Milyen javadalomra számíthatott egy falusi tanító, milyen ajándékokkal gyarapodott a múzeum, melyek voltak a népszerű sportok? Vajon száz évvel ezelőtt milyenek voltak az emberek, hogyan intézték ügyes-bajos dolgaikat, mi foglalkoztatta őket, miről álmodhattak? A Veszprémi Hírlap éppen száz évvel ezelőtti számából válogatott cikkek talán választ adhatnak kérdéseinkre.

„Pályázat osztálytanitói állásra
A böhönyei róm. kath. osztálytanitói állásra f. évi március hó 8-ára pályázat hirdettetik. Javadalma: egy butorozott szoba fűtéssel és tisztogatással. Készpénzben a hitközségtől 600 kor., államsegélyből 200 korona. A fizetésnek 1000 koronára leendő kiegészitése végett a lépések megtétettek. — Pályázhat oklevéllel biró férfitanitó. A lelkész rendelkezése szerint a kántorlak bármely ágában fungálni tartozik. Több intelligens család lévén, esetleg mellékesre is számithat. Posta és vasutállomás helyben. Kérvények Szabó Lajos helyi lelkész, iskolaszéki elnök cimére Böhönyére küldendők.”

– Túl kézenfekvő lenne a mai iskolabezárásokat összevetni az akkori falusi tanítói helyek nagy számával és azok kedvező javadalmi viszonyaival. Ugyanakkor érdemes felfigyelni arra, hogy a tanító mellékes jövedelme nem a lemaradók korrepetálásból, hanem az intelligensebb családok gyermekeinek különóráiból származna. Legalábbis az én olvasatomban.

„Értékes ajándékok a veszprémvármegyei muzeumnak
Vármegyei muzeumunk a közelmultból két igen értékes ajándékról számolhat be. Az egyiknek anyaga ama kőemlékek, amelyek székesegyházunk átépitése alkalmából előkerültek. Ezek a nagybecsű történelmi emlékkincsek Hornig Károly báró úr, megyéspüspökünk Ő Excellentiájának kegyes elhatározásából örök letétképen megyei muzeumunkban helyeztettek el. A másik, nem kevésbé értékes ajándék megbecsülhetetlen alkotó részét teszi muzeumunk legifjabb osztályának, a természetrajzinak. Anyaga Veszprémvármegye flórája. Ezt a kincset doktor Pillitz Benő urnak, városunk nagynevü s tudós orvosának köszönhetjük, aki ezen adományával a vármegye egész területén évtizedeken át eszközölt gyűjtésének eredményét engedte át a muzeumnak. Dr. Pillitz Benő úr ezen anyagot tudományosan is feldolgozta, sőt a muzeummal karöltve lehetővé tette azt is, hogy a muzeum az immár szedés alatt álló művel, rövid időn belül, mint értékes tagilletménnyel kedveskedhetik a veszprémvármegyei muzeum-egylet tagjainak. Vajha a nemes elhatározás ezen két példája serkentené társadalmunknak mennél szélesebb rétegeit a muzeum, mint a nemzeti művelődés szolgálatára rendelt kultur intézmény érdekeinek istápolására.”

– Vajon hová tűnhetett a Vetési-féle kő másolata, amelynek eredetijét vélhetően ekkor adta át a püspök a múzeumnak, s amely a Dubniczay-ház előtt volt kiállítva, most pedig az épület felújítása kapcsán korábbi helyéről eltűnt?

„A veszprémi atletikai klub
A mult év tavaszán alakult sportegyesület alapszabályai végre jóváhagyattak s most már a közeli napokban meg is kezdi működését. A munkaterv megállapitása s az egyleti tevékenység megkezdése érdemében február 24-én választmányi ülés volt dr. Illés Dezső elnöklete alatt. A választmány elhatározta, hogy a minisztériumtól átengedett polgári iskolai tornacsarnokban április 1-én megkezdi a tornagyakorlatokat. A nyár elején egy kiváló fővárosi vivómester oktatása mellett hat heti vivókurzust tartat, amelyre már is sokan jelentkeznek. A kurzus dija személyenként 30 korona. A kádártai út mentén lévő káptalani sik mezőségen játszóteret rendeztet be s erre nézve a veszprémi káptalannak, mint tulajdonosnak engedélyéért az elnökség már lépéseket is tett. Ugyancsak kérvényezni fogja az egylet a honvédelmi miniszternél, hogy a katonai lövőiskola az egylet céljaira a szokásos engedményekkel átengedtessék. Sportkedvelő ifjaink és férfiaink tehát a tavasztól kezdve egész kedvteléssel hódolhatnak a nekik tetsző sportnemnek.”

– A sporttelepekből a korban népszerű sportágakra lehet következtetni: vívás, lövészet, atlétika. Ha ehhez még hozzávesszük a lovaglást és az úszást, máris egyik legsikeresebb olimpiai sportágunkat kapjuk, az öttusát.