Na, akkor vágjunk a közepébe! Végre! – és ezt nem csak én gondoltam így, amikor szombat este negyed nyolckor a levegőbe hasított a Communication Breakdown a könyvtár amfiteátrumában. Végre egy kis Zep élőben a városban – két év után.

Nagyon vártuk ezt a pillanatot, nagyon vártuk a Zepsessiont, hogy végre újra döngessék a léghajós dalokat. Ezúttal csak négyen – Tomi, Gergő, Balázs és Bálint. Igen, Bálint, az új fiú, aki beállt Roland helyére énekelni. Felszállt a léghajó, igaz az időjárás nem volt túl kegyes, de szép számú nézősereg gyűlt össze. Örömmel fedeztem fel sok régi arcot a dimitrovos időkből.

Nagyon készültek a fiúk erre az alkalomra, persze nagy volt a közönség részéről is az elvárás. Roppant intenzív próba-időszakkal a hátuk mögött léptek újra színpadra. Látszott a lámpaláz rajtuk, de a produkció nagyon egyben volt. Elhittem, hogy a Megszakadt az Összeköttetés, vagy amikor a Fekete Kutyát sétáltatták, tényleg találkoztunk a Szívtörővel, és vadásztunk Moby Dickre. Ez a Bálint gyerek is anyait-apait beleadott. Nem egy kezdő a srác, természetesen mozgott színpadon. A fazonja inkább Paul Rodgerst idézte, semmint Plantét.

Más összeállításban, új variációkkal hallottuk a dalokat. A No Quarter akusztikusan, billentyűk nélkül szólt. Mandolinnal nyomták a Hot Dogot, a Whole Lotta Loveba belefűzték a Dated and Confused-et. A dal ugyanaz maradt, de azért egy kicsit másként. A lelkesedés viszont nem változott.

Visszatért a Zepsession! Jelenlegi állás szerint kéthavonta játszanak a városban, és ha minden igaz, a Játékszín ad otthont estjeinknek. Szóval, megint összegyűlhetünk a hasítós blues rock kedvéért, hogy meghallgassuk a mi Zepsession-ünket, a város Zepsessionjét. Mert bizony ők is a város részévé váltak. Bálint nagyszerű frontember, biztos hangú énekes. Jó volt a buli, de ennél csak jobb lehet a jövőben. A Összeköttetés ezennel helyreállt!!!