A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata tagjaként Veszprém megyében a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület ellenőrizte a növényvédőszer-maradványok vizsgálati eredményeinek közzétételét. A témavizsgálat alapján kiderült, hogy a megyeszékhelyek Polgármesteri Hivatalainak felében maguk az ügyintézők sem találkoztak még közzétételre szánt vizsgálati eredményekkel, és a hatályos rendelet melléklete szerinti teljes körű adattartalmat sehonnan nem sikerült megkapni.

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) a lakossági ingyenes tanácsadáson túlmenően témavizsgálatok sorozatát végzi, annak érdekében, hogy ráirányítsa a figyelmet egy-egy környezeti, ökológiai-fogyasztóvédelmi témára.

A 2007 májusi felmérés középpontjában a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről a megengedett határértékek feletti minták nyilvánosságra hozataláról kapcsolatos közzétételek vizsgálata állt. A 20 tagszervezet közreműködésével a témavizsgálat országos kiterjedésű volt.

Hol és hogyan, milyen mértékben tájékozódhat a lakosság a kereskedelemben előforduló termékek növényvédőszer-maradék mértékéről, hogyan teljesítik a hatóságok tájékoztatási, közzétételi kötelességüket?

A szermaradék vizsgálatok eredményeiről a tájékoztatás rendje a következő:

a) A megengedett határértéket (MRL) meghaladó mennyiségű szermaradékot tartalmazó minták adatainak (beleértve a termelő, tulajdonos nevét, lakcímét) nyilvánosságra hozatali kötelezettségét az 5/2002 (II.22) EüM - FVM rendeletmódosításról megjelent 30/2006. (VIII.3) EüM - FVM együttes rendelet tartalmazza. Ezen szabályozás alapján a mintavételi bizonyítványt, annak adatait megküldi az illetékes jegyzőnek, aki azt a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján 15 napra köteles közzétenni és a közzétételről visszaigazolást küldeni.
A fentieken túlmenően valamennyi kifogásolt tétel bekerül az európai gyorsriasztási rendszerbe, (RASFF; ec.europa.eu/food ), valamint az FVM illetve a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal honlapján is megtalálható.

b) A vizsgálatok eredményét tartalmazó vizsgálati bizonyítványokat a mintaadók rendelkezésére bocsátják.

A vizsgálat folyamata:

A környezeti tanácsadók egyszerű állampolgárként a megyei önkormányzatok Polgármesteri Hivatalainak hirdető tábláin kutatták a közzétételi hirdetményeket, ezekről fotódokumentációt készítettek, majd a települések honlapjain is keresték a nyilvánosságra hozandó információkat. Ezt követően levélben kértek tájékoztatást a Polgármesteri Hivataloktól, illetve a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságaitól is, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni, hol érhető el hivatalukban, és milyen módon történik meg az 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet szerinti nyilvánosságra hozatal. Milyen rendszerességgel végzik ezeket a vizsgálatokat, és hány alkalommal bocsátották a Polgármesteri Hivatalok rendelkezésére ezen információkat nyilvánosságra hozatal céljából?

A témavizsgálat eredményeinek összegzése:

• A vizsgálat időszaka alatt nem találtak egyetlen állampolgárt sem, akik a hivatalokban ilyen tartalmú hirdetményt kerestek és találtak volna, de a megyeszékhelyek Polgármesteri Hivatalainak felében maguk az ügyintézők sem találkoztak még közzétételre szánt vizsgálati eredményekkel.

• A jelenlegi eljárás szerint elenyésző a lehetősége annak, hogy a környezettudatos vásárló teljes körű információt kapjon arról, hogy hol és milyen termékek körében érdemes óvatosabban válogatnia.

• A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata szerint a közzétett hirdetményeknek, a Polgármesteri Hivatalok hirdetőtábláin 15 napra való kifüggesztése nem alkalmas és nem elégséges eljárása a fogyasztók alapos tájékoztatásának. A 15 napos kifüggesztési idő nem elegendő arra, hogy pl. a szezonális termékek esetében egy év múlva emlékezhessenek a vásárlók a növényvédőszer-maradék előírásoknak nem megfelelő minták adataira (pl. származási hely).

