböző regionális fejlesztési tervekhez kapcsolódik. Az egyetem bekapcsolódott a városfejlesztési, regionális célkitűzéseket szem előtt tartó Pólus-projektbe: a Pannon Tudományos és Technológiai Park, az Ökopolisz és az Infopolisz területén szorosan együttműködünk a várossal. Emellett természetesen nagyon sok kapcsolódási pont van a két fél között, pl. kulturális események, rendezvények. Nyilván az a cél, hogy Veszprém vonatkozásában az életminőséget, a munkahelyeket, a megtartóerőt javítsuk, fejlesszük – az egyetem ehhez a tevékenységhez hozzá kíván járulni szellemi tudásával és ismeretanyagával.

Index: – A diákélet területén milyen újdonságokat tud elképzelni?

RÁ: – Két fontosabb célkitűzésem van. Az egyik a központi kollégium felújítása, mely jelenleg üresen áll – a rekonstrukciós koncepció kialakítása, az ajánlatok értékelése folyamatban van. Emellett szeretnénk nyugat-európai mintára egy komplex hallgatói központot létrehozni, ahol mindazon létesítmények megtalálhatók, amelyek a szabadidő kulturált eltöltéséhez szükségesek: számítógépes helyiségek, közösségi terek, wellness-fitness és sportolási lehetőséget biztosító létesítmények, és a mindezekhez kapcsolódó kiszolgáló egységek.

Index: – Hol lehet ezt a komplexumot megvalósítani?

RÁ: – Három lehetőség körvonalazódott a fejünkben, de hangsúlyozom, hogy ezekhez további egyeztetések szükségesek. Az egyik a Gyerekkórház – nyilvánvaló, ebben az esetben a megyei közgyűlés elnökével és a kórház főigazgatójával szükséges együttműködni –, a másik a központi kollégium és a menza mögötti terület, illetve a MÁFKI, NEVIKI, azaz a felső campus területén vannak még szabad ingatlanjaink, amelyeket ilyen célra fel lehetne használni. Nyilvánvalóan a hallgatók és oktatók véleménye mellett városi szempontokat is figyelembe kell vennünk a helyszín kiválasztásánál, hiszen fontos szegmens, hogy az ott élő emberek nyugalmát ne zavarja az új létesítmény.

Index: – Végül egy személyes kérdés. Miért lett önből vegyészmérnökként, környezetmenedzserként, a kémiai tudományok doktoraként angol tolmács?

RÁ: – Több mint három évig éltem a családommal az USA-ban, nagyon korán megszereztem a felsőfokú állami nyelvvizsgát, és úgy gondoltam, nem árt, ha az embernek van egy ilyen végzettsége is, ráadásul a tudásom is megolt hozzá. Vegyészmérnök vagyok, de hivatalos tolmácsként is tevékenykedhetek. Volt is rá lehetőség, amikor visszakerültem Amerika után az egyetem vérkeringésébe, nagyon sok helyre hívtak tolmácsolni vállalatok, cégek vezetőinek. Mindent összevetve igen sokat köszönhetek a nyelvtudásomnak.