Hosszú hallgatás után először február elseje este érkezett hír a Csepel Csapatról – Mauritániából, Nouakchottból. Elsejét egy kempingben töltötték, mert a technika kis javításra szorult: a mauritán sztrádán elrepedt a hűtő, miután nem sikerült az összes kátyút kikerülni. Másodikán aztán akadt egy kis gond, ugyanis a Szaharában – úton Dakhla felé – Ezüst Teknő nevű csapat elakadt a semmi közepén, és segítséget kértek a Csepel Csapattól.

A mai élelmiszerbotrányok közepette is gyakran találkozhatunk azzal a megállapítással, hogy a vásárlók nem sokat tehetnek a különféle, élelmiszerekben található vegyi anyagok szervezetbe való kerülése ellen. „Tudatosságunkkal azonban mindent megváltoztathatunk. Ne feledjük, minden egyes termék vásárlásával szavazunk, és egyben azt üzenjük a termék előállítójának, hogy ezt a terméket gyártsa, mert mi ezt választottuk”– vallja Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke.

Megérkezett az első információ a hazafele tartó Csepel Csapatról. Január 30. estig a fiúk már 350 km-t tettek meg, és már Nioroban voltak. Ez nem tűnik soknak, de nagyon rossz volt az út. Szeretnének eljutni Kiffáig egyhuzamban, reméljük sikerülni fog nekik. Ha átlépik a határt, akkor viszont egy ideig megint nem lesz telefonos kapcsolat.

A Petiből, Pipuból, Barnából és a jó öreg Csepzonból álló Csepel Csapat megérkezett Bamakóba! Tegnap délután aludtak, mostak, stb., és csak holnap után reggel indulnak el vissza, mert ma – a többi indulóval együtt – a kalabankoroi szegénynegyed egyik iskoláját látogatják meg, ahol több millió forint értékű iskolafelszerelést és számítógépeket adnak majd át az iskolának. Az iskola olyan gyermekeknek biztosít ingyen oktatást, akik egyébként 6-7 éves koruktól napszámosként dolgoznának.