Ez év júniusában jelent meg a tengerentúlon a szemtelenül fiatal barbadosi szépség Rihanna harmadik nagylemeze, mely már kis hazánkban is megvásárolható. A Good Girl Gone Bad című album hozzávalói: dübörgő R&B alapok itt-ott egy csipet reaggevel vagy épp rockkal megfűszerezve, az ezekből összegyúrt slágergyanús dalok, melyekhez a popszakma néhány jelenleg legmenőbb képviselőjét keverjük, no és persze a recept legfontosabb összetevője maga a rendkívül tehetséges és dögös énekesnő.

Rihanna az Umbrella című kislemezével és klipjével nyitott, mindezt rendkívül ügyesen, hiszen a dalt egyből slágerként kezdték emlegetni. Persze a siker kulcsa nem csupán az, hogy az énekesnő a sztár rapper Jay-Z-vel duettezik, hanem a dal valóban igazi ínyenc darab egyedi ritmusával és hangzásával.

Jay-Z mellett igen felkapott és neves producerek, dalszerzők és énekesek dolgoztak az amúgy szólóban is menő csajszival, mint például Christopher Stewart és Justin Timberlake, aki mint társíró és vokálos egyben munkálkodott az album sikeréért, vagy Timbaland (őt főleg Nelly Furtadoval közös produkcióiból ismerjük). Itt van még Ne-Yo is, aki az előző lemez könnyfakasztó dallamát, az Unfaithfult írta, és akivel ezen a korongon a Hate That I Love You című, szintén igen érzelmes zeneszámot adják elő, melyet mostanában kezdenek majd játszani a rádiók. Még az amúgy első hallásra nem is olyan kirobbanó Winning Women címet viselő dalocskáról is elhisszük, hogy nagyon jó, csupán, mert a Pussycat Dolls frontemberével, Nicole Scherzingerrel énekli Rihanna (ami, hát valljuk be, csakis ütősre sikerülhet).

Az albumot végighallgatva valóban elismerhetjük, hogy minden száma valamiért esélyes a slágerlisták első helyének birtoklására. Ez a lemez más, mint az eddigiek: rejlik benne valami plusz, valami erő, talán azért is, mert több rajta a közepes és gyorsabb tempójú szám, mint például a Push Up On Me, a Don’t Stop The Music, vagy a hazai zenecsatorna mostani favoritja, a Shut Up And Drive. Persze ezek mellett ugyanolyan fontos helyet kaptak a lírai hangvételű számok is, mint a már említett Ne-Yoval közös duett vagy épp a címadó dal, a Good Girl Gone Bad. Az egyensúlyra Rihanna tudatosan figyelt, hiszen fő célja mellett, miszerint táncra akarja perdíteni az embereket, egyben érzelmes is szeretne maradni.

Egy a brit Capital FM rádiónak adott interjújában úgy nyilatkozott az énekesnő az album címének jelentéséről (melynek magyar fordítása körülbelül annyit tesz, hogy „A jó kislányból rossz lett”), hogy ezzel tulajdonképp egy változást, egy folyamatot szeretett volna kifejezni. A rossz számára nem romlottat jelent, hanem a menő, a funky és az ütős szinonimája, vagyis a változás arról szól, hogy lázadóbb lett, kitört a kagylóhéjából és mer kockáztatni. Ez számára amolyan Michael Jacksonos rosszaság. Saját bevallása szerint teljesen ki tudta fejezni magát ezen az albumon, ezek az ő érzései, gondolatai, vagyis a szende kislányból igazi énekesnővé érett.

Rajongói oldalról ez a váltás elsősorban külsőleg érzékelhető, vagyis abban, hogy a szolidabb, babaarcú fruskából egy dögös, sötét hajú, erős sminkű, minirucis bombanő vált. Ami azonban a legfontosabb, hogy hangján, előadói stílusán is érezni, hogy bekeményített: meri vállalni a kacér hajlításokat, rengeteg új effektust bedobott, melyek közül a legkedveltebbek a visszhangzó refrének. Szövegei még tartamasabbak, igazi mondanivalójuk van. Hát Rihanna, azt kell mondanunk, nem rossz…

Farkas Andrea