• Példaértékű ezzel szemben, ahogy az áprilisi (húsvéti) összehangolt ellenőrzési akció kifogásolt termékeiről szóló eredményeket közzétették az FVM honlapján, mely jelenleg is megtekinthető ( www.fvm.hu ).

• A vizsgált települések Polgármesteri Hivatalaiban május hónapban egyetlen egy hirdető táblán sem találtak lakossági tájékoztatást a kereskedelemben előforduló termékek növényvédőszer-maradék mértékéről.

• A formalevelekre kapott válaszok szerint hat Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság adta meg a kifogásolt minták településneveit, három csak az esetek számát, a többitől pedig kitérő válasz érkezett, vagy nem a feltett kérdésekre válaszoltak.

• A Veszprémi Igazgatóság területén 3 minta, székesfehérvári területén 2006-ban 6, a Dél-dunántúli régióban 5 kifogásolható minta volt, melyek adatai nyilvánosságra kerültek. Pest megye és a főváros területén 7 minta volt kifogásolható, ez utóbbiak közül 2 került kifüggesztésre (5 már a határon sem jöhetett be).

• 2007-ben Ásotthalmon, Fábiánsebestyénben és Mórahalmon, Szolnokon, Kecskeméten találtak kifogásolható mintát a vizsgálatok során, melyeket az érintett települések Polgármesteri Hivatalaiban közzétettek. Nyíregyházán 1 minta volt kifogásolható, melynek közzétételi eljárása folyamatban van.

A rendelet melléklete szerinti teljes körű adattartalmat sehonnan nem sikerült megkapni.

A Kötháló javaslatai:

• A mai kor és az ésszerűség elvárásait figyelembe véve, a nem megengedett vagy a megengedettnél magasabb szermaradványokat tartalmazó termékek mintáinak tulajdonosát, adatait, a vizsgált termékek megnevezéseit az országos és megyei hatóságok, valamint az érintett települések hirdetőtábláin, honlapjain kívül, a tétel összes értékesítési helyén (valamint a piacfelügyelőségeken) célszerű lenne kifüggeszteni egy éves időtartamra, az interneten határidő nélkül.

• A közzététel jelenlegi előírásainak betartását célszerű lenne a Regionális Közigazgatási Hivataloknak vizsgálniuk az érintett hatóságoknál.

• Szükséges lenne sürgősen megerősíteni a szermaradékok ellenőrzését végző hatóságok szakember és laboratóriumi hátterét a hazai élelmiszerbiztonság végzett vizsgálataik érdekében. Az ellenőrzésekre fordítható jelenlegi források duplájára lenne szükség, ahogy ezt kutatási eredmény is igazolja már.

További információk:
Csalán Egyesület: Szalay Tímea, 88-578-390, timi@csalan.hu
Kötháló: F. Nagy Zsuzsanna, 46/382-095, fnzs@kothalo.hu

A vizsgálatot végző környezeti tanácsadó irodák: Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület (Veszprém), Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (Szeged), E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (Nyíregyháza), Esztergomi Környezetkultúra Egyesület (Esztergom), Gaja Környezetvédő Egyesület (Székesfehérvár), Hatvani Környezetvédő Egyesület (Hatvan), Hulladék Munkaszövetség (Budapest), Kerekerdő Alapítvány (Szombathely), Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség (Budapest), Nimfea Természetvédelmi Egyesület (Túrkeve), Nők a Balatonért Egyesület (Fonyód), Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány (Miskolc), Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért (Dötk), Ökoszolgálat Alapítvány (Budapest), Pécsi Zöld Kör (Pécs), S.O.S. Ifjúsági Információs Egyesület (Kalocsa), Tisza Klub (Szolnok), Zöld Kör (Debrecen).