A napokban zárult le az Inotára tervezett hulladékégető egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációjának véleményezése. A civil szervezetek által felkért szakértők egybecsengő véleménye szerint az égetőmű nem engedélyezhető a dokumentáció formai és tartalmi hibái miatt.

Az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi adata, többek között az engedélykérő azonosítói (KÜJ, KTJ-szám), a tanulmányozott alternatívák, illetve a légszennyező anyagok mennyiségi jellemzői hiányoznak a beadott dokumentációból, így a szakhatóságnak a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania.

Nagyobb baj azonban az a tény, hogy a tanulmány nem vizsgálja kellő mértékben a jelenlegi levegőállapotot. A rendelkezésre álló adatokból kiderül ugyanis, hogy Várpalota térségében a szálló por szennyezettsége már most is határérték felett van (2006-ban 139 olyan nap volt, amikor határérték feletti adatokat regisztráltak!), amit a tervezett égető csak tovább rontana. A jogszabályok szerint ilyen területen új szennyező forrás nem létesíthető.

További aggodalomra ad okot, hogy a tanulmány készítői 500 méteres védőtávot tartanak indokoltnak, miközben az égető szennyezőanyagainak maximális hatása mintegy 1000 méterre várható, éppen ott, ahol két lakott terület – Inota illetve a Készenléti lakótelep – házai húzódnak.

Figyelemre méltó az is, hogy a tervezett égető több szennyezőanyag tekintetében is rosszabbul teljesít, mint az Európában már működő hulladékégetők többsége.

A tervezett égető konkrét hibái mellett az égetés, mint hulladékkezelési megoldás sem elfogadható, hiszen hulladéktermelésre ösztönöz, és gátolja az újrahasznosító rendszerek kiépülését. Energetikai szempontból is rossz megoldás a hulladékok égetése, mivel ilyenkor a csak a hulladékokban rejlő hő hasznosul, és kárba vész az anyag előállításába befektetett energia (az anyag előállításához szükséges lehetett a bányászat/kitermelés, a szállítás, a feldolgozás), az újrahasznosítás során azonban ezek az energiák az anyag megőrzésével ismét hasznosulnak.

A zöld szervezetek szerint hulladékmegelőzési intézkedésekkel (pl. betétdíjas csomagolások bevezetésével), a hasznosítási kapacitások fejlesztésével és a szerves anyagok komposztálásának elterjesztésével elkerülhető lenne a drága és veszélyes szemétégetők megépítése.

Több éve húzódik az Inotára tervezett hulladékégető ügye, ahol 100 ezer tonna kommunális hulladékot égetnének el, és ezzel az ország második legnagyobb égetőműve lenne. A tervezett üzem ellen a helyi lakosok és civil szervezetek tiltakoztak, és ma már Várpalota Önkormányzata sem támogatja a tervet.

Mint ismeretes, a hulladékégetőket számos kritika éri, köszönhetően azok környezetterhelésének, bizonyítottan káros egészségügyi hatásuknak, és a hátramaradó toxikus salaknak. Több államban (Rhode Islands, Chicago, Fülöp-szigetek, stb.) az égetés betiltására is sor került, más országokban ma is épülnek hulladékégetők.

Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület
Egészséges Palotáért Egyesület
Hulladék Munkaszövetség