A tandíj jobb tanulásra ösztönzi a hallgatókat, ugyanis tizenöt százalékuk, a legjobban tanulók, egyáltalán nem fizetnek - mondta Magyar Bálint, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára sajtótájékoztatón szerdán Veszprémben.

A befizetett összeg felét pedig ösztöndíjra kell költeni, ami azt jelenti, hogy a fizető 85 százaléknyi hallgatónak a fele is "minimum visszakapja a pénzt, tehát nullszaldós lesz" - tette hozzá a kormánypárti politikus. Összességében tehát a államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatók 57,5 százaléka nem fizet majd tandíjat - hangsúlyozta.

A tandíj lényegében "azt jelenti, hogy aki kettessel vagy hármassal tanul, az befizet valamennyit, fizeti annak a díját, aki négyesre, ötösre tanul; ez a lényege a dolognak" - mutatott rá Magyar Bálint. Késztessük legalább arra a diákot, hogy tanuljon minél jobban, illetve fektessen be ő is, "ha egyszer kap egy ekkora ajándékot az élettől" - fogalmazott az SZDSZ-es államtitkár.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a tandíjról lényegében már 1993-ban döntött a parlament, amikor is az akkori oktatási miniszter, Mádl Ferenc előterjesztésére elfogadta a Ház a tandíj bevezetésének lehetőségét. Rámutatott: a Fidesz ellenzéki pártként támogatta a javaslatot, sőt megjelentetett egy kis füzetet - Magyar Bálint ezt fel is mutatta -, amelyben hosszan érveltek a fideszesek a tandíj bevezetésének szükségessége mellett.

Magyar Bálint emlékeztetett arra is, hogy 1995-ben be is vezették a tandíjat, ami ugyan 1998-ban megszűnt, ám szerinte a hallgatóknak ma már közel a fele költségtérítéses képzésben vesz részt. A mintegy 400 ezer hallgatóból 180 ezer tejesen téríti a tanulmányai költségeit, sokan több százezer forintot, sőt egymilliónál is többet fizetnek tanévenként - mondta.

Az államtitkár rámutatott arra is, hogy a fizetősök közül sokan csupán egy-két ponttal maradnak le az államilag finanszírozott képzésről, s emiatt százezreket kell fizetniük, miközben az állami képzésre éppen még "becsúszott" hallgatók közül jó néhányan "kettessel elevickélnek és nem fizetnek tandíjat".

Ma egy szegény, ám jól tanuló diák havonta összességében nettó 40-60 ezer forint között kaphat ösztöndíjat, diákhitel nélkül - mondta megjegyezve, hogy a diákhitel éves összegét is az államilag finanszírozottak esetében szeptembertől megemelik majd 300 ezerről 400 ezer forintra. A fizetősöké már ma is annyi - tette hozzá.

Az SZDSZ vezető politikusát, volt oktatási minisztert a veszprémi belváros egyik parkolójában felállított SZDSZ Retro Mozinál - a sajtótájékoztató színhelyén - mintegy tíz demonstráló várta kiabálva, fütyülve, s két kifeszített vásznon ez a felirat volt olvasható: "több SZDSZ, több hazugság", illetve "több SZDSZ, több rendőrterror". Magyar Bálint odament a demonstrálókhoz, beinvitálta őket a sátorba azzal a feltétellel, hogy ott nem zajonganak. A demonstrálók közülük négyen csendben végig is ülték a sajtótájékoztatót, sőt a végén Magyar Bálint válaszolt az ő kérdéseikre is. (stop)