Csak a szerencsének köszönhető, hogy eddig nem történt tragédia a balatoni kerékpárút balesetveszélyes részein - állítják a tóparti polgármesterek, akik memorandumot fogalmaznak a kormánynak. Ebben a kerékpárutak felújítására fordítandó pénzalap létrehozását szorgalmazzák.

- Ideiglenesen egy faforgácslappal próbáltuk eltüntetni azt a lyukat, ami a közelmúltban a kerékpárút hídján keletkezett, és akár súlyos balesetet is okozhatott volna - mutatja Németh József, Balatonederics polgármestere a települését Szigligettel összekötő kerékpárút "sérülését". - Ez persze csak ideig-óráig jelent megoldást, mivel maga a hídszerkezet korhadt el, így a léceket nem lehet megfelelően rögzíteni a gerendákhoz.

Németh József tisztában van azzal, hogyan lehetne hosszú távra megoldani a problémát, csakhogy a falunak nincs több százezer forintja a hídszerkezet átfogó rekonstrukciójára. Annak ellenére, hogy a 2005-re elkészült, összesen 210 kilométer hosszú balatoni kerékpárutat állami forrásból a megyei közútkezelők építették, az aszfaltcsík karbantartása és felújítása a tóparti önkormányzatok feladata lett.

- Addig nincs is probléma, amíg az útszakasz takarításáról vagy a padka kaszálásáról van szó, de a nagyobb hibák kijavítására a kisebb településeknek már nincs anyagi forrásuk - mondja Németh József. - Csak a szerencsének köszönhető, hogy például a balatonedericsi híd elkorhadása miatt még nem történt súlyos kerékpáros-baleset. Ha bármelyik szakaszon bekövetkezne egy ilyen tragédia, a felelősség teljes egészében az adott önkormányzatot terhelné.

Márpedig számos balesetveszélyes pont akad az alig néhány éve elkészült kerékpárúton. A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) felmérése szerint az utak állapotát fagyökerek miatti hullámosodások, aszfalton átnövő gyomok, kátyúk rontják. A tanulmány megállapítása szerint a kerékpárutak idő előtti elhasználódását nem a nagymértékű forgalom, hanem elsősorban "az igénytelen, kampányszerű építés, és a gondozatlanság okozza".

Bóka István, a BSZ társelnöke szerint a kerékpárutakat építtető magyar államnak kellene fellépnie a szavatossági problémák miatt a kivitelezőkkel szemben, erre ugyanis az önkormányzatoknak jelenleg nincs semmilyen jogcímük. A 2002-ben átadott balatonedericsi híd esetében például minden bizonnyal valami hiba csúszhatott a kivitelezésbe, hiszen öt éven belül nem korhadhatott volna el a híd fából készült szerkezete.

A BSZ elnöksége szerint két lehetőség kínálkozik a balatoni kerékpárutak rendbetételére és állapotának megőrzésére: vagy az államnak kell magára vállalnia ezt a feladatot a megyei közútkezelők bevonásával, vagy létre kell hozni egy olyan pályázati alapot, amelyből a tóparti önkormányzatok pénzt szerezhetnek a legsürgősebb felújításokra. A testület hamarosan egy memorandumot fogalmaz meg a kormánynak, amelyben a helyzet tarthatatlanságára kívánja felhívni a figyelmet.

Hamarosan kormány elé kerül a Kerékpáros Magyarország program, amelynek fontos célja a hazai bicikliút-hálózat hosszának megduplázása. Jelenleg 2500 kilométer hosszú kiépített kerékpárút van az országban. A tervek szerint hat év alatt - az Új Magyarország fejlesztési terv, a központi költségvetés és az önkormányzatok forrásából - kétezer kilométernyi új út épül a bringásoknak 60 milliárd forintért. A programban kiemelten kezelik az utak fenntartásának kérdését is. Hogyan érinti mindez a balatoni kerékpárutakat, ahol a helyi önkormányzatok forráshiányra hivatkozva a közlekedési minisztériumra hárítanák a karbantartás költségét? A program kompromisszumos megoldást javasol: eszerint az államnak és az önkormányzatoknak közösen kellene ellátniuk ezt a feladatot. (népszabadság)