A kisebb vállalkozások túlnyomó többsége nem képes az innovatív gondolkodásra, nem nyitnak az új dolgok felé, beállnak egy egysíkú tevékenységre. Manapság arról beszélünk, hogy a tudásalapú gazdaságot kellene megközelíteni, vagyis a termék értékében ne az anyag meg az energia domináljon, hanem a szellemi tőke – véli dr. Molnár Ferenc, kamarai tanácsos.

Index: – Mi a különbség az egyes vállalkozói formák között?

Dr. Molnár Ferenc: – Létszám és teljesítménybeli kategóriák alapján történik a meghatározás. Mikrovállalkozás az, amelynek foglalkoztatói létszáma nem haladja meg a 10 főt, a 11 és 49 fő közöttit pedig kisvállakozásnak hívjuk, az efölötti a közepes vállalkozás. A legtöbb esetben ez dönt, nem pedig az árbevétel.

Index: – Hogyan lehet jellemezni a kisebb vállalkozások helyzetét az elmúlt években?

MF: – Differenciált a kép. Igazán nagy vállalkozás nagyon kevés található a megyében, jelenleg mindössze 25 olyan vállalkozásról tudunk, melynek létszáma meghaladja a 250 főt. A régió többi megyéjéhez képest ez igen alacsony szám. El lehet mondani, hogy létszámát tekintve a pápai ipari park kiváló, Ajka is kezd betelepülni, de Fejérben, Komáromban messze jobb a helyzet. A megfelelő infrastruktúra mellett a szakmunkáshiány is gátja annak, hogy komolyabb befektetők megjelenjenek nálunk. A kisvállakozások gazdasági szempontból betöltött szerepe nagyon magas, de az igazi húzóerőt a nagyok jelentik. Mindig az új technológiát képviselik, folyamatosan fejlődni képesek, a kicsik pedig beszállítóik lehetnek. Nehéz követelményeket állítanak fel, egyben egy stabil piacot is biztosíthatnak.

Index: –A gazdaság egészét nézve mekkora szerepük van a kisebb vállalkozásoknak itthon?

MF: – Nagyon komolyan veszi az ország vezetése a munkájukat. Nincs olyan hét, hogy ne esne szó a kis- és középvállakozások támogatásáról. A gyakorlatban azonban azt érzem, kevés a valós és jól célzott támogatás számukra. A közgazdasági és pénzügyi környezetet figyelve megállapítható, hogy túlzottak az elvonások, nem tudnak felhalmozni, fejleszteni, és emellett nem stabilak a szabályok. Megfelelni annak a borzasztó bürokráciának, ami rájuk hárul, sok-sok pénzbe kerül. Lassan már ott tartunk, hogy egy párszemélyes vállalkozásnak többet kell foglalkoznia a szabályoknak való megfeleléssel, mint a szakmai munkával. Ez lehetetlen állapot. Alultőkésítettek a kisvállakozások, meg kellene könnyíteni a bürokratikus teendőket, csökkenteni az elvonásokat.

A fejlődés persze nem állt meg teljesen, minden évben ki lehet emelni néhány olyan vállalkozást, akik kiugróan teljesítenek, innovatív a gondolkodásuk, fejlesztenek, kiváló termékeket állítanak elő. A túlnyomó többségük azonban nem képes az innovatív gondolkodásra, nem nyitnak az új dolgok felé. Beállnak egy egysíkú tevékenységre, és ott próbálnak kínlódni. Manapság arról beszélünk, hogy a tudásalapú gazdaságot kellene megközelíteni, vagyis a termék értékében ne az anyag meg az energia domináljon, hanem a szellemi tőke. Az informatikában meglévő lehetőségek is kiaknázatlanul állnak. Időigényes és költséges dolog vásárokra, kiállításokra járni, vagy éppen új partnereket felkeresni, azonban az internet segítségével már házhoz jön az információ.

Index: – Említette a bürokráciát. Ezen a téren milyen elmozdulás tapasztalható?

MF: – Az úgynevezett rendszerváltáskor mindegyik kormány kinyilvánította, hogy csökkenti a bürokráciát, azonban úgy tapasztalom, hogy különböző indokok alapján mindig jönnek újak, tehát növekedésről beszélhetünk. Ígéretek most is vannak a javulásra, a kamara is küszködik ez ellen, nagyon kevés eredménnyel.

Index: – Többen megjegyezték már, hogy a nagyobb vállalkozások, multinacionális cégek nagyobb kedvezményekben részesülnek.

MF: – Ha ilyen történik, az nagy hírnek számít, sokat beszélnek róla, ezért jobban odafigyelünk rá. Elindult a 2007–2013-as új európai tervezési pénzügyi időszak. 10 000 milliárd forint támogatási lehetőség nyílik meg Magyarország előtt, azonban azok a pályázatok, amiket már meghirdettek – régiós pályázatok egyébként a mai napig nem jelentek meg –, nem voltak testhezállók. Aki támogatást akar, igenis feleljen meg egyfajta követelményrendszernek, de előírásként szerepel többek között, hogy három év átlagában 10–15 százalékos árbevételt érjenek el. Ezt nagyon kevesen merik felvállalni Magyarországon és Európában egyaránt, ami a jelenlegi piaci viszonyokat tekintve érthető. Ettől a lehetőségtől tehát sokan elbuknak. Meg kell említenem azonban a különböző kedvezményes hitellehetőségeket, a legismertebb talán a Széchenyi-kártya hitel. Átmeneti pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalkozások időszakos megsegítésére szolgál, nagyon sokan élnek is ezzel.

A versenyhelyzet romlott a kisvállalkozások hátrányára, a kereskedelem területén a leglátványosabb a multik előretörése Magyarországon (és a megyében), a klasszikus kiskereskedőket ez keményen megtizedelte. Hozzá kell tenni, hogy ezek a multik nem kaptak támogatást. Azon lehetne vitatkozni, hogy az egyes települési önkormányzatok helyesen jártak-e el, amikor szelektálás nélkül mindenkit beengedtek, mondván a lakosságnak jó – ugyanakkor a másik oldalon nagyon sok kiskereskedő tönkre ment. Az ipar területén más a helyzet, ott a multi megjelenése potenciálisan előnyös lehet, a kisebbek beszállítói lehetnek a nagyoknak, de ezért nagyon keményen meg kell dolgozni A megyében több példát is lehet erre mondani.

Index: – Mit tehetnek azok, aki már nem látnak kiutat a gazdasági nehézségekből?

MF: – Ahogy említettem, állami támogatás egyelőre csak szavakban létezik. A ’90-es évek elején a kormánynak volt egy beszállítói célprogramja, ami elhalt. Hiányzik az ösztönzés a nagyok felé – magyarul ne csak pénzt osszanak számukra, ne csak támogatást adjanak, hanem határozzanak meg olyan követelményt, amely előírja, hogy bizonyos idő alatt hány százalékban kell a nagyoknak, multiknak hazai beszállítókat alkalmazniuk. A probléma másik oldala, hogy erre a kicsiknek pedig fel kell készülni. Hihetetlenül gyorsan változik a piac, tehát fel kell használni az adott lehetőségeket, legyen az innováció, kutatásfejlesztés, számítástechnika, információs bázisok, kamarák. Sokan védekeznek azzal, hogy nem érnek rá minderre. Ezt meg is értem, de korszerű, naprakész információk nélkül nagyon nehéz új piacra jutni, vagy éppen megtartani a régit